Ötödjére is slágergyanús – Kia Sportage 150 T-GDI teszt

Mindig izgalmas egy típus életében a generációváltás, ami olykor megtévesztően kevés formai változással jár, más esetekben pedig teljesen szakítanak a korábbi formanyelvvel. Utóbbi történt a Kia Sportage ötödik generációjánál is. Mondjuk az igaz, hogy korábban is elég bátran nyúltak a típus formájához a generációváltások során. Viszont, ami most történt, az talán már több mint bátorság. Kimondottan merészen bántak a formatervezők a virtuális ecsetükkel. És ez szerintem dicséretes! Úgy vélem a képek többet mondanak minden szónál, sőt monitoron nehéz átadni, hogy mennyire döbbenetesek az autó formai megoldásai. Pedig összességében ez is a szokásos SUV sziluett, amit a szleng már egy ideje bakancs vagy krumpliformának nevez. Ám a Kia jól palástolja ezt, rengeteg időt el lehet tölteni azzal, hogy csak nézegetjük a vonalait, és mégsem tudunk betelni vele.

Létezik egy közmondás, amely szerint, ha nem nézel vissza az autódra gyönyörködni benne, amikor kiszállva távolodsz tőle, akkor nem a megfelelő modellt választottad. Nos, az új Sportage nem hagyja, hogy ne nézz vissza rá, sőt a járókelők is előszeretettel mustrálják.

Tény, hogy elsőre furcsa, semmihez sem hasonlítható. Ott van rajta a tigrisorr, de annyira új formában, hogy nekem napokba telt, mire megláttam benne, persze a felismerés nélkül is izgalmas a hűtőrács formája, ahogy a hosszan a motorháztető széleit követő fényszórók is. Mindehhez tökéletesen passzol az új embléma; eljövetelének már bőven ideje volt, hogy a korábbi ovális forma miatt ne asszociáljunk más márkára. Már nincs is szüksége a márkának arra, hogy valami megszokottra emlékeztessenek, kivívta már az elismerést. Oldalán hátul a krómcsíkozással egy kis aszimmetria tereli el a figyelmet a "krumpli" sziluettről, ami aztán a hátsó légterelőre vezeti a szemet. A hátsó lámpák formája köszönőviszonyban sincs az elsőkkel, persze ez nem baj, így is látványosak, ahogy a csomagtérfedél ugyancsak légterelőre emlékeztető éle is. Ráadásul még a hátsó lökhárító aljára is jutott egy kis krómos hatású formai játék. Az, hogy szépnek nevezzük-e mindezt, hát az teljes mértékben szubjektív, de mindenképpen izgalmas. Nem marad észrevétlen az utakon az új Sportage. De mekkorát nőtt az elődhöz képest? Nos, hosszában 3 centit, széltében egy centit, viszont a magassága majdnem ugyanennyit csökkent, a tengelytávolsága pedig szintén egy centit nőtt. Bent sem fogyott el a fantázia. Minden egyes alkalommal öröm ránézni a kilincsekre, és bár tény, hogy maga a műszerfal faék egyszerűségű, mégis sikerült feldobni a széltében végigfutó díszbetéttel. A digitális műszeregység és az infotainment érintőképernyője egy egységet alkot (extraként rendelve 12,3 colos méretben), utóbbi enyhén a vezető felé fordul, ami nem csak látványos, de ergonómiailag is piros pont jár érte. Az alatta húzódó "digitális csíkról" viszont máig sem tudtam eldönteni, hogy javít, vagy ront az ergonómián. Erről vezérelhető a hifi és a klíma is. Pontosabban vagy a hifi, vagy a klíma. Ez is egy érintőképernyő, de a két szélén tekerőgombokkal. Ezek funkciója attól függ, hogy épp mire állítottuk a "csíkot". Ha klímára, akkor hőfokot szabályoz, ha a rádióra, akkor hangerőt. Olykor zseniális, viszont, amikor elfelejtem, mire van állítva, és hőfok helyett hangot állítok, az okozhat mókás pillanatokat. Egyébként az anyaghasználatot is dicséret illeti, de ebben az árkategóriában ez el is várható, ahogy a maximális kényelemre való törekvés is. A nagyrészt szövetburkolatú ülések elöl és hátul is igazán kényelmesek. Hátul a lábtér is bőséges, külön klímakonzolt kapnak az itt utazók, valamint az első ülések támlájába "fúrt" USB csatlakozót. Sőt, az első ülések fejtámlájának hátsó része konkrétan egy akasztó, ami ugyancsak ötletes megoldás. A csomagtér méretére sem lehet panasz, bár tény, hogy nem vetekedhet egy jó kombi puttonyával, de az alapból 461 literes tér az osztva dönthető hátsó üléseknek köszönhetően 1,2 köbméteresre bővíthető. Amikor a motorháztető alá pillantunk, négyhengeres benzinmotort látunk. Halleluja! A downsizing világában kész felüdülés ez a hajtáslánc. 150 lóerőt tud, de ez bőségesen elegendő az autó mozgatásához, hiába tűnik nagynak és testesnek. A 250 Nm forgatónyomaték ugyanis már 1500-as fordulattól megérkezik. Emellett a rugalmasságra sem lehet panasz, a hatodik fokozaton kívül bármelyikben szépen meglódul kövér gázra. Persze automata sebességváltóval lenne az igazi, de a hatfokozatú manuálissal is élvezhető, mert a váltókar könnyen, de határozottan mozog a kulisszában. Egyedül a számomra túl puha és hosszú úton járó kuplungpedál rondított bele az élménybe, ezzel szerintem nehezebb megtalálni a fogási pontot (persze simán lehet, hogy ez csak az én bénaságom). Nyugodt, mondhatni kimondottan higgadt jármű ezzel a hajtáslánccal a Sportage. A váltókar mellett ugyan ott trónol egy üzemmódválasztó, három lehetőséggel. ECO, NORMAL, és SPORT. Utóbbinak nem sok értelmét láttam benne. Igen, élénkebb a gázreakció, lehet, hogy stopper szerint még a gyorsulása is jobb így, de a fogyasztás növelésén kívül nem sokat tesz hozzá az autóhoz. Az ECO és a NORMAL az igazi személyisége. Lágyan falja a kilométereket, nem túl feszes a rugózás, szépen kisimítja az úthibákat. A téli gumi gördülési zaja a kelleténél tolakodóbb, de annyi baj legyen, mindjárt itt a tavasz. Kellemes érzés vezetni ezt a gépet, a kormányzás közvetlen, megfelelő mennyiségű visszajelzést ad, bármikor szívesen pattan a kormánykereke mögé az ember. A fogyasztás sem vészes, a tesztátlag 6,8 liter lett, de túlsúlyban a városi kilométerekkel. A tesztautó egy aránylag józanul felszerelt változat volt, a kezdő - Silver – szinten is alapáras többek között a sávtartó és a sávkövető rendszer, extraként pedig olyan kényelmi tételek jutottak bele, mint például a fűthető első ülések és a fűthető kormánykerék, valamint a parkolóradarok és a tolatókamera is. Igaz ezeket csomagban lehet rendelni, és eléggé meg tudják dobni az autó árát. Ami alapból nagyon is versenyképes a kategóriában, hiszen 8 749 000 forintról indul, de már az alapmotorral, gazdagon felextrázva is 10 millió forint fölé kúszik a végösszeg.