Nincs felkészülve az Európai Unió a villanyautók terjedésére?

Lemaradt a villanyosításban az EU?

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Egy tanulmány szerint Kína, Norvégia és az Egyesült Államok készült fel leginkább az elektromos autók elterjedésére, de Svédország és az Egyesült Királyság is az élmezőnyben van.

Továbbra is Kína várja a legfelkészültebben az elektromos autók térnyerését, derül ki az EY elemzéséből, amely a világ 20 legnagyobb járműpiacát vizsgálja a kereslet, a kínálat és a szabályozás szempontjait is figyelembevéve. Az ázsiai ország állt tavaly az akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházások háromnegyede (74%) mögött, és tízből hat (58%) kínai fogyasztó legközelebb már villanyautót vásárolna, ami jóval meghaladja a globális átlagot (41%). Kína a gyártásban és az elektromos járművek értékesítésében is vezet. Itt készítik az elektromos autók 55 százalékát, és 2023-ban 8,3 millió példány eladását tervezik. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogyan léphet fel a kínai térnyerése ellen, ami a kontinens járműiparát és gazdasági pozícióit is veszélyezteti. Az USA szintén nagyobb sebességre kapcsolt az iparágban, és egy év alatt a korábbi hetedikről a harmadik helyre küzdötte fel magát a ranglistán. A kiemelkedő eredményt az akkumulátor- és járműgyártás növelése mellett állami ösztönzőkkel, például a helyben készült villanyautóknak nyújtott adókedvezményekkel érték el.
Hirdetés
„Az Egyesült Államok jelentős adókedvezményt és állami támogatást nyújt a külföldi tőkebefektetőknek azzal a céllal, hogy minél több zöld átállást segítő beruházás az USA-ban valósuljon meg. Kína vezető szerepe és az Egyesült Államok térnyerése Európa háttérbe szorulását eredményezte” – nyilatkozta Kocsis Zsolt, az EY adózással és állami támogatásokkal foglalkozó partnere. „Az EU, válaszul, közel 10-szeresére növelte a tagállami hatáskörben odaítélhető támogatások összegét. Magyarország - Spanyolország és Németország mellett – az elsők között lépett, és jó eséllyel meghatározó szereplője lehet a jövő szempontjából kritikus infrastruktúrák kialakításában és az unió versenyképességének megőrzésében” – tette még hozzá. Európában Norvégia megtartotta második helyét, ahol tízből nyolc (81%) új autó már elektromos meghajtású. Svédország és az Egyesült Királyság ezúttal is bekerült a legfelkészültebb országok ötös csoportjába, míg Németország visszaesett a nyolcadik helyre, részben a csökkenő állami ösztönzők miatt. Az unió számos országában az infrastruktúra fejlesztésére is komoly szükség van, hiszen az elektromos járművek és az elektromos töltőállomások aránya a német utakon jelenleg 26:1, ami jelentős lemaradást jelent Hollandiához (4:1), Olaszországhoz (10:1) vagy éppen Franciaországhoz (13:1) képest.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2023.10.20. at 10:15
    Permalink

    A címre feltett kérdésre a válasz:
    ez így igaz.
    Szintetikus üzemanyagnak kellene lenni, (lecserélve a dízel/benzint már most), belső égésű motorban jöhetne a hidrogén is belső égésűben, a nyugati dominancia maradhatna. 2035-től meg csak üzemanyagcellás hidrogénes és teljesen elektromos vagy tolni 2040-ig vagy épp addíg míg fel nem zárkózik az Unio is az elektromos hajtásban nemesfém és lítium bányászatban gyártásban. Ez lenne a piacvédelem első lépcsője.
    Kötelezni a nyugati gyártókat hogy saját vagy nyugati technikát vehessenek az autóikba, piacvédelem kína ellen. Ha kell a Toyotával üzletet kötni hogy ossza meg a hidrogénes technikáját.

Vélemény, hozzászólás?