Okosabb és spórolósabb lett az Opel Meriva. Kipróbáltuk

Ahogyan az Opel mondja, 2003-ban a Meriva első nemzedéke kategóriát teremtett. A kisméretű, de magas építésű, jól variálható utasterű egyterűek szegmensét nyitotta. A hátsó középső hely lehajtásával középre és hátra is tolható szélső üléseivel újat mutatott. Ez a 2010-ben érkezett második generációból se maradt ki, megjelent azonban a középső tetőoszlopot ugyan meghagyó, de ellentétes irányba, „öngyilkos módon” nyíló hátsó ajtó. Népszerű is a Meriva második generációja, igaz, az autópiac európai szintű visszaesése miatt nem tudta folytatni a 8 évnyi pályafutása alatt több mint egymillió példányos darabszámot hozó első (A) nemzedék sikereit. A második Merivából eddig mintegy 330 ezer fogyott, éves átlaga 82 ezer példány körüli. A vevők arcára állítólag mosolyt csal, a J.D. Power vevőelégedettségi felmérésén 80,6 százalékos eredményt elérve összes konkurensét maga mögé utasította, a TÜV tavaly decemberben publikált jelentése szerint a kétéves autók csoportjában a legkevesebb hibát produkáló modell. Most pedig megújult, takarékosabb és okosabb is lett.

A technikai újítás mellett természetesen van szó szoros értelemben vett ráncfelvarrás is: elegánsabb lett a hűtőmaszk rácsozása, és krómkeretet kapott a ködfényszóró. A főfényszóró se maradt érintetlen, egy kicsit fejlődött az eddig is remek adaptív (AFL) rendszer, immár LED-es menetfénnyel is kiegészíthető - utóbbi mindegyik felszereltségi szinten 35 000 forintba kerül. Az új hűtőmaszk adta elegánsabb megjelenést a két új szín közül egy a smaragdzöld gyöngyház árnyalat fokozhatja.
Nem újdonság, hogy az utastér négyféle árnyalatban rendelhető, ahogyan az sem, hogy az ajtók elöl-hátul 84 fokban nyílnak, az átlagosnál magasabb ülésekbe így az átlagosnál könnyebb beszállni. A hátsó Flex ülésrendszerrel, a középső ülés lehajtásával, a szélsők középre, majd hátra csúsztatásával nagyautós hátsó lábtér alakítható ki. Sokan nem is gondolnák, de négy felnőttnek meglepően kényelmes utazóautó a Meriva, olyan autó, amiben egyáltalán nem büntetés a második sorba ülni.
A csomagtér természetesen változatlan, alapból 400 literes, a hátsó ülések egy-egy kezes síkba hajtásával 1500 literig bővíthető. Pakolóhely bőven van az utastérben, szám szerint 32 darab, az első ülések között igen nagy, sokféleképp variálható, könyöklős, sínen tologatható – Flex Rail – tárolórendszer utazik.
Bár az Insigniánál már beköszöntött a középkonzoli gombok nyugdíjazása, a Meriva még kivár, itt maradt a régebbi sokgombos középkonzol, viszont megjelent az IntelliLink okostelefon-integráció Astrából, Mokkából, Cascadából, Zafira Tourerből ismert szintje. Készülékünket Bluetooth-szal csatolva annak zenéi között a kormánykerékről lépkedhetünk, hangvezérléssel fogadhatunk és indíthatunk hívást, de még akár SMS-t is diktálhatunk vagy olvastathatunk fel a rendszerrel, a 7 colos – nem érintő – kijelzőn pedig akár a telefon alkalmazásait is megjeleníthetjük.
Autós embereket talán jobban fog érdekelni, hogy az Opel fejlesztői átdolgozták a váltókat. Röpke 50 millió eurós beruházással az összes kézi váltó gyorsabban, puhábban, precízebben kapcsolható a gyáriak szerint. A nemzetközi tesztvezetésen egyetlen kézit próbálhattunk, a korábbi 130 lóerős 1.7 CDTI-t nyugdíjazó szentgotthárdi, 136 lóerőshöz kapcsolt hatfokozatút. Ez valóban korrekt, az új dízel pedig feltűnően csendes, a sajtótájékoztatón nem is felejtették el kihangsúlyozni, hogy szegmense legcsendesebbje. Megjegyzem, hogy az utastérből, jelentős zajszigetelésének köszönhetően. Kívülről viszont van hangja rendesen.
A blokkjával és hengerfejével is könnyűfém, stop-start rendszeres 1.6 CDTI (AdBlue adalékkal) már most teljesíti a személyautóknál csak 2015 szeptemberétől elvárt Euro 6 normát (ahogyan a paletta összes benzinese is), 136 lóerejével a kifutó 1.7 CDTI-nél 6 lóerővel izmosabb, 320 newtonmétere 20 Nm-rel magasabb. Fogyasztása 4,9 helyett mindössze 4,4 l/100 km a gyári vegyes ciklus szerint (valóságban sem kunszt 6 liter alatt tartani még a gyilkos városi üzemben sem), CO₂ emissziója 129 helyett 116 g/km. Az 1.3-as CDTI kiváltására pedig itt jelenik meg az 1.6 CDTI 110 lóerős változata az egyterűek szegmensében legalacsonyabb, 3,8 l/100 km vegyes fogyasztással, 99 g/km CO₂-vel, s a kisebb (és torkosabb) Fiat-eredetű blokknál biztosan kellemesebb karakterisztikával. Lesz továbbá 95 lóerős 1.6 CDTI is a közeljövőben, ára már van, paramétereiről ugyanakkor még nincs infó.
A paletta alapja amúgy változatlanul az 1.4-es, 100 lóerős benzines. Az 1.4 Turbo 120 lóerőse már nem csak LPG-átalakítással, hanem a 140 lóerőshöz hasonlóan hatfokozatú automatával is kapható, a dízelek között most még megvan az 1.3 CDTI 95 lóerővel és az 1.7 CDTI is 110 lóerővel és csakis automata váltóval, az új dízel egyelőre csak kézivel érhető el. Bár a benzinesek között csakis 1.4-esek szerepelnek, van belőlük bőven. Érdekesség, hogy a 120 lóerős turbómotor 5 és 6 sebességes kézi váltóval is elérhető az automata mellett. A 6 sebességes váltó 40 000 forintos felárával nagyobb nyomaték is jár, ugyanakkor fogyasztásban az 5 gangos a nyerő. Lehet agyalni, hogy melyik a jobb, az autópályán sokat járóknak mindenképp a hatos.
A Meriva bemutatóján a kellemes 1.6-os dízel mellett még az 1.4 Turbo 120 lóerős változatát lehetett kipróbálni a friss 6 sebességes automata váltóval. Eddig csak a 140 lovas volt elérhető kuplung nélkül, a Meriva-eladásoknak így is csaknem ötödét adták eddig is az automaták. A zömében fiatal szülőkből és nagyszülőkből álló vásárlókörnek fontos az egyszerű, kényelmes vezethetőség, hiszen jellemzően a Merivát is ezen jellemzőkért választják. Helyesen, hiszen ezekben tényleg nagyon jó, szegmense legjobbja. Az 1.4 Turbo automata is jó párosítás, a váltó finoman, gyorsan kapcsol, lehet vele dinamikusan és higgadtan is autózni. A dízelhez hasonlóan csendes, de meglepő módon érezhető alapjárati rezonanciájú motor fogyasztása a vegyes körülmények közötti tesztkörön 8 liter volt, ami a 7,2-es gyári érték alapján teljesen elfogadható.
A vásárlóknak jó hír, hogy a Meriva frissítése ártöbbletet nem hoz, sőt, a bázisár 3 970 000 forintról 3 730 000-re csökkent, továbbá van bevezetési kedvezménnyel 3 499 000 forintos alapár is. A többi verzió ára nem változott, dízel Merivába továbbra is 4,6 milliótól lehet ülni. Igaz, alig van, aki a klíma és gyári rádió nélküli Selection belépőverziót választja, a kuncsaftok zöme legalább Enjoyt kér. Extrák, limitált szériák, "kampánykedvezmények" bőven akadnak az Opelnél, érdemes a kereskedőkkel alkudozni. Aki most rendel, már az új, kicsit frissített arcú, jelentősen okosított Merivából kap. Tavaly e modell nem csak a kisméretű egyterűek legnépszerűbbje volt, hanem a teljes MPV-kategóriában is harmadikként végzett itthon. Nem titkoltan azért, mert a kifutott Astra Classic III vevőköréből is tudott megrendelőket csábítani. Valóban nem csak az egyterű-fanatikusoknak, hanem a nem kifejezetten egyterűt, csupán kompakt autót kereső, s a kényelmet nagyra értékelő vevőknek is érdemes vele barátkozniuk, vagy legalább egy próbát tenniük. A Meriva ugyanis nem csak kialakításával, elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futóművével is komfortos. Olyan autó, ami a hétköznapokban praktikus, de nyaraláskor is nyugodtan bevethető. Két gyereknél nem többel rendelkező családoknak első számú autónak is jó szívvel ajánlható. Egy hátránya van, ami miatt például feleségem megrögzött Opel-vásárló nagynénjénél is elvérzett: 1812 mm-es szélességével az Insigniánál mindössze 4,4 cm-rel keskenyebb, így nem fért be a garázsba. Ezek szerint sem olyan kicsi autó, mint sokaknak elsőre tűnik.