Nyomd, ahogy bírod! Vagy inkább ne?
Milyen sebességeket engedélyez kerékpárosoknak a KRESZ?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A KRESZ ugyanolyan szigorúan korlátozza a kerékpárosok sebességét, mint az autósokét.
Szoktak kerékpárversenyeket nézni? Nem? Pedig érdemes. Akik szoktak, azoknak ismerős lehet a hegyről lefele jövet a kísérő motoros kilométeróráját mutató kép: a profik lejtmenetben akár 90-100 km/h-s tempót is elérnek, mindezt két, a talajjal alig pár négyzetcentiméteren érintkező gumifelületen.
Ilyen sebességet lefelé elérni inkább csak bátorság kérdése, sokkal nagyobb tiszteletet érdemel, hogy még a legkeményebb hegymászásokkal tűzdelt szakaszokon sem nagyon megy 35 km/h alá átlagsebességük, az időfutamokon pedig akár 50 km/h-s átlagot is teljesítenek a legjobbak. Az átlagos városi kerékpáros nemhogy átlagban, de még csúcsként sem nagyon éri el utóbbi értéket, de legtöbben inkább a 20-30-as sávban mennek.
Ami nagy szerencséjük, hiszen – bár ez sokakban talán fel sem merül – a KRESZ kerékpárosok számára maximum 50 km/h-s sebességet engedélyez: lakott területen kívül, abban az esetben, ha bukósisakot is visel a bringás. Ha nem félti fejét – rosszul teszi –, akkor 40 km/h a megengedett legnagyobb tempó. Kerékpárúton 30 km/h-ra csökken az elméleti maximum, gyalogos-kerékpáros zónában a bringásoknak kijelölt részen 20, de a zóna többi részén, valamint járdán már csak 10 km/h-val lehet haladni. Utóbbit viszont csak akkor vehetjük igénybe kerékpárral, ha a mellette haladó út közlekedésre alkalmatlan.
A nagy forgalom nem számít alkalmatlanná tevő tényezőnek, de Budapesten például az Alagútban tilos az úton bringázni, a Lánchídon pedig a többi közlekedő számára talán szimpatikusabb, ha mégis a járdát választjuk, vigyázva a szép számú turistára és bámészkodóra. Úgy tűnik, hogy a KRESZ alaposan leszabályozza a kerékpárral közlekedőket, de, ha más oldalról nézzük a számokat, reálisabbnak tűnnek a korlátozások. Szerencsére nem hallunk olyan esetekről, hogy 55-60-70 km/h-val haladó bringásokat traffipax-szal bemérve megbüntettek volna a városon kívül, de a városi közlekedést tekintve jobb, ha más irányból tesszük helyre a számokat. Sokkal kifejezőbb, ha a fent felsorolt sebességhatárokat átváltjuk könnyebben értelmezhető méter per szekundumra.
10 km/h-nál egy másodperc alatt 2,77 métert tesz meg a bringás, 20-nál 5,33-at, 30-nál 8,33-at, míg a 40 km/h már másodpercenként 11,11 megtett méternek felel meg. Bár nehéz minden emberre érvényes átlagot megállapítani, de az általános vélekedés szerint az ember átlagos reakcióideje 0,3-0,5 másodperc. Ezen a linken talál egy tesztet, amelyen leellenőrizheti sajátját. Ebből könnyen levonható, hogy egy 30 km/h-val haladó kerékpáros körülbelül 3-5 métert tesz meg, mire reagálni tud az elé kerülő akadályra, szituációra, és akkor az időjárás, gumiméret, saját tömeg, féktípus és beállítás függvényében változó féktávról még nem is beszéltünk.
A 20 km/h kerékpárral már cammogásszerű, de még úgy is bő egy autónyi távot teszünk meg minden másodpercben, abszolút megfontoltnak tűnik tehát a jogalkotók azon elképzelése, hogy a sétálókkal, kutyákkal, játszó gyerekekkel tagolt gyalogos-kerékpáros zónákban ne menjünk ennél többel. Az úton megengedett kétszer ekkora tempó kitekerése viszont már komoly fizikai igénybevételt is jelent, ami még tovább növeli az reakcióidőt: így akár már 8-10 métert is megtehetünk, mire egyáltalán elkezdünk reagálni az adódó vészhelyzetre.
Ennyiből is kiviláglik, hogy az első blikkre talán szőrösszívűnek tűnő korlátok meghatározása igen józan megfontoláson alapul, és hiába látszanak ugyanannyira betarthatatlannak, mint az autósoknak előírt maximumok, a bringások saját érdeke, hogy mégis ezek között közlekedjenek. Remélhetőleg a törvény betartatói ezután sem fognak rászokni arra, hogy a kerékpárosok sebességét méricskéljék, de ehhez az is kell, hogy a kerékpárosok is igyekezzenek mindig az út, látási és forgalmi viszonyoknak megfelelően megválasztani haladási sebességüket.
Ilyen sebességet lefelé elérni inkább csak bátorság kérdése, sokkal nagyobb tiszteletet érdemel, hogy még a legkeményebb hegymászásokkal tűzdelt szakaszokon sem nagyon megy 35 km/h alá átlagsebességük, az időfutamokon pedig akár 50 km/h-s átlagot is teljesítenek a legjobbak. Az átlagos városi kerékpáros nemhogy átlagban, de még csúcsként sem nagyon éri el utóbbi értéket, de legtöbben inkább a 20-30-as sávban mennek.
Ami nagy szerencséjük, hiszen – bár ez sokakban talán fel sem merül – a KRESZ kerékpárosok számára maximum 50 km/h-s sebességet engedélyez: lakott területen kívül, abban az esetben, ha bukósisakot is visel a bringás. Ha nem félti fejét – rosszul teszi –, akkor 40 km/h a megengedett legnagyobb tempó. Kerékpárúton 30 km/h-ra csökken az elméleti maximum, gyalogos-kerékpáros zónában a bringásoknak kijelölt részen 20, de a zóna többi részén, valamint járdán már csak 10 km/h-val lehet haladni. Utóbbit viszont csak akkor vehetjük igénybe kerékpárral, ha a mellette haladó út közlekedésre alkalmatlan.
A nagy forgalom nem számít alkalmatlanná tevő tényezőnek, de Budapesten például az Alagútban tilos az úton bringázni, a Lánchídon pedig a többi közlekedő számára talán szimpatikusabb, ha mégis a járdát választjuk, vigyázva a szép számú turistára és bámészkodóra. Úgy tűnik, hogy a KRESZ alaposan leszabályozza a kerékpárral közlekedőket, de, ha más oldalról nézzük a számokat, reálisabbnak tűnnek a korlátozások. Szerencsére nem hallunk olyan esetekről, hogy 55-60-70 km/h-val haladó bringásokat traffipax-szal bemérve megbüntettek volna a városon kívül, de a városi közlekedést tekintve jobb, ha más irányból tesszük helyre a számokat. Sokkal kifejezőbb, ha a fent felsorolt sebességhatárokat átváltjuk könnyebben értelmezhető méter per szekundumra.
10 km/h-nál egy másodperc alatt 2,77 métert tesz meg a bringás, 20-nál 5,33-at, 30-nál 8,33-at, míg a 40 km/h már másodpercenként 11,11 megtett méternek felel meg. Bár nehéz minden emberre érvényes átlagot megállapítani, de az általános vélekedés szerint az ember átlagos reakcióideje 0,3-0,5 másodperc. Ezen a linken talál egy tesztet, amelyen leellenőrizheti sajátját. Ebből könnyen levonható, hogy egy 30 km/h-val haladó kerékpáros körülbelül 3-5 métert tesz meg, mire reagálni tud az elé kerülő akadályra, szituációra, és akkor az időjárás, gumiméret, saját tömeg, féktípus és beállítás függvényében változó féktávról még nem is beszéltünk.
A 20 km/h kerékpárral már cammogásszerű, de még úgy is bő egy autónyi távot teszünk meg minden másodpercben, abszolút megfontoltnak tűnik tehát a jogalkotók azon elképzelése, hogy a sétálókkal, kutyákkal, játszó gyerekekkel tagolt gyalogos-kerékpáros zónákban ne menjünk ennél többel. Az úton megengedett kétszer ekkora tempó kitekerése viszont már komoly fizikai igénybevételt is jelent, ami még tovább növeli az reakcióidőt: így akár már 8-10 métert is megtehetünk, mire egyáltalán elkezdünk reagálni az adódó vészhelyzetre.
Ennyiből is kiviláglik, hogy az első blikkre talán szőrösszívűnek tűnő korlátok meghatározása igen józan megfontoláson alapul, és hiába látszanak ugyanannyira betarthatatlannak, mint az autósoknak előírt maximumok, a bringások saját érdeke, hogy mégis ezek között közlekedjenek. Remélhetőleg a törvény betartatói ezután sem fognak rászokni arra, hogy a kerékpárosok sebességét méricskéljék, de ehhez az is kell, hogy a kerékpárosok is igyekezzenek mindig az út, látási és forgalmi viszonyoknak megfelelően megválasztani haladási sebességüket.
Sorok között próbáltam jelezni, hogy butaság az efféle általánosítás!
Tény, hogy büntetik a bringásokat is(!), hisz résztvevői a közös közlekedésnek és emberek irányítják.
Aki mindkét járműt hasonló gyakorisággal használja, az rendelkezik a témával kapcsolatos kellő rálátással, és ugyanúgy fizet mindenért hiszen autót is vezet. Senki nincs eltiltva a kerékpáros közlekedéstől, ki lehet próbálni! Akkor talán nem születnek ilyen szélsőséges hozzászólások.
Bővülne a látókör, és rádöbbenne az egyed, hogy a kerékpáros közlekedésnek igencsak sok haszna van, mely nem csak anyagi. Pl. az embert kiegyensúlyozottabbá teszi, és sokkal kevésbé produkál felesleges indulatokból megszült hozzászólást.
Lehet, és kell is eszme cserélni a kerékpárra szóló jogosítvány szükségességéről, de utána ugyanezt beszéljük meg a rolleresekkel, a görkorisokkal, és végül a gyalogosokkal. Ja, hogy utóbbinak (is) amúgy is kell valamilyen tanulmányi eredményről bizonyítványt felmutatnia? Igen – kérdés, hogy hol húzunk határt, de ismét csak visszatértünk, ha nincs IQ, az egyed nem működik jól a társadalomban. Éppígy felelősség érzete is eltérő az embereknek, ráadásul rapszodikus.
Egy dolgot viszont leszögeznék!
Míg a kerékpárral közlekedő ember az autók között többnyire a saját épségét viszi vásárba, addig, ha autóval közlekedik a kerékpárosok mellett, a másik életével játszik!!!
Lehet gondolkodni!
Tök mindegy ugyanis van biztosításuk mert fizetik!
Van jogsijuk mert fizettek érte!
Átmentek egyfajta alkalmassági felmérőn mert fizettek érte!
Van rendszámuk – amin azonosítani lehet – mert fizettek érte!
Ezzel szemben Ti felelőtlenül esetleg ittasan,belőve,beszívva,felpörgetve közlekedhettek ugyanott és ha gond van leléptek! De elvárjátok hogy az egész világ figyeljen rátok.
Semmi felelősségérzet!
A lényeg hogy könnyű más fa…val verni a csalánt!
Ez is egy nézőpont és sokszor tény!
Ha ugyanúgy büntetnék a bicajosokat is élőbb utóbb el jutna a tudatotokig a felelősség érzése!
Azt is írd le, hogy az autósok évente hány balesetet okoznak, vagy hányszor előznek, váltanak irányt szabálytalanul. A többség nem ismeri a jobbra tartást, csak ha bringást kell leszorítani.
Felesleges sorolni. Ezerszer lerágott csont! Mindegyik járművet emberek vezetik, hol több hol kevesebb IQ-val. Elég ha az ezen az oldalon megtalálható cikkeket elolvassa az ember, hogy közlekednek autóval vagy kerékpárral. Nem véletlen születtek a cikkek.
Több nézőpont és tények ismerete a világban, sokat segíthet az igazságos megítélésben!
Most volt a tv ben propaganda film, a bringások évente 2.000- balesetet okoznak! tehát ennyi ami bebizonyosodott. De mi van azokkal az esetekkel amiknél nem bizonyítható a bicajos felelőssége?
Vagy azokkal az esetekkel amikor megcsinálja a baj és elhúz onnan?
Mennek mindenfelé,pirosban át a zebrán autók között,ráadásul nem is lassan,nem lehet kikönyökölni az ablakon mert lehet hogy a könyökömbe csapódik egy sietős környezetkímélő pedálozó,meghúzza az autómat és gyorsan el is tűnik a tömegben,egyirányúba szembe jön az egyik jobb oldalon a másik bal oldalon a harmadik cikázik ide oda.
Ki volt az a f..szkalap aki ezt kitalálta? Barom állat megoldás.
Látom rossz napod volt. Előfordul.
“Akarsz róla beszélni?” 🙂
Szólj, ha nem érted a világot! Itt vannak segítőkész emberek is – megoldjuk!
Szerintem téged annyian utálnak mint ahány emberel problémád van, sőt továbbmegyek a bagós lehet azt gondolja rólad te büdösebb vagy mert leizzadsz!
Egyébként meg a fasz kivan a sok buzi vinyákolós biciglisel nem tetszik a helyzet járjál gyalog bazdmeg!
Ezt hogy’ értetted?
“A kerékpárutat se tekintsük versenypályának, ha sietünk, ott az út”
A Lánc-hídon már nem tilos bringával közlekedni?
Változott az a szabály, hogy kerékpárút megléte esetén tilos az autó úton közlekedni???
A kerékpárosok sebességkorlátozását akkor vezették be, amikor az egyik politikusunk gyermekét elütötték, mert a budai rakpart kerékpárútján tudott csak ugrálni.
Ott sem működött a bukott főpolgi, sárga festékkel építünk kerékpárutat elképzelés.
Utolsó fotó hol készült? M.o-on biztos a bringaút kapta volna a viacolort.
De ennél sem terjedt sokáig a gondolkodás. A gyalogosoknak zavarniuk kell a bringás közlekedést, ha a szemetüket ki akarják dobni. Budapesten a Honvéd Kórház új szárnya előtt is eljátszották ezt, melynek eredménye, hogy a büdös bagósok a bringaúton állva dohányoznak.
“Budapesten például az Alagútban vagy a Lánchídon a többi közlekedő számára talán szimpatikusabb”
Csak annyi megjegyzesem lenne, hogy az alagutban elvileg csak a jardan szabalyos, mert kint van a tilto tabla.
Termeszetesen ez is forgalmi helyzet fuggo 🙂 Van amikor halara unom magamat a hidon mert akkora dugo van es meg engem tartanak fel 🙂
hááát az utolsó kép nem nagyon fedi a hazai állapotokat…