Német-francia meccs: Opel Astra vs. Renault Mégane összevetés

Dízelharc. Köbcentire azonos méretű, de természetesen teljesen eltérő 1.6-os dízelmotorral raktuk egymás mellé az Év Autója díjas Opel Astra K-t és a Renault Mégane negyedik generációját. Mindkettő ropogósan friss kompakt - a maguk közel 4,4 méteres hosszával, dízelmotorjaikkal pedig kedvelt cégautók lehetnek. Ha valakit érdekelnek az előzmények, az Astrát próbáltuk már 1,0 és 1,4 literes turbós benzinessel, illetve a mostani tesztautót hajtó dízellel és automataváltóval is, a Mégane-t pedig 1.2-es turbós benzinessel is, de szólóban megénekeltük már a mostani 1.6-os dízelt is. A méreteket nézve az Astra 1,1 centivel hosszabb, a Mégane pedig 5 mm-rel vállasabb, amivel kategóriarekorder is. Amúgy mindkettő hihetetlenül széles, tükrök nélkül is több mint 1,8 méteren terpesztenek. Tengelytávban a Mégane-é a fór, kemény 7 milliméterrel. A formákat tekintve - nem meglepő módon - az Astra a németesebb, a Mégane a franciásabb. Hozzák a tőlük elvárhatót.


Belül sincs meglepetés. Az Astra és a Mégane is egyértelműen viseli a két márka erőteljes mai identitását. Az Opel beltere letisztultabb, ugyanakkor kevésbé funkcionális. Ha a telefonnak van is rekesz a középkonzolon, a tárcánknak már nincs, míg a Mégane esetén kellően öblös ahhoz a váltókar előtti vályú. Kezelhetőségben talán jobb a Renault R-Link rendszere, mint az Opel IntelliLinkje, de ez persze ízlés és tanulás kérdése. Az viszont egyértelmű, hogy a Mégane jóval nagyobb kijelzőt ad, persze a már sokszor fumigált ujjlenyomatgyűjtő szegéllyel. A kormánykerék a Bose felszereltségű Mégane esetén Nappabőr huzatjával jobb fogású, mint az Astráé, alacsonyabb felszereltségnél viszont a Renault hagyományos bőrkormánya vérezhet el. Ugyancsak felszereltség kérdése az első ülés. A tesztautók közül a Mégane adta a jobbat, hiszen a próbált Bose szinten alap a magasságban állítható vezető- és utasülés, elektromosan szabályozható deréktámasszal és a vezető oldalán masszázsfunkcióval, mindenképp vaskos, kellemes oldaltartással. Az Opel ülése puritánabb, persze kérhető remek AGR tanúsítványos ülés, illetve jóval olcsóbban ergonomikus sportülés is, tehát ott is nyugodtan lehet az alapnál jobbat választani; érdemes is.
Nagy trükközés hátul. Az Astrába pillantva óriási, a Mégane-ba tekintve viszont passzentos hátsó lábteret látunk. Ám érdemes beülni, mert rögtön érezni fogjuk: az Opel a rövidebb, amúgy pedig kevésbé formázott hátsó üléssel is nyert néhány centit a valóban igen tágas hátsó lábtérhez. Viszont a Mégane-ban is el lehet férni átlagtermettel a hasonló méretű sofőr mögött, ülni pedig ott jobb. Csomagtérben már nem a hosszabb Opel, hanem a Mégane adja a több helyet. Alaphelyzetben az Opel csomagtere 370 literes, ha viszont kérjük a hazai utakhoz erősen ajánlott (30 ezer forintos) szükségpótkereket, akkor már csak 310 literes, a kategóriában kicsinek számító csomagteret kapunk. A Mégane esetén pedig pótkeréktől függetlenül 384 literes a poggyásztér. Kár, hogy a Bose verzió esetén a mélynyomó kiszorította a mankókereket is, az alsóbb szinteken viszont 20 ezer forintért teljes értékűt is választhatunk. A Mégane kapcsán persze szépséghiba, hogy magasabb a csomagtér küszöbe, illetve a raktér pereme is, így 8 centivel magasabbra kell emelni a csomagokat, ülésdöntéssel pedig nem kapunk sík raktérpadlót.


Indulhatunk? A Mégane esetén már az Intens szinttől jár, kevés felárért pedig az alapverzió feletti Zen esetén is az Automata Renault Kártya és a kulcs nélküli indítás, az Astránál pedig a próbált Innovation szinttől. Apró különbség, hogy a Mégane esetén elegendő elsétálni az autótól, az automatikusan reteszel, míg az Opelnél ehhez meg kell nyomni egy gombot a kilincsen. Ízlés kérdése, hogy melyik a jobb. Az viszont egyértelmű, hogy (miként az egyel nagyobb kategóriában, az Insignia és a Talisman összevetésénél is láttuk, pontosabban hallottuk) a Renault motorja csendesebb, a próbált Astra különösen indításkor volt hangos. Igaz, a zajszigetelés ott is elég jó, így ez főként kívülről, illetve lehúzott ablakkal zavaró.

Bár a két 1.6-os dízel köbcentire azonos méretű, a Renault F1-es technikát is bevető Energy dCi-je, illetve a Szentgotthárdon gyártott "suttogó dízel" két különböző motor

. A Renault-é papíron 6 lóerővel gyengébb ugyan, de érzésre élénkebb, ugyanis 320 Nm nyomatékát már alacsonyabb, 1750 1/perc fordulattól adja, míg az Opelé csak 2000-től. Katalógusérték szerint az Astra jobban gyorsul (9,6 vs. 10 másodperc a 100 km/órás sprint), érzésre viszont a Mégane lép nagyobbat. Ami jobban megy, az többet is fogyaszt? Sajnos igen, a Mégane úgy mutatkozik élénkebbnek, hogy torkosabb is. Katalógus szerint csak elenyésző 0,1 liter a többlete, viszont a gyakorlatban több. A két autóval közös eco-körre mentünk, azonos útvonalon, váltott sofőrrel, még azzal is játszva, hogy melyik autó menjen elöl. Így az Astra esetén 4,4, a Mégane-nál 5,8 literes átlagot kaptunk. A teljesítményt, a méretet, a menetdinamikát szem előtt tartva egyik sem torkos, az Astra pedig hihetetlenül takarékos, amit már az automataváltós dízel tesztje is megmutatott.


Melyik a kényelmesebb? Jó alapot adott az összevetéshez, hogy mindkét autón 17 colos alufelnik voltak. A Mégane 205/50 R17-es (még téli), az Astra pedig egy hajszálnyit szélesebb, 225/45-ös (nyári) abroncsokat hordott. Az Astra tehát 2 centivel szélesebb, mindössze 3 milliméterrel alacsonyabb oldalfalú abroncsokon futott. Mindkét autó MacPherson első futóművű, a Mégane hátul viszonylag egyszerű, csatolt lengőkaros rendszert alkalmaz, míg az Astra a már ismert Watt-rudat is beveti. Utóbbinak megfelelően jobb csillapítást ad, ez egyértelműen kiderült az azonos fekvőrendőrökön áthajtva, illetve az is megjegyzendő, hogy a Mégane hiába ad szintén igen jó csillapítást, futóművének "munkája" jobban hallható az utastérből. A kerekek gördülési zaja viszont az Astrába szűrődött be jobban. Ez persze csak városi és országúti tempónál észrevehető, autópályán már nagyjából egységesen alacsony a zajszint, fülre és zajmérőnk szerint is. A műszer azt is egyértelműsítette: városban és autópályán csendesebb a Mégane. A kormányzás élénksége és közvetlensége az Astránál jobb, vezetni egy kicsikét élvezetesebb a germánt, mint a franciát. Ugyanakkor nem kell temetni a Mégane-t, simán lehet olyan vásárló, aki az Astrát "idegesebbnek" fogja találni, a Mégane-t pedig barátságosabbnak.
Minimális különbségek. Azt a kérdést valójában a specifikáció fogja eldönteni, hogy az Astra vagy a Mégane ad-e jobb ülést (előre), hátul viszont mindenképp a Renault-é a jobb. Az Astra viszont még a Mégane-énál is komfortosabb futóművet, egyben hajszálnyit jobb vezethetőséget ad, miközben a Mégane motorja az élénkebb és a csöndesebb. Viszont torkosabb is, ám a Renault hosszabb, alapból 5 éves garanciát ad - szemben az Opel 2+2 évesével. Ha a listaárakat nézzük, az Opel 1.6 CDTI-je olcsóbb a csúcs Innovation ellátmánnyal, mint a Mégane az 1.6 dCi ugyancsak fullos Bose verziójával. A Renault viszont már alapból ad navigációt, a bevezetési kampányban holttérfigyelőt, parkolóradarokat és parkolóasszisztenst is. Ha ehhez igazítjuk az Astrát, akkor már az lesz a drágább. Adott kényeztetést tehát a Renault-tól kapunk olcsóbban. Az autók közötti különbségek pedig valójában olyan minimálisak, hogy igazából az egyéni ízlés, a céges flottapolitika, meg persze az egyedileg kialkudott árak fogják eldönteni, hogy melyik lesz a nyertes. Egy biztos, a hazai autóállomány vezetőjének számító Opel helyzeti előnyből indul, de ez azt is jelentheti, hogy a Renault fog jobban, jobb ajánlattal harcolni a vevőért. Egy biztos, a Mégane nagyon ott van az Astra nyomában (is), az alsó-középkategóriából halászva nem szabad elmenni mellette, az Astra esetén pedig elvitathatatlan az Év Autója cím jogossága.