Nincs mellébeszélés, 0,8 l/100 km a tesztfogyasztás

Februárban nemzetközi menetpróbáján, májusban már hazánkban is volt módunk próbálni a Prius IV Plug-in Hybrid verzióját, azaz a második Prius Plug-int, hiszen elsőként a harmadik nemzedékből készült ilyen. Hozzá képest is egy űrhajó a mostani verzió. Hiszen emissziómentes hatótávja úgy nőtt közel a háromszorosára, hogy az akkumulátor kapacitása a duplája (8,8 kWh) lett, miközben annak tömege csak másfélszeresére nőtt. Mindezt persze már leírtuk, most a teszt viszont arról szól, hogy kiderítsük, valóban hozza-e az ígérteket, azaz az NEDC ciklus szerint 63, a Toyota katalógusában nagyvonalúan 60 kilométeresnek mondott elektromos hatótávot és az 1,0 literes kombinált fogyasztást.
A cím és a lead persze már választ is adott, a Prius teljesen normál használatban, na jó, azért hibrid és villanyautó rutinnal is erősen rendelkező sofőrrel, de normál napi használatban is alul tudta múlni gyári fogyasztását. A legjobb kiírt elektromos hatótáv 65 kilométer volt, 60 kilométer pedig valóban gond nélkül hozható vele. Menet közben bármely menetinfó, illetve a hibridrendszer működésének folyamatábrája is megjeleníthető - akár a szélvédő tövébe tett műszerblokknál, akár a 8 colos központi kijelzőn, de még a szélvédőre vetített infók között is. Ám a lényeg talán pont az, hogy ha nem akarjuk, nem is nagyon kell tudnunk arról, hogy éppen mi hajtja az autót, a navigációt ugyanakkor érdemes mindig használni. A számítógép ugyanis az alapján dönti el, hogy tartalékolja-e az elektromos hajtást későbbre, mondjuk a városi üzemre. És mindez a gyakorlatban is elég jól működik.
Közben pedig nem egy alulmotorizált, vagy túl steril, netán kényelmetlen autóban ülünk. A Prius Plug-inként is kényelmes, 195/65 R15 (nem mellesleg olcsó) abroncsaival és elöl MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futóművével jól rugózik, döbbenetesen stabil, s a kormányzása is meglepően élénk. Nem lehet panasz a gyorsulásra: 11,1 másodperc a 100-as sprint, lámpától pedig elektromosan sincs sok ellenfél. A tisztán elektromos hajtás egyébként autópályán is élvezhető, 135 km/órás tempóig. A végsebesség erősen, 162 km/órára korlátozott, ugyanis van egy-két kompromisszum a plug-in hajtáslánccal. Nőtt ugyanis a saját tömeg (a Prius IV-hez mérten 180 kilogrammal), így vélhetően a fékek miatt nem engedik a magasabb tempót, a nagyobb tömeg miatt így is kell nekik a fokozott hűtés, ami miatt egy hajszálnyit kevésbé jó a konnektoros verzió alaktényezője. Hogy ez ne érződjön, fokozták a zajszigetelését, ami kellően jó is, bár becsapós, az akár autópályán is motorhang nélkül suhanó autóban feltűnik a gördülési zaj.
Ami viszont még egy picit fájóbb kompromisszum, az a helykínálat. A Plug-in Prius (mármint a mostani) csak négyüléses - gyermekeim mondjuk a lehető legjobb autónak tartották a hátsó sor könyöklőjéért és dupla pohártartójáért, továbbá 12 V-os csatlakozó is van hátul is. A lábtér szokás szerint bőven elegendő, ahogyan négy felnőtt számára az utastér helykínálata minden irányban az. Ami a konnektoros Prius legnagyobb csorbája, az a csomagtér. Az itt lítium-ion rendszerű akkumulátor miatt emelt padló és a kalaptartó között mindössze 26 centi magas, 191 literes a tér, tetőig pakolva már 359, ülésdöntéssel 1204 liter tölthető meg. Ha ezzel és a nem szerény külméretekkel, a közel 4,65 méteres hosszal meg tudunk barátkozni, a Plug-in Prius a barátunk lesz.
A gyakorlatban is hozott bő 60 kilométeres emissziómentes hatótáv ugyanis tényleg a legtöbb esetben kiszolgálja a napi ingázást, autópályán a csökkentett végsebességgel is jó utazóautó van alattunk, ami több mint ezer kilométeres hatótávot ad. Ha lemerült a lítium-ion akku, a Prius IV-hez hasonlóan képes 4, de autópályán is gond nélkül 5 liter alatt fogyasztani. Beszédes, hogy a teszthét alatt még úgy is csupán városon kívül, zömében autópályán kellett beinduljon a benzinmotort, hogy az akkutöltésért egyetlen plusz kanyart sem tettem. Padlógázt nyomva azért beindul az 1,8-as, Atkinson ciklusú benzines, de mivel a Plug-in elektromos üzemben az áramot termelő generátorával is tud hajtani, tisztán árammal is elég jól megy. A motor bekapcsolódása még úgy sem feltűnő, hogy rögtön elég magas fordulaton dolgoztatja az e-CVT nyomatékosztó. A zajszigetelés elsőrangú, abban pedig ha valakinek, hát a Toyotának van tapasztalata, hogy a motor mit bír a hibrides hidegindítás után. Az akkumulátor (teljesen lemerülve) Type 2 töltő esetén 1 óra 50 perc, az autóhoz adott 10 A-s töltővel 3 óra 40 perces töltési időt írt, s ezt hozta is. Egyik sem rossz, Type 2-ről tehát egy hosszabb ebéd ideje alatt telíthetjük az akkut, villámtöltési lehetőség (ahogyan általában a konnektoros hibrideknél) nincs. Van viszont rekesz a csomagtérben a töltőkábeleknek, s jó hír, hogy nem csak a hálózati töltő, a Type 2 kábel is alapáron jár a Plug-in esetén.
A Plug-in Prius minden egyéb tekintetben is jól felszerelt, csakis Executive, azaz csúcs felszereltséggel kapható, egyebek mellett távolságtartós tempomattal, holttérfigyelővel, táblafelismerővel és sávelhagyásra figyelmeztetéssel, adaptív LED fényszóróval. Utóbbi, valamint a ráfutásvédelem a két legértékesebb biztonsági elem, ami tényleg nagyon jól tud jönni, de a többi is szépen teszi a dolgát. Elismerésre méltó, hogy a hőszivattyús klíma valóban alig apasztja a hatótávot és kellően hatékony is. Ha már hatékonyság: 900 ezer forintért kapható (és a tesztautón szerepelt is) a napelemes tető, ami elvileg napi 5 kilométert tud visszatölteni az akkuba. Nos, utóbbiért én bőszen aszaltattam a tesztautót a napon, de fikarcnyit sem ment feljebb a hatótávja. Ami viszont jó bolt lehet, az a 700 ezer forintos Tech csomag, sötét vagy világos bőr kárpittal, első-hátsó parkolóradarral és parkolóautomatikával, ám ez a 13,5 milliós tesztautó ellátmányában nem szerepelt.

Jöjjön a végső kérdés: vajon megéri?

Míg az emissziómentes hatótáv több mint a duplájára nőtt az elődhöz mérten, a normál Priushoz mért felár kevesebb, mint a fele annak, ami a réginél volt, 1,375 millió forint. A megtérülési idő tehát sokkalta rövidebb, ha azt veszem, hogy a valamivel több mint 400 kilométeres teszthétre 1500 forintért tankoltam benzint, otthoni hálózatból háromszor töltöttem fel az autót (és ugyanennyiszer ingyenes helyen), akkor a 100 kilométerre jutó üzemanyagköltség 442 forint. Ez alig több mint a harmada annak, mint amennyi a szintén nagyon takarékos, de azért (saját tesztünkön) négyszer ennyi benzint kérő, de az áramot csak maga termelő normál Prius IV költsége, így aztán 165 ezer kilométer alatt megtérül a plug-in verzió felára. Bónusz a zöld rendszám adta ingyen parkolás, hogy nincs cégautó és gépjárműadó, hogy rövid távokon nem kell a belső égésű motort gyilkolni. Nem olcsó a Prius Plug-in, de a hibridek terén 20 éves tapasztalattal rendelkező Toyota most mégis nagyon úgy tűnik, hogy a konnektoros hibridek terén is a legjobb ajánlatot adja. Nem mellesleg talán ezért globális best seller a modell.