Növelt fényerejű izzó? Utólagos xenon? Mivel világítunk jobban?
Mit tehetünk, hogy fényszórónk erősebb fényt adjon?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
A világítási szezon közepén járunk, alig van autós, aki el tudná kerülni a sötétben vezetést. Vajon fokozhatjuk fényszórónk teljesítményét?
Nem kamu a dobozokra írt plusz százalék, ám ne várjunk az adott százaléknak megfelelően nagyobb világosságot, hosszabb látótávolságot. A kékes világítás erősebbnek tűnik, de valójában nem az, amíg azonban csak enyhén csalnak vele a gyártók, addig nem zavaró és persze még nem is tiltott
Utólagos xenonszett mutatós dobozban. A laborban elvérzett
De vajon mivel érdemes valóban próbálkozni? Némi "guglizás" után kötöttem ki a Tungsram márkaboltjánál, ahol olyannyira készségesek voltak, hogy információra éhes újságíróként a GE-Tungsram központjához irányítottak. A cégről - erősen vázlatosan - annyit érdemes tudni, hogy az 1896-ban alapított Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-ből 1906-ban keresztelték át Tungsrammá, 1989-ben többségi tulajdonrészt szerzett benne a GE, ma pedig már teljes mértékben annak tulajdona, s önálló cég helyett már csupán márkanév. A gyár 1906-ban vásárolta meg Just Sándornak és a horvát származású Franjo Hanamannak a wolframszál előállítására vonatkozó szabadalmát és megkezdte az izzó gyártását, a Tungsram név is akkor, a volfrám angol nevéből (tungsten) és a német Wolfram szó egyesítéséből született. És mi az a volfrám? Egy 3380 Celsius fokos olvadási pontú fém, amelyet az izzólámpákban viszonylag bőven lehet hevíteni, hogy adja a fényt. Persze van párolgása, de kisebb, mint a korábban alkalmazott szénszálaké. Nagy izzógyár lett hát a Tungsram, neve ma is megtartott és elismert márkanév, tulajdonosa, a GE pedig az autóipar egyik meghatározó izzóbeszállítója. Nem csak halogén, hanem xenon(nak hívott ívkisüléses) "izzók" terén is. Fejlesztői pedig készségesen mutatták be, hogy mit is tudnak növelt fényerejű izzóik.
Kívülről a laikus autós nem fog tudni különbséget tenni a balra látható, tanúsítványokkal bőven rendelkező, márkás prémiumizzó és a jobboldali jelölés nélküli olcsó, de silány között. Különbség nem csak az általuk adott megvilágításban, élettartamban is lehet, az izzón nem érdemes spórolni
A bemutató első része inkább elméleti, egyetemi előadáshoz hasonlított, ami persze sokkalta jobb volt, mint egy rámenős termékprezentáció. Az izzófejlesztők itt ugyanis szinte maguk ellen beszéltek: ők fénymennyiséget állítanak elő, illetve árulnak. Hogy ebből egy adott autóban mit fogunk kapni, már más kérdés. Több múlik a fényszórón, annak tükrén, alapvető geometriáján és természetesen foncsorának állapotán, burájának belső tisztaságán és külső karcmentességén, mint az izzón. Meglepő, de egy régi autó méretes (és jó állapotú) fényszórója jobb paramétereket adhat, mint egy új, modern és már szénné dizájnolt autó parányi lámpateste. Az összevetés persze nem egyszerű. A fénytan jóval bonyolultabb annál, mintsem, hogy legyen egy egzakt, egyszerűen mérhető számunk, így az egyes izzók teljesítménye helyett találóbb azok megvilágítási komfortjáról beszélni, de természetesen az a mérhető dolgokból ered. A fényszórók hatásfoka pedig nemigen jobb, mint egy belső égésű motoré, még jó esetben is 25-35 százalékos fényhasznosításról beszélhetünk csupán.
Mi határozza meg a megvilágítási komfortot?
Ugye, hogy nem is olyan egyszerű? És ugye, hogy lehet egy fényszóró úgy növelt fényerősségű, adhat úgy nagyobb fényáramot, hogy azzal nem biztos, hogy jobban fogunk látni? A dobozokra írt plusz százalékok jelentései sajnos gyártónként eltérhetnek, és sokszor távol vannak attól a hatástól, amit autónkban érzékelni fogunk. Ha javítani kívánjuk a fényszórónk által adott fény(érzete)t, a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás természetesen a növelt fényerejű izzó. Fontos, hogy csakis olyat tegyünk az autóba, ami E-jellel rendelkezik. Ilyen jelölésből is van mondjuk több mint tucatnyi, a legnívósabb a német hatóságok által kiadott E1, a GE/Tungsram izzói egyébként ilyennel rendelkeznek. A szabályzások szerint csakis az előírt fajtájú és teljesítményű izzók tehetők az autókba, így az izzótuningolást nem lehet úgy elképzelni, mint mondjuk a nappaliban, hogy 60 wattos helyett 100-as izzót csavarunk be.
- Fényáram - A fényáram a fényforrás minden irányban szétsugárzott fényteljesítményének összessége.
A fényáram a fényerősség és a besugárzott térszög szorzata. Minden egyéb világítástechnikai mértéket a fényáramhoz viszonyítanak. Jelölése: Φ (Phi). Mértékegysége: Lumen (1 lumen = 1 cd*sr) Jele: lm. (Egy 100 Wattos, 220 Voltos általános izzólámpa által kibocsátott fényáram 1380 Im.)
- Fényerősség - A fényerősség egy meghatározott irányban kisugárzott fény mértéke. A fényerősség a fényforrás egységnyi térszögre sugárzott fényáram mennyiségét határozza meg. Jelölése: I. Mértékegysége: Candela (lm/sr). Jele: cd.
A fényerősség a kis térszögben kibocsátott fényáram és a térszög hányadosa.
- Megvilágítás - A megvilágítás a megvilágított felületre eső Φ fényáram és a megvilágított felület nagyságának hányadosa. Jelölése: E. Egysége: Lux ( lumen/m²). Jele: lx.
- Fénysűrűség - A fénysűrűség az a mérték, mely az emberi szemben a világító vagy a megvilágított felületek által keltett fényérzetet határozza meg, azaz a felületegységre jutó fényerősség. Vonatkozhat nemcsak fényforrásra, hanem megvilágított felületre is. Leggyakrabban a vizsgált felületre merőleges irányban mérjük, de meghatározható más irányban is, ilyen esetben a felületnek a mérési irányra merőleges vetületét keli számításba venni. Jelölése: L. Mértékegysége: nit. A fénysűrűség értékét úgy kapjuk meg, ha egy fényforrás fényerősség értékét elosztjuk a mérési távolságból mért megvilágítandó felülettel. A fénysűrűség határozza meg a szubjektív fényérzetet. A fénysűrűség azon fénybehatás mértéke, melyet az emberi szem egy önvilágító vagy mesterségesen megvilágított felületről hív elő. A relatív fénysűrűség-különbséget szokás kontrasztnak nevezni.
A hosszú és teljesen besötétíthető folyosó végén forgatható és dönthető állvány tartja a különféle fényszórók fogadására felkészített talpat. A mérések alapját utóbbi, valamint egy fény- és egy színmérő adja
Hogy mitől lesz jobb egy izzó, az teljes részletességgel nyilván szakmai titok, de azért van, ami publikus, ilyen például a vékonyabb izzószál alkalmazása. Ami persze önmagában rövidebb élettartamú lenne. Ha viszont speciális, nagy atomsúlyú, nagy nyomású gázzal (kripton helyett xenon alkalmazásával) töltik az izzótestet, úgy lassul a wolframszál párolgása, s már az élettartam sem lesz annyira kompromisszumos. A teljesítménynövelés ugyanis itt is az élettartam egy részének feláldozásával jár. Persze nem kell vészes mértékűre gondolni, ahogyan igazából a teljesítménynövelés is teljesen hibás kifejezés, hiszen - miként azt már említettük - wattban nem vehetnek fel többet az izzók, mint ami a gyárilag meghatározott. Fontos továbbá, hogy a feszültségingadozás borzasztóan meghatározó az izzók élettartama szempontjából: +- 1 százaléknyi feszültségeltérés az élettartamot 12-18 százalékkal befolyásolja az ellenkező irányban.
Így kell elképzelni a jobb fényerejű izzók hatását, nagyobb területen kapunk meg adott, például 12 Lux megvilágítást
Azt már a katalógusokat nézegetve is könnyű belátni, hogy a +120 százalékos izzó által adott világítástól vélhetően nem fogunk hanyatt esni. Nem úgy kell ezt elképzelni, hogy ennyivel erősebb lesz a fényszóró, hanem úgy, hogy ennyivel nagyobb területen fogjuk megkapni az erős fényt, meg persze a nem olyan intenzívből is nagyobb felületre jut.
Normál és prémium izzó által bevilágított területek. A nagyobb fényerejű izzóval nem elsősorban jobb világosságérzetet, hanem hosszabb látótávolságot kapunk
A GE-Tungsram fényszóró-technikai laboratóriumában (ami egy 25 méter hosszú fekete, teljesen leárnyékolható folyosó, profi fényerősség- és színmérővel, mozgatható, különféle fényszórók felszerelését lehetővé tevő állvánnyal felszerelve) magam is láthattam, hogy mit kaphatunk az egyes izzóktól. Az alap halogén nem rossz, teljesen vállalható. Volt egy jóváhagyás nélküli távol-keleti, amelynél már látható volt, hogy nincsenek meg a szembejövők vakításának elkerülése érdekében meghatározott levágások, majd jött egy növelt teljesítményű GE izzó érezhetően erősebb középponttal, elrettentésnek pedig egy kékes fényű utólagos, H4-foglalatba tehető xenon ívkisüléses világítóegység. Természetesen a sokak számára hívószónak tűnő off-road jelöléssel, ami valójában azt jelenti, hogy közúti forgalomban nem használható. Az utólagos xenonnal elmosódtak a meghatározott vágásvonalak, sok fény szűrődött át a fekete tartományba, azaz a szemből érkezők vakítására. A hasznos tartomány azonban nem volt világosabb. Közben a fényszóró úgy vakított, hogy a közelében állva, nem bele, hanem mellette elnézve is kellemetlen volt a sötétben. Könnyű volt belátni, valóban nagyobb fényáramot ad, ám annak hasznosítása rossz. Nem véletlenül tiltott és üldözött az utólagos xenon, a nem hozzá tervezett fényszóróval inkább negatív, mint pozitív hatású. Erős persze a fénye, csak épp nem az utat világítja, hanem mindent. További trükk a kékes, hűvösebb fény alkalmazása, ami sötétben erősebbnek tűnik, de valójában nem az, nem ad jobb megvilágítást.
Utólagos xenon vetítési képe: a megvilágítandó és a sötét területek határa nem éles, sok fény szűrődik át, vakítani fogja a szemből érkezőket. Hiába ad összességében több fényt, mint egy hagyományos izzó, a megvilágítandó területre nem jut több fény
Ha a látottak alapján rangsorolni kellene az izzókat, a növelt fényerejű, jóváhagyásokkal rendelkező H4/H7 izzó hatása érezhető ugyan, de nem fogunk tőle hanyatt vágódni. Ha viszont azt vesszük, hogy 10-20 méterrel növelheti a sötétben látott útszakaszt, bizony akár olyan értékes is lehet, mint egy jó téli gumi, míg egy abroncsgarnitúrához mérten filléres tétel. A növelt teljesítményű izzókból (a Tungsram márkaboltjában) cikkünk írásakor egy pár normál H4-es 1980, a +50%-os 2990, míg a +90%-os 3590 forintba került, ennyi felárat simán megér a valamivel hosszabb látótávolság. Az utólagos xenont, LED-es, hagyományos fényszóróba helyezendő világítótestet pedig jobb, ha mindenki elfelejti, és senki sem teszi ki magát annak, hogy a közúti közlekedésre nem alkalmas járműve miatt (akár egy balesetnél, teljesen jogosan) meghurcolják.
H4-es izzó foglalatába tehető Xenon, pontosabban ívkisüléses izzó világító egység. A reflektort a házon belüli visszahúzódással oldja meg, így aztán az egész világító egység mozog, rázós úton kóvályogni fog a fénycsóva
Ezek a hiperszuper fenyerejü szaroknal szerintem sokkal nagyobb parasztvakitäs maga a lämpatest ami az autokban van. Hiszen a 90-es evek vegen szinte minden gyärto ätällt az üvegburärol a müanyagra, ezek az UV-tol mattulnak is mint az ällat, a zember meg nem lät es veszi az utolagos szetteket meg a növelt fenyerejü izzot. Persze lehet polirozni meg hasonlok, de mikor ätülök egy szep esten az A6-osombol (C5) a kis cseppkadettembe, annyira szemmel läthatoan jobban vilägit, hogy az ember csak keseredes mosollyal legyint egyet: fogyasztoi tärsadalom…
A gyűjtőlencsés fényszóróban egy 4300K-s xenon nem vakít, a vetítési képe is jó a fényszóró beállító szerint (igaz,nem laborban vizsgálva). A hagyományos lámpákban zavaró a xenon, ugyanúgy, mint a rosszul beállított halogén, a ferdén berakott izzókkal egyetemben. A gyári xenont is lehet zavaróan magasra állítani. Gagyi kínai xenon… sztem az összes fajtát ott csinálják.
Osram kb 9 hónapig, ezek az emelt fényű Tungsram-ok meg max 1 évig bírták nálam és kiégtek.
Akkor lett elegem és vettem Hella Long Life NEM emeltfényűt, azóta hozzá sem nyúltak évek óta.
Én meg egyre több rossul berakott és ezáltal vakító fényszórós autót látok ami eléggé veszélyes, jó lenne kis ellenőrzés ezzel kapcsolatban…
Igen, ez így van, önmagában természetesen remek dolog a xenon, csak a nem xenonhoz, hanem halogén izzóhoz tervezett fényszóróval rossz.
A cikk nem mondja ki a lényeget, hogy mi a baj az utólagos „xenon”, helyesebben HID (high intensity discharge) izzóval (de mindaz, ami a cikkben van, igaz.) Alapvetően a HID sokkal jobb hatásfokkal alakítja át az elektromos energiát fénnyé, mint akár a halogén izzók, akár a mai LEDek (legalábbis a boltban kaphatók). Ráadásul a kibocsájtott fény nagyon jól közelíti a napfény színhőmérsékletét, kellemes a szemnek, jól adja vissza a színeket. Ami miatt nem lehet a nem erre a célra készült fényszórókban használni, az a fányforrás mérete. Az izzószál kevesebb mint 1 mm átmérőjű, és egy határozott pozíciójú egyenes vonal. A HID fénykibocsájtó felülete egy kb. 4-6 mm átmérőjű gömb, ráadásul a burkoló kvarcüveg is magas hőmérsékleten izzik, az is világít. Mindenki látott már fókuszálható zseblámpát: ha a tükrüt a fókusztól eltekerjük, a fényfolt kiszélesedik. a lámpa nem csak egy pontra világít. A nagyobb fényforrás szükségszerűen a fókuszon kívül is sugároz, ami a vetített fényfoltot elkeni. Ezért vakít az utólagos „xenon”.
Az izzószál ellenállása valóban függ a szál vastagságától, mégpedig fordítottan arányos a vastagság négyzetével. Ugyanis a keresztmetszettel arányos fordítottan. Azonban az izzószál hosszával egyenesen arányos az ellenállás. A teljes képlet: R= k*L/Q, k a vezetőképes anyagra jellemző állandó, ún. fajlagos ellenállás, L: hossz, Q: keresztmetszet. (Hagyományosan a fajlagos ellenállás jele a görög ró.)
Eszerint elegendő, ha a szál hossza kisebb, a vékonyabb izzószál ellenállása mégis kisebb lesz, a teljesítmény pedig akár nagyobb is lehet. P= Unégyzet/R
Bocsánat, Bezzenev kollégára goértettem, nem baltazarra
Na újra egy mindent jobban tudó Baltazár professzor, aki szerint mindenki hülye csak ő nem.
Mutasson már nekem ez a professzor olyan lámpatestet, ami projectoros, szintezős, tökéletes Xenonhoz, és H4-es foglalatú égő megy bele. Én még nem láttam. Ezeket a kínai vacakokat pont azért gyártják, hogy a faluvégi suttyó beletegye a szakadt kockaladába, és úgy villogjon vele, hogy milyen erőss kík lámpája van. Ez tökéletesen megfelel a cikkben leírt kísérleti körülményeknek. Sajnos.
Azzal viszont teljesen egyetértek, hogy a rendőrség ezeket kéne kiszedje a közlekedésből, de nem csak egyszer egy akcióban, hanem folyamatosan, minden éjszaka. Garantálom, hogy egy hónap alatt eltűnnének, és az államkincstár is megtelne rendesen. Ráadásul valami fogyasztóvédelmi, vagy akármilyen hatóság a boltok polcairól is leszedethetné az ilyesmit.
„”baltazárírta: 5 órája
De jó lenne, ha az a sok utólag beszerelt vacak xenon kimúlna. Gazdája nem is érti, milyen veszélyes dolgot művel. Vakítja a szembe jövőt, -mert vacak a kütyü- ezzel akár frontális ütközésbe is sodor mást és önmagát.””
MIÉRT MIÉRT MIÉRT MIÉRT BUTÁK AZ EMBEREK?Hihetetlen, hogy még a cikkben is egy foncsoros,tükrös múlt évszázadi lámpával bizonygatják egy olyan égőtest „nemhitelességét”, ami egyátalán nem abba lett tervezve!!!Még jó basszus!Ez olyan, mintha valaki ferrari motort rakna egy kispolszikba..és mikor látja, hogy az egész bódét elfoglalja a motor, elismerően bólogat, hogy nahát én megmondtam, ez a motor nem személyautóba való és sz@r!Kb ez a szint.
Tegyétek már bele azt az utólagos vackot egy jóminőségi projektoros lámpába!!!Ne a hülyeséget terjesszétek.
Én meg azt szeretném egyébként, hogy a sok agytlan,trehány halogénes félszemű kimúlna, azokkal az állatokkal együtt akik a xenont foncsorosba/tükrös lámpába rakják.Na meg az ilyen tudatlanok mint baltazár, akinek gőzük sincs a dologról, a technikáról, de nyomják a gyűlölet beszédet.LEgalább értenél hozzá ember…
Az utólagos xenonnan az égegyadta világon semmi gond nincs, ha normális projektoros, szintezős lámpába kerül (lámpamosóval)!Fogjátok már fel!Azzal van baj, hogy a sok agyatlan foncsorosba teszi bele!Fel nem fogom, hogy a rendőrök miért nem szedik már ki őket…tonna számra lehet büntetni, 50 ezer helyben, + forgalmi elvétel + jogsi és közúti veszélyeztetés.Csak úgy mint félszemű / reflektoros halogénes társaik..azokból is van bőven, ott csak 50 ezer helyben lenne az ajándékom meg jogsielvétel, de mostanában már egyre több halogénes félszemű van, lehet kicsit bosszantom már a brfk-t hogy menjenek rá ezekre jobban.Kikészítenek mikor szétvakítanak.
.
A másik egyébként, látszik mennyire értetek hozzá, hogy egy rosszúl belőtt megalight, vagy nightbreaker unlimited és rommá tud vakítani éjszaka!De még egy sima halogén is..És a másik meg, hogy a rengeteg szintezős GYÁRI! Xenon meg mégjobban vakít az itthoni utakon.Mivel a szintező sebessége nem tudja lekövetni a bukkanókat!HA meg emelkedőn jönnek szembe, esélytelen a helyzet!Gyárival is!Ennyit ér egyébként a gyári xenon, amit a sok hülye amúgy karácsonyfa xenonra cserél (8000K), mert az új iszonyatosan nagyon durván menő a kék fény..hát gratulálok azoknak is.Bár az még kevésbé veszélyes mint a félszemű,reflektoros halogénesek.
Hasznos lenne egy olyan cikk is, ami különböző autótípusok éjszakai tesztjének eredményeit foglalná össze a világítás hatékonyságát tekintve. Nálam például (új) autó vásárlásnál az első három szempont között lesz, hogy mennyire jól világít sötétben, lásd pl. full LED fényszórók ami egyes A és S betűs márkáknál is elérhető már.
A sárga „derít” és kellően világos ahhoz, hogy ne veszítsünk a szín miatt a fényerőből, színekben pedig az emberi szem könnyebben veszi észre az árnyalatnyi különbségeket mint fehérben. Sűrű ködben a legjobban látható a különbség, de a divat sajnos erősebb volt a biztonságnál. Én is emlékszem ilyen lámpákra, de ez is német eredetű, aztán terjedt el sok más gyártónál:)
De jó lenne, ha az a sok utólag beszerelt vacak xenon kimúlna. Gazdája nem is érti, milyen veszélyes dolgot művel. Vakítja a szembe jövőt, -mert vacak a kütyü- ezzel akár frontális ütközésbe is sodor mást és önmagát. Sőt, még az előtte haladó belső tükrébe is bevakít, ezzel ismét csak az előtte haladó, majd saját maga fog csattanni. Gratulálok!
Tévedés, a nagyobb ellenállás valóban kisebb áramot, így kisebb elektromos teljesítményt jelentene, azaz kisebb lenne a fényerő.
Valójában arról van szó, hogy az izzószál nem wolframból van, a közhiedelemmel ellentétben, hanem egy magas olvadáspontú fémekből készült ötvözetből (van benne wolfram is, és még több másik) (már csak azért is, mert a wolfram elég drága, ára nagyságrendileg közelíti az aranyét). Az ötvözet összetétele is befolyásolja az ellenállást, így vékonyabb szál ellenállása is lehet hasonló , mint az etalon. Viszont a vékonyabb szál felülete is kissebb, így hőt ezen a kissebb felületen veszít, azaz azonos teljesítmény esetén magasabb hőmérsékletre melegszik, így nő a kibocsátott fényerő, nő a hatásfoka. Ez viszont azt eredményezi, hogy a magasabb hőmérséklet miatt nagyobb a párolgása, így rövidebb az élettartalma.
A vékonyabb izzószál és a nagyobb fényerő közötti összefüggés valószínűleg pont a nagyobb ellenállásból adódik. De majd egy fizikában jobban otthonlevő hozzászóló remélhetőleg kifejti ezt nekünk rendesen. A régebbi francia gyártmányok sárga fényszóróinak oka pedig engem is érdekelne. Jó lenne ha valaki ehhez is tudna egy kis hátteret.
Idézőjelet nem csak átvett tartalmak idézésénél használunk, használhatunk. Ugyanúgy ahogy a helyesírás szabályai szerint az idézőjel egybeírandó és nem létezik „de” személyes névmás – ha már az idézésnél tartunk. Egyébként pedig semmi köze a témához így kedves Kempelen igazán megspórolhattad volna a klaviatúra kopását.
Két dolog ami nekem nem stimmel az egyébként nagyon értékes cikkel kapcsolatban. Az egyik műszaki jellegű. „Hogy mitől lesz jobb egy izzó, az teljes részletességgel nyilván szakmai titok, de azért van, ami publikus, ilyen például a vékonyabb izzószál alkalmazása”. Tudomásom szerint a vékonyabb izzószál nagyobb ellenállású, adott feszültség mellett kevesebb áram folyik át rajta, tehát kisebb teljesíményt ad. Hogyan lesz ebből nagyobb fényerő?
A másik a fény színe. A gyártók és a divat ragaszkodik valami okból a kékes, halvánkék fényt adó izókhoz. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy szemünk sokkal érzékenyebb az alacsonyabb színhőmérsékletű sárgásabb színekre. Gondolom nem volt egészen véletlen, hogy korábban a francia gyártmányú autók kadmium sárga fényszórókkal készültek.
Ez a jelenség különösen érvényes a ködlámpák izzóira.
Én sohasem vennék Osram izzókat, ha lehet választani!
Ne okoskodjál már! Nem kell idézőjelbe tenni. Idéző jelbe azt kell tenni, amit idézel, de szerencsétlen. Nem is tudsz helyesen írni, mi a szart alkotsz szabályokat? Ez van, amikor a hülyeség szorgalommal párosul.
„… Meg persze ott vannak az utólagos xenonszettek, sőt, ma már LED-es izzókat is lehet találni…
Itt is idézőjelbe kellene tenni az izzó szót.
Nincs ott semmi, ami izzik.
Az utólagos xenon nekem sem ér meg egy kényszerműszakit, pedig van jó abból is csak meg kell fizetni. Meg talán meg kéne nézni milyen lámpatestbe kerül, mert a legtöbb alkalmatlan erre. Innentől beállítani sem lehet, nem mintha bármelyik illesztés méretpontos lenne az olcsó szaroknál, de cserébe igen kiválóan vakít. Ezt a velem szemben közlekedőknél utólagosból 95% körülre tippelem, de gyáriból is bőven akad törés utáni vagy csak simán szarul szintezős.
Jók az emelt fényerejű izzók. Próbáltam sokfélét.
Az eredmény az volt, hogy fényük kicsit fehérebb (nedves aszfalton jobban elveszik), és 6-8 hónap össz élettartamuk csupán. Az is érdekes, hogy fényükből jelentős mértékben vesztenek, és már 3-4 hónap múltán is észrevehető, hogy nincs meg az a plusz, amit ígér a címke.
Nagyrészt lakott területen kívül járkálok, így állandóan megy a tompított, évi 20-25 ezer kilométer futással. Márkás alap H4. Sokáig bírja, nem veszít az erejéből. Semmi értelme az ilyen +50 + 90 %-os vackoknak.
Őszre-télre esetleg egy sárgásfényű aquavision, vagy hasonló.
Nekem is volt Osram es Tungsram is,es igen nagyon jok de az a parasztvakitast en sem ertem
+50,90 meg nem tom mik meg.EU atszelos akcioimban megtapasztaltam hogy jok.
Jelenleg noname van normal de most csak varosban hasznalom ahol este is van kozvilagitas es nem kellenek a plusszok.De ajanlom mindazoknak akiknek szukseges hisz lehet hogy nem sokkal tobb,de ha nem
hasznaljak este az autot vagy mint nekem is hogy van kozvilagitas amerre kell.
En legfontosabbnak tartom a bura allapotat azaz tiszta,ep foncsor,uveg es jo beallitas.
Es azokat en is a lampa ele kotoznem akik a kinai xenont hasznaljak.
nekem volt Osram Nightbraker,most a GE Tungsram Megalight 120-ból van bent egy pár.Mindkettő sokkal jobb,mint a hagyományos,ezt alá tudom támasztani én is.Az utólagos „xenon” meg úgyis mind kínából érkezik egy zsúfolt konténerben…Aki meg megveszi az ilyent,annak annyi is az igénye.Ki nem állhatom,mikor ilyen jön velem szemben!Nappal is zavaró a fénye,éjszaka pedig vakít…Kivetetném mindet 🙂