Nőnapi főhajtás az ablaktörlő feltalálója előtt
115 éve nyújtotta be ablaktörlő szabadalmát Mary Anderson
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Boldog nőnapot kívánunk a hölgyeknek! A jeles nap alkalmából felelevenítjük az autókon használt ablaktörlő születésének történetét, amely Mary Anderson nevéhez fűződik.
A múlt század elején még nem szereltek az autókra ablaktörlő-lapátokat
Alabama állam Birmingham nevű városában járunk az 1903-as esztendőben. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi hivatalában ekkor jegyezték be a 743 801-es számmal Mary Anderson találmányát, amely egy „ablaktisztító berendezés elektromos autók, illetve más járművek számára, a hó és a jég letakarítására.” Amikor Anderson megkapta a szabadalmat igazoló papírokat, megpróbálta eladni a találmányát egy kanadai vállalatnak, ám ott elutasították, mondván, hogy nincs gyakorlati haszna a berendezésnek, és végül a hölgy semmi hasznot nem látott sajnos az ötletéből. Pedig 1913 körül már a személyautók szabványos berendezésének számított a mechanikus ablaktörlő.
A sors furcsa fintora, hogy a feltaláló nem kapta meg a megérdemelt elismerést (kép: community.cengage.com)
De honnan jött egyébként Anderson ötlete? Nos, a hölgy egy fagyos és havas téli napon épp New York felé utazott a századelőn, és ekkor tapasztalta, hogy a sofőr alig lát ki a hódarával borított szélvédőn. Az egyetlen lehetősége az üveg letisztítására abban rejlett, hogy azt különálló részekre tagolták, és az egyik felét kihajtva megpróbálta lerázni róla a havat. Ez persze jelentősen rontotta a komfortot, hiszen így az arcába kapta a hideg levegőt, ahogy az utasok is.
Manapság nehéz elképzelni, hogyan lehetett vezetni ablaktörlő nélkül az esős, havas időben
Anderson egy ilyen élmény után vetette papírra terveit egy ablaktörlőről és több sikertelen próbálkozás után végül sikerült elkészítenie egy működő prototípust. A fából és gumiból készült ablaktörlő lapátokat a vezető mozgathatta egy kar meghúzásával. Lényegében a mai megoldáshoz hasonlóan működött. Ráadásul a tél elmúltával ezeket le is lehetett szerelni, és aztán a következő hideg vagy csapadékos évszakban visszatenni. Persze jellemző módon az emberek megijedtek az újdonságtól, mert attól féltek, hogy a lapátok mozgása elvonja a vezető figyelmét és így balesetet szenvedhet.
Florence Lawrence, a mechanikus irányjelző feltalálója (kép: historicvehicle.org)
Később, egészen pontosan 1917-ben egy másik hölgy, Charlotte Bridgewood gondolta tovább az ötletet és egy automatikus szerkezettel rukkolt elő, amely lapátok helyett hengerekkel törölte a szélvédőt. Ám sajnos ő sem látott egy cent hasznot sem az ötletéből, ahogy a lánya, a színésznőként jobban ismert Florence Lawrence sem az általa elsőként kifejlesztett mechanikus irányjelzőből, mert végül nem vitte el a szabadalmi hivatalba a találmányát.
