Olaj helyett a hidrogénre szavaznak a sejkek
Érkezik Szaúd-Arábia első hidrogén töltőállomása
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Bár a Közel-Kelet a Föld olajkészletének több mint felével rendelkezik, mégis a fenntartható energiaforrások és technológiák felé fordul.
Az év második felében adják át Szaúd-Arábiában az első hidrogéntöltő állomást
A szaúd-arábiai sejkek már 2018-ban is jelentős összegeket – 7 milliárd dollárt, mintegy 1,9 billió Ft-ot – költöttek nap- és szélerőművek fejlesztésébe és telepítésébe, míg az Egyesült Arab Emírségek 2050-re energiatermelésének 75%-át megújuló forrásokra kívánja átállítani. Annak érdekében, hogy a célkitűzés tényleg megvalósuljon, 50 milliárd dirham – 3,8 billió Ft – értékű beruházást kívánnak addig eszközölni.
A hidrogén nem csak gazdaságosabb üzemanyag lehet, de sokkal környezetkímélőbb is az olajnál - lehetőségeit tavaly a Toyota mutatta be részletesen
Nagy segítséget jelenthetnek majd a mobil töltőállomások is
A kísérlethez a Toyota biztosítja majd a járműflottát a maga speciális üzemanyagcellás gépparkjával. A japán gyártó számára nem lesz ismeretlen a terep, hiszen 2017-ben ők biztosították Dubaj számára az első Toyota Mirai flottát. A 2014-ben bevezetett szedán a világ legnagyobb számban eladott hidrogén üzemanyagcellás járműve, ami 152 lóerős villanymotorjával, egyetlen tankolással 500 km megtételére képes, és ami a legjobb: két nagynyomású hidrogéntartálya akár 6 perc alatt csurig tölthető.
Dubaj után valószínűleg Szaúd-Arábiában is a Toyota Mirai járműflottájával fognak kísérletezni
Ahogy láthatjuk, a Közel-Kelet elkezdett felkészülni az átállásra. Igaz, a megtermelt hidrogén 90%-a valószínűleg ipari szektorokban kerül majd felhasználásra, a fejlesztések során a fenntartható módon megtermelt energiaforrás a közlekedést és a közlekedési kultúrát is forradalmasítani fogja majd.
Nagyon sokat olvastam már a hidrogén hajtásról. De anna környezeti hatásáról még nem. Csak annyit, hogy vízgőzt az égéstermék, tehát a környezetre nem ártalmas. Úgy beszélnek róla, mintha nulla lenne a környezeti hatása.
Olyanról nem olvastam még, ami azt elemezné, hogy amennyiben az autók már meghatározó része hidrogénnel menne, akkor a hidrogén előállítása milyen környezeti terhet jelent.
Illetve a sok kieresztett vízgőz a sok millió autóból vajon milyen hatással lehet a klímára. Mert akkora mértékben már biztos, hogy van hatása. Vajon a páratartalom egyes helyeken való drasztikus emelkedése milyen környezeti károkat okozhat ott vagy máshol? (Túlzott eső, viharok máshol…)
Mindezeket tényleg csak gondolatébresztőnek és beszélgetés témának szánva írtam, mert tényleg érdekelne, és nem a trollkodók kötözködés indítójának!
Nincs klasszikus értelemben vett égéstermék! Nem ereget semilyen vízgőzt, hanem folyékony vizet gyűjt tartályba, amit akár hasznosítani is lehet.
Jelen pillanatban gyk. sehol nincs felesleges áram, de ha lesz pl.: a megújulókból, akkor a hidrogén előállítás a legjobb mód az energia raktározásának. (vagy egyéb szintetikus üzemanyagok) Így elhanyagolható környezeti terhelést jelent.
Mutass nekem egy olyan működő hidrogénhajtású autót ami vízgyűjtő rendszerrel van ellátva mert én még nem láttam olyant … és ha jól számolom ehhez legalább kellene egy 40 literes tároló egység 300 km-es hatótáv esetén . Egyébként az üzemanyagcellában fúziós reakció során a magas hőmérséklet miatt vízpára keletkezik ami kondenzálódik ezért látszik úgy hogy folyik ki víz a kipufogóból … de valójában az pára… de menjünk tovább araboknál télen is olyan hőmérséklet van hogy víz elpárolog tehát ha kifolyik az aszfaltra az előbb utóbb elpárolog ergo a légkörbe kerül… szóval a fenti állítás helyes ha jobban átgondolod . Vagy szerinted a +40/+60 fokos aszfalton majd megmarad víz formájában ?
„Mutass nekem..”
A képen látható Toyota is ilyen
„ha jól számolom…”
Na ne röhögtess!
„üzemanyagcellában fúziós reakció”
Abba kéne hagyni a faszsság beszélést és tanulni! Nagyon sokat.
„magas hőmérséklet miatt vízpára keletkezik ami kondenzálódik ezért látszik úgy hogy folyik ki víz a kipufogóból”
Az egy katalitikus kémiai reakció, ami az üzemanyagcellában végbe megy.
Többek közt a Toyotában lévő is PEMFC típusú, ALACSON hőmérsékletű cella.
NINCS semilyen kipufogó a cellából vegytiszta H2O jön ki, amit JELENLEG is tartályba gyűjtenek, amikor megtelik, automatika üríti, de gombnyomásra is bármikor megtehető.
„Vagy szerinted a +40/+60 fokos aszfalton majd megmarad víz formájában ?”
Ki nem szarja le!? Az ég meg kék, a pina meg szőrös.
Azért nem ártana elfelejteni azt a tényt sem , hogy a hidrogén égése során keletkezett vízpára kémiai úton előállított víz „nem természetes eredetű ” amiben ha jól tévedek csíra képtelenek a magvak . Szóval nem tudom mennyire jó dolog ilyen vízpárát a légkörbe engedni … Másik történet persze hogy a hidrogént preferálják elvégre ha elektromos autók lennének az Arabok is könnyedén megtermelhetnék otthon a háztetőkön ” arra felé jóval többet süt a nap mint felénk” az autók mozgatásához szükséges energiát … viszont hidrogént már nem tudnak előállítani otthon körülmények között… szóval marad ugyan úgy az államkasszában a pénz és el kell menned a sejk kútjához tankolni hidrogént . Szerintem Európában is ez lesz elvégre az üzemanyagok adóterhei jelentős bevételt generálnak a tagállamoknak amit ha elektromos autók lesznek és otthon előállítod az energiát ” napelemmel ,szélerőművel ” valahonnan pótolni kell… Majd előállnak azzal hogy jóval egyszerűbb és környezetkímélőbb a hidrogénes autó mint egy elektromos … vagy egyszerűen jövedéki adós lesz az áram és kész . De abban biztos vagyok , hogy csak idő kérdése mikortól lesz drágább vagy ugyanannyi ” tankolni” egy elektromos autót mint a kőolaj származékos társait … Szép új jövő ,de vajon merre tart …
Engem is, mindig is nagyon érdekelt lényegében bármilyen, a fosszilis üzemanyagtól eltérő, „alternatív” hajtás témaköre. Nem vagyok szakértője, mindössze annyit tudok mondani, hogy sokat olvastam
már a témában, és ezek alapján én úgy tudom:
– maga a Hidrogén előállítása talán legyegyszerűbben vízbontással oldható meg, amihez elektromos áram kell. Az áramot előállítani lehet megújúló energiaforrásokat felhasználva, de igaz, hogy ezeknek
sosem lesz 0 az emissziós hatásuk (nyersanyag bányászat, gyártás, szállítás, stb.), vagy talán csak a távoli jövőben. A vizet viszont nem kell „bányászni”, talán finomítani sem nagyon, tárolni egyszerűbb,
szállítani (ha kell) is egyszerűbb.
– ezt persze nem nekünk itt a „hozzászólások” között kell megmondanunk (szerencsére) de a Föld felszínét nagyobb részt beborító víz természetes párolgásához képest szerintem elenéysző lenne az így
levegőbe juttatott plusz vízgőz hatása. Extrém esetben el tudok képzelni nagyobb párakoncentrációt adott nagyvárosban, de ha eléri a koncentráció a harmatpontot, mindenképp kicsapódik, és még akkor sem
történik semmi egészségre káros, (ha hirtelen lehűl az idő, esetleg köd formájában, ami szintén nem az egészségkárosító hatása miatt veszélyes). Szmog helyett ezerszer választanék nagyobb páratartalmat, ráadásul
a párolgásnak hőelvonó hatása van, ami a betondzsungelekben szerintem elég jól jönne nyáron.
Ami engem a hidrogéncellás üzemanyaggal kapcsolatban a leginkább foglalkoztat, az a hidrogén biztonságos tárolása. Az autókban lényegében „bárminek” ellenálló tartályba töltik, de még ez is nagyot szól, ha durran.
Ahhoz viszont, hogy a mostani, kőolaj alapú infrastruktúrát leképezzék hidrogén alapúra is, legalább olyan tárolókapacitás kell a hidrogénnek (+ nagy nyomáson tartani, + lehűtve tartani). Ha pukkan
egy benzinkút, az most is csúnya (szerencsére nem nagyon szokott), de ha ugyanez egy hidrogént nagy tételben tároló kúton történik, sűrűn lakott területen, az azért már erősen a „#kösznem” kategória.
A fentieket szintén laikusként, szintén a beszélgetés fonalának továbbvitelére írtam. Ha valaki járatosabb a témában (könnyen van ilyen), engem is érdekelnek a gondolatai.
Egy dolgot árulj el nekem ha eleve elektromos árammal bontják a vizet akkor minek a hidrogén ? Nem lenne egyszerűbb elektromos autókat tölteni vele ? Az elektromos autó hálózat elvi kiépítési lehetősége többé kevésbé adott és már akár 150 sőt pár év múlva 300 kw/h val is tölthetőek az akkumulátorok . Viszont a Hidrogén előállításához kell hozzá egyenirányított elektromos áram + egy drága platina elektródás vízbontó + a hidrogén tartály amiben tárolod a hidrogént aztán az autóba kell egy üzemanyagcella + 200 bár nyomást és -253 celziusfokot elviselő tartály ami szintén nem olcsó . Szóval ha valaki azzal jön hogy olcsóbb a hidrogén autózás mint az elektromos azt körberöhögöm mert sehogy nem jön ki a matek ráadásul ritka földfémet használnak ” platina” ami drágább mint a lítium amivel az aksikban használnak… és még egy fontos dolog 700 kg kb 100kw/h-s akkumulátorban összesen kb 2 kg lítium található amit 100% ban újra lehet hasznosítani egy új akkumulátorba… ezzel szemben az üzemanyagcellákban lévő platinát nem mivel idővel egyszerűen eltűnik használat során bekövetkezett reakcióban atomok szakadnak le a felületéről hasonlóan ahogy a xenon” izzókban” történik . Viszont ellenben ha hidrogénhez vagy kötve mint fentebb írtam azt eleve a sejk kútjainál tudod tankolni és oda viszed továbbra is a lóvét .
2 kg lítium található amit 100% ban újra lehet hasznosítani egy új akkumulátorba” Mindennel egyetértek veled, de ez hülyeség jelen álláspont szerint. Autós aksiba nem lehet újra felhasználni a litiumot (egyelőre)
Nyilván muszáj lesz kifejleszteni egy jó újrahasznosítási programot, ha elterjednek ezek a laptopakksis trolik, különben azzal tényleg 1000%-an szétqrjuk a földet ha a végén csak elássuk
Senki nem állít elő ipari mennyiségű hidrogént vízbontással, úgy baromi drága lenne. A földgázban (ami pl. az arab olajmezők mellékterméke) található metánból nyerik. CH4 – a finomítóban leveszik az egy darab szén atomot és marad 4 hidrogén (na jó, ennél azért bonyolultabb, de ez a lényege).