Nem vezet a sofőr: kisebb a fogyasztás, kevesebb a baleset

Bizonyára nem egy ember fejében vetődött már fel az, ami egy cimboráméban is: autópályákon miért nem csatlakoznak mondjuk egy drótkötélre az autók, amiről a lehajtókon le is lehetne válni, menet közben azonban a temérdek ráfutásos baleset, a sávváltási hibák, de még az elbóbiskoló sofőrök miatti komolyabb tragédiák is megspórolhatók lennének. Legfeljebb valaki csak a „végállomáson” ébredne fel. Nos, ilyen rendszer egyelőre nincs, de a részint az Európai Bizottság által finanszírozott SARTRE - Safe Road Trains for the Environment, azaz a „Biztonságos közúti szerelvények a környezetvédelemért” program automatizálni kívánja a fogyasztásminimalizálók bevált módszerének számító alapvetést, hogy szélárnyékban - főként egy kamion mögött apasztható az autó étvágya. Apasztható, valóban, de igencsak veszélyes szerény követési távolságban haladni egy nagy teherautó mögött, ami teljes mértékben kitakarja az előtte lévő forgalmat. Így, aki spórolni kíván, az nagyon magas odafigyeléssel teheti csak, ha egy picit is kihagy, netán máshova néz, amikor a kamion fékez, könnyen csattanhat annak hátulján, s takarékoskodásról akkor már aligha beszélhetünk. A SARTRE program koncepciója szerint azonban a konvojok a járművek közötti kommunikációt kihasználva, valamint a ma is elérhető - távolságtartós tempomat, sávtartó asszisztens, holttérfigyelő rendszer - vezetéssegédek által automatikusan haladnának. Egészen pontosan élükön egy kamion vezetné a sort, melyben egy hivatásos sofőr, azaz a képzeletbeli mozdonyvezető húzná maga mögött a természetesen vezeték nélkül „csatlakozott”, saját motorjuk által hajtott autókat, melyekben a konvojban haladás idejére a sofőr akár aludhat, újságot olvashat, kávézhat, vagy akár felkészülhet reggeli megbeszélésére, netán félév végi vizsgájára is. Ha pedig elérte saját lehajtóját az autópályán, egy „Kösz pajtikám!” felkiáltással csak átveszi az irányítást, mint Michael Knight Kitt-től.
A rendszer még ma is utópisztikus, pedig nemrégiben sikeresen fejeződött be az első közúti tesztelés, melynek során az egy felvezető teherautóból és az azt követő, teljesen automatikusan haladó három autóból összeállított flotta, mintegy 200 kilométert tett meg közúton, nem egyszer 90 km/órás sebességet elérve, miközben a járművek legfeljebb 6 méteres távolságban követték egymást. A 2009-ben indított projekt idén ősszel már négy követő autóval kívánja megjelentetni rendszerét, melynek köszönhetően az ahhoz csatlakozók 20 százalékkal szerényebb üzemanyag-fogyasztással, az autópályás balesetek 80 százalékáért felelős emberi tényezők kizárásával és nem utolsó sorban temérdek szabadidő megtakarításával juthatnak majd el céljukhoz. Mivel a SARTRE egyetlen autógyártó partnere a Volvo, a rendszer megjelenése elsőként mindenképp a biztonságáról eddig is híres svéd márka modelljeiben várható.