Olcsó X6? – Renault Arkana TCe 140 EDC MHEV teszt

Csupa meglepetés a Renault Arkana, és ettől izgalmas is a Talisman után maradt űrt betöltő típus. Bizony, a középkategóriás limuzint már nem találjátok meg a márka hazai kínálatában. Mi más foglalhatná el a helyét, mint egy SUV? Hiszen továbbra sem csökkent az érdeklődés a városi terepjárók iránt a vásárlók részéről. Ha ezt megfejelik azzal, hogy kupésan lejtő tetőívvel rajzolják meg, akkor aztán végképp garantált a siker. A Renault is ezt tette, akarva-akaratlanul olyan módon, hogy kicsit hasonlítson az autó a BMW X6-osára. De az igazán meglepő benne, hogy a CMF-B padlólemezre épül, amire a Clio és a Captur is, az Arkana azonban jóval nagyobb náluk. Persze nem akkora, mint a prémiumszegmens tagjai, akikre hasonlítani próbál, de majdnem olyan hosszú, mint egy Megane kombi. Szóval hiába a kisautós platform, azért elég méretes karosszériát építettek rá. És látványosat is. Nem véletlenül rugózok a BMW párhuzamon, a környezetemben többen is simán azt hitték, hogy X6-ossal érkeztem, pedig nem próbáltam őket átverni. Amíg nem tudatosult bennük az embléma, BMW-nek vélték. Pedig szemből már nem is lehetne renault-sabb. Tökéletesen illeszkedik a márka formanyelvébe. A kis “karmocskákkal” megrajzolt fényszórók már messziről elárulják, nagyon hasonló a Megane-hoz, de azért nem másolták milliméterre pontosan annak formáit, így sikerült saját karaktert kialakítani az autónak. A tesztpéldány ugyan nem a dögösebb, R.S. Line változat volt, hanem a középső Intens, de a sportos részletek hiányáért kárpótolt a gyönyörű zafír kék fényezés, ami 150 ezer forintos extra. Aki inkább a visszafogottabb megjelenést értékeli, inkább a “sima” változatokkal jár jobban. Ezeken is csinosak az első lökhárító díszbetétjei, hátul pedig kamu kipufogók helyett csak az ezüstösen csillogó dekor jár, persze a kerékjárati ívek fényezetlen műanyagjai sem maradtak ki, hiszen terepjárónak akar látszani az Arkana. Persze nem az, telekjárásra alkalmas, a nagyobb hasmagassága okán könnyebb terepen nem akad fent, de csak az első kerekei hajtottak. Azokat pedig az 1,3 literes, négyhengeres, turbós benzinmotor hajtja 140 vagy 160 lóerővel, 12 voltos lágy hibrid rásegítéssel. Illetve már full hibrid is van a palettán, de most maradjunk a 140 lovas TCe-nél, hiszen ez dolgozott a tesztautóban. Bár jó nagynak tűnik az Arkana, a tömege nem szaladt el, a mérleg 1,3 tonnát mutat, ha rágurul. Ezért a kisebb teljesítményű TCe motor tökéletesen elegendő a mozgatásához, sőt mi több, a dinamikus mozgatásához. A 260 Nm maximális nyomaték is rendelkezésre áll már 1750-es fordulatszámtól, szóval akár még virgoncabb is lehetne, ám ezt érdekes módon nem engedi a hétfokozatú, duplakuplungos automataváltó. Márpedig kizárólag ezzel rendelhető az autó, amit azért sajnálok, mert az egyetlen negatívum pont ez a váltó. Bár hozzá kell tennem, hogy nem minden üzemmódban. Ugyanis a Multi-Sense rendszer háromfélét enged kiválasztani. Ott a Sport, a My Sense, és az ECO. Jelentős változásokra nem kell számítani a különböző üzemmódokban. A gázreakciókra, a kormányzásra és a belső hangulatfényekre van hatással és be kell vallanom, hogy nem a Sport lett a kedvencem. A My Sense próbálja megtestesíteni az arany középutat, de az Eco a legjobb. Nem csak azért, mert ekkor működik a leggazdaságosabban a hajtáslánc. Egyszerűen ekkor viselkedik a legokosabban a váltó. Sportmódban, hogy is mondjam: darabos. Mintha rángatna, néha olyan, mint egy döntésképtelen sofőr. A My Sense módban ez mérséklődik, az Eco módban pedig “kisimul” az autó. Észrevétlen váltások jellemzik, és valójában nem érezni lassabbnak tőle az autót. Persze Sport módban gyorsabban reagál a gázpedál lenyomására, de ez mit sem ér, ha utána engedi bömbölni a motort teljesen feleslegesen pörgetve. Úgysem fogunk beállni gyorsulási versenyre a TCe 140-nel. Szóval Eco, és jön a kényelem, bár kicsit kemény a futómű legalábbis a Renault-tól ennél lágyabb rugózást szoktam meg. Azért kényelmetlen szintet nem ér el, csak érzékeny a nagyon rossz minőségű utakra, de hát arra mi nem? A különböző módok próbálgatásával fűszerezett 100 kilométeres, vegyes átlagfogyasztás egyébként 6,7 liter lett, ami biztos vagyok benne, hogy még lejjebb szorítható, ha valaki kitart a legkényelmesebb Eco mód mellett. Bent nem okoz meglepetést az Arkana, a jelenlegi Renault modellekből ismerős megoldások köszönnek vissza, szép, ízléses díszítéssel. A középen végigfutó, fémre emlékeztető betét annyira hatásos, hogy ahányszor beültem, végig kellett tapiznom. Bár csak műanyag, de ügyesen hozza a fémes hatást. A kormánykerék fogása kiváló, ahogy a többnyire szövetkárpitos, fűthető ülések tartása is, hátul pedig nagy a lábtér a kisautós platform ellenére is, sőt a csomagtér sem szerény. Alapból 513 literes, osztott padlós, az alsó része még plusz 28 literes, és bőven 1 köbméter fölé bővíthető az 1/3-2/3 arányban dönthető hátsó üléseknek köszönhetően. Visszatérve még elölre, a vezető 10,25 colos digitális kijelzőnek örülhet, míg középen a 9,3 colos érintőképernyős infotainment kijelzőn lehet barangolni, illetve a menüben, amin könnyű kiigazodni. Szerencsére a klíma kezelésére megmaradtak a fizikai gombok, ahogy a hifi is külön bajuszkapcsolóról kezelhető. A kormány mögötti kar nagyon kényelmes tud lenni, amikor már megszokja a kezelését a sofőr. Az Arkana egyik legnagyobb ütőkártyája az ára. Ennyiért nem kínál más igazi SUV-kupét. Mennyi az az ennyi? 9,3 millió forintról indul az Arkana, a tesztautó Intens felszereltséggel, a fontosabb vezetősegédekkel 10 249 000 forintról indul és az extrafelszereltségek sem túl borsosak hozzá. Parkolócsomag az automatikus parkolósegéddel például csak 50 ezer forint. Néhány kényelmi és biztonsági extrával a tesztautó ára meg is állt 10,65 millió forintnál. Ám az Arkana szerintem tipikusan az a jármű, amelynek a legtöbb értelme már villanyhajtással lenne, így az igazán tuti változata jelenleg a már próbált E-TECH hibrid lehet - hamarosan érkezünk annak tesztjével is.