Több autógyártó is vállalta a hagyományos meghajtás kivezetését, de mit csinálnak majd azokon a piacokon, ahol nem terjednek el a villanyautók?
Rengeteg ország, főként a nyugati világ tagjai jelentették már be korábban, hogy a következtő évtizedekben be fogják tiltani az új belsőégésű motorral szerelt autókat - érdekes kérdés viszont, mi lesz azokkal, akik nem ezt az utat választják. Egyelőre Magyarország is azon országok közé tartozik, ahol még nem tudjuk, meddig lehet majd hagyományos meghajtású járműveket kapni, vagy hogy egyáltalán jogi értelemben ki lesznek-e valaha tiltva a piacról, vagy a villanyautók térnyerésével fokozatosan, önmaguktól tűnnek majd el. Éppen ezért érdekes a Carbon Tracker nevű szervezet
tanulmánya, melyben felhívják a figyelmet az elektromos átállás kikényszerítéséből való kimaradás következményeire.
Európa és Kína is a villanyautók felé halad, Ausztrália viszont nem siet
Az általuk "globális Délnek" nevezett országokból álló csoport, ezen belül is főként Délkelet-Ázsia, India, Afrika, vagy a gazdaságilag inkább a fejlett világhoz sorolható Ausztrália, de Törökország és Oroszország is eddig nem tett komoly erőfeszítéseket az elektromos autózás meghonosítására. A Carbon Tracker szerint ez hátrányt fog jelenteni számukra, ugyanis amikor a világ legnagyobb piacain (Nyugat-Európában, az USA-ban vagy Kínában) már csak emissziómentes modelleket fognak értékesíteni a főbb autógyártók, a fenti országokat el fogják árasztani a belsőégésű motoros kocsik. Egyrészt mert az autógyártók a kifutó készleteiket ezekben az országokban értékesíthetik, másrészt mert a rengeteg használt, hagyományos meghajtású autó ezekre a területekre fog áramlani, hiszen a villanyhajtásra áttért országokban egyre kevésbé lesz rájuk szükség.
A villanyautók hosszú távú hatása fogja eldönteni, összességében jobbak-e a hagyományos meghajtásnál
A Carbon Tracker szerint hamar lépni kell a villanyosításból eddig kimaradó országoknak: támogatásokkal kellene ösztönözni a zöld autók vásárlását, valamint elhatározni, hogy jogi eszközökkel fogják korlátozni a szennyező járművek értékesítését. Az utóbbi javaslatuk legradikálisabb része, hogy használt autóként se lehessen belsőégésű motoros autókat eladni, ami viszont valószínűleg inkább a feketepiac erősödéséhez vezetne. A Carbon Tracker szerint gazdasági hátrány származhat az elektromosautó-ipar kiépítésének elszalasztásából, ráadásul a növekvő mennyiségű hagyományos meghajtású kocsik miatt szennyezési gócpontokká válnak ezek az országok. A villanyautók környezetre gyakorolt hosszú távú hatása persze egyelőre nem ismert, ha azonban az évtizedek alatt ezekről is bebizonyosodik, hogy összességében hasonló mértékben károsak, akkor az említett országok inkább csak nyernek azon, hogy hozzájuk jutnak az olcsó, máshol elavultnak bélyegzett járművek. Ha viszont sikerül kezelni például az akkumulátorok gyártási folyamatának és újrahasznosításának kockázatait, akkor valóban lemaradnak egy olyan technológiáról, ami csökkenthetné a közlekedés káros egészségügyi hatásait. Ráadásul ha most váltanának az elektromos autózásra, annak rengeteg kezdeti problémájától mentesülnének, amiken a fejlett országok vevőinek még át kellett esni. Ilyen például a magas ár, hiszen a tömeggyártással relatíve egyre olcsóbbak lesznek az akkumulátoros autók - bár tény, hogy a fent említett országok többségének lakossága kevésbé engedheti meg magának a belsőégésű motoros autóknál még mindig jóval drágább villanymodelleket. Nem érdemes viszont kivárni sem, mert valószínűleg használt autóként is a nyugati világban találnak majd gazdára az emissziómentes darabok.
„Rengeteg ország, főként a nyugati világ tagjai”
Az így nagyon félrevezető. USA, Kína Ausztrália Dél Korea éppúgy rajta van a kivezetésen (2035re csak elektromos meghajtású személygépjárművet lehet eladni).
Az egyetlen különbség az hogy sok ország rendelkezik nagy kiterjedésű és közel lakatlan területekkel, olyanokkal ami az EU területén sehol sem fordul elő. A kivezetés még nem annyira jó ötlet ha az E verda hatótávján belül egy töltő, vagy akár benzinkút sincs.
Nyugat Európa egyszerre egyesíti az szervezett és iparosodott gazdaságot, a jólétet és a szűk földrajzi területet.
Ahol ez nem igaz az egész országra ott lokálisan fogják kivezetni a robbanómotort, de attól még igaz hogy az USA vagy az ausztrál újautópiac aránytalanul döntő része villanyautókból fog állni már 2030 után is, a legfejlettebb és sűrűbben lakott USA államok is átvették a Kaliforniai szabályozást, persze az ausztrál outback vagy a USA sivatagi államai nem ideális terepek erre.
Amit a cikk teljesen kihagy az a helyi low emission zone-ok bevezetése. Az egy dolog hogy 2035re nem adhatnak el ÚJ robbanómotoros autót, de ebben az évben már a szalonból kigurult autóval sem hajthatnak be a büszke tulajok a legfontosabb nagyvárosi területekre (ez extrém esetben, pl a franciáknál nemcsak Párizst, de a Debrecen léptékű vidéki városokat is lefedi). Jelenleg nem azért omlottak össze dízel eladások mert kiábrándultak a vevők, hanem mert tartanak tőle (vagy már tudják) hogy pár éven belül már a saját városukban sem közlekedhetnek (francia, belga és holland kitiltás 2030tól).
A másik oldalról a „globális dél” egy nagyon elvont fogalom, ami mögött nem sok minden áll. Ez a kifejezés bármit jelenthet, vagyis a gyakorlatban nem jelent semmit. Többnyire ezek az elmaratott országok, amelyek gazdasági és politikai fejletlenségük nyomán nem tudják tartani a lépést.
Érdemes megnézni Delhi problémáját, embertelen a környezetszennyezés, mégsem álltak a változások élére.