Továbbra is Kína várja a legfelkészültebben az elektromos autók térnyerését, derül ki az EY elemzéséből, amely a világ 20 legnagyobb járműpiacát vizsgálja a kereslet, a kínálat és a szabályozás szempontjait is figyelembevéve. Az ázsiai ország állt tavaly az akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházások háromnegyede (74%) mögött, és tízből hat (58%) kínai fogyasztó legközelebb már villanyautót vásárolna, ami jóval meghaladja a globális átlagot (41%). Kína a gyártásban és az elektromos járművek értékesítésében is vezet. Itt készítik az elektromos autók 55 százalékát, és 2023-ban 8,3 millió példány eladását tervezik. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogyan léphet fel a kínai térnyerése ellen, ami a kontinens járműiparát és gazdasági pozícióit is veszélyezteti.
Az USA szintén nagyobb sebességre kapcsolt az iparágban, és egy év alatt a korábbi hetedikről a harmadik helyre küzdötte fel magát a ranglistán. A kiemelkedő eredményt az akkumulátor- és járműgyártás növelése mellett állami ösztönzőkkel, például a helyben készült villanyautóknak nyújtott adókedvezményekkel érték el.
„A
z Egyesült Államok jelentős adókedvezményt és állami támogatást nyújt a külföldi tőkebefektetőknek azzal a céllal, hogy minél több zöld átállást segítő beruházás az USA-ban valósuljon meg. Kína vezető szerepe és az Egyesült Államok térnyerése Európa háttérbe szorulását eredményezte” – nyilatkozta Kocsis Zsolt, az EY adózással és állami támogatásokkal foglalkozó partnere. „
Az EU, válaszul, közel 10-szeresére növelte a tagállami hatáskörben odaítélhető támogatások összegét. Magyarország - Spanyolország és Németország mellett – az elsők között lépett, és jó eséllyel meghatározó szereplője lehet a jövő szempontjából kritikus infrastruktúrák kialakításában és az unió versenyképességének megőrzésében” – tette még hozzá.
Európában Norvégia megtartotta második helyét, ahol tízből nyolc (81%) új autó már elektromos meghajtású. Svédország és az Egyesült Királyság ezúttal is bekerült a legfelkészültebb országok ötös csoportjába, míg Németország visszaesett a nyolcadik helyre, részben a csökkenő állami ösztönzők miatt. Az unió számos országában az infrastruktúra fejlesztésére is komoly szükség van, hiszen az elektromos járművek és az elektromos töltőállomások aránya a német utakon jelenleg 26:1, ami jelentős lemaradást jelent Hollandiához (4:1), Olaszországhoz (10:1) vagy éppen Franciaországhoz (13:1) képest.
A címre feltett kérdésre a válasz:
ez így igaz.
Szintetikus üzemanyagnak kellene lenni, (lecserélve a dízel/benzint már most), belső égésű motorban jöhetne a hidrogén is belső égésűben, a nyugati dominancia maradhatna. 2035-től meg csak üzemanyagcellás hidrogénes és teljesen elektromos vagy tolni 2040-ig vagy épp addíg míg fel nem zárkózik az Unio is az elektromos hajtásban nemesfém és lítium bányászatban gyártásban. Ez lenne a piacvédelem első lépcsője.
Kötelezni a nyugati gyártókat hogy saját vagy nyugati technikát vehessenek az autóikba, piacvédelem kína ellen. Ha kell a Toyotával üzletet kötni hogy ossza meg a hidrogénes technikáját.