Nem lehet belekötni – Kia Sportage teszt
Kia Sportage 1.6 GDI LX Exclusive teszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Alapmotorjával, a bázisnál eggyel magasabb LX Exclusive felszereltséggel teszteltük a Kia új crossoverét. Egy dolgot kivéve nem tudtunk belekötni.
A negyedik. A Kia először 1993-ban dobta piacra a Sportage nevű városi terepjáróját, amelyet a Mazda E-szériájával közös padlólemezre építettek, ezen felül pedig a motorokat is a japán gyártó szolgáltatta. 2004-ben jött a második, 2010-ben pedig a harmadik Sportage, amely még idén, raktárról kínálva is egészen jó eladásokat ért el. 2015 szeptemberében mutatták be a Frankfurti Autószalonon a legújabb, negyedik generációt, amelyet Barcelonában már kipróbáltunk, hosszabb tesztre azonban csak most került sor.
Crossovert mindenkinek! Hihetetlen mértékben pörög most a SUV/crossover piac, egyre több gyártó dobja piacra újabbnál-újabb modelljeit ebben a szegmensben. A KIA sem akar lemaradni, ugyanakkor nincs mitől tartania ilyen téren, hiszen tavaly jöttek ki a vadonatúj Sorentóval, idén pedig a Sportage is megújult, ráadásul jön a hibrid Niro. A Sportage elődjéhez képest lényegesen átalakult, főként az orr részt kell még szokni, hiszen a hűtőmaszk teljesen új helyre került. Erről viszont egyértelműen felismerhetjük:
ha egy mopsz arcú crossover jön szembe, akkor az tuti, hogy a Sportage lesz.
Kifinomult. Akárcsak az Optima esetében, a Sportage-nél is hasonlót éltem át. Már az első méterek után érződött, hogy ez is nagyon finom autó, minden porcikája jól meg lett tervezve, oda megy és azt csinálja, amit én akarok. Magasan ülve jó a kilátás, az ülések annak ellenére jól személyre szabhatóak, hogy csupán hosszában és magasságában (meg persze támlájuk dőlésével) állíthatók. A kormány bőrözése finom és puha, könnyen és pontosan kezelhető. A váltó maga a csúcs. Eddig leginkább BMW-kben volt hasonló kapcsolási érzet, most már ezt a Kia is tudja. Nincs is igazán szükség automatára, annyira jó pakolgatni oda-vissza a fokozatokat.
Egy dolog szívó. Mégpedig a motor. A Kiánál jól bevált 1,6 literes GDI benzinest alapmotorként kapta meg a Sportage. 132 lóerőt és 161 Nm forgatónyomatékot ad. A közel 1,5 tonnás tömeghez és a nagy frontfelülethez ez bizony kevésnek tűnik papíron, a valóságban sem kell nagy dinamikára számítani. Városi tempóban egyes és kettes fokozatokban még viszonylag fürge, a magasabb fokozatokban viszont ne várjunk sokat tőle, főként alacsonyabb fordulatszám-tartományban. Ha haladni akarunk, akkor igenis vissza kell pakolni, és 4000 1/perc felett tartani a fordulatszámot, szívó motor létére ugyanis ott él igazán. A sportosabb vezetőknek és azoknak, akik dinamikus előzésekre vágynak, ajánlott legalább az 1.6-os turbós benzines, amely már 177 lóerőt és 265 Nm forgatónyomatékot kínál.
Ennyi pont elég. A felszereltséget tekintve az LX Exclusive valóban elegendő a mindennapi használtra. Ahhoz képest, hogy éppen csak a "fapados" felszereltségi szint felett helyezkedik el, sok mindent kapunk. Kétzónás klíma, bőr kormány és sebességváltó gomb, fűthető első és hátsó (!) ülések, kormányfűtés, tolatóradar, tempomat, multifunkciós kormány, bluetooth telefonkihangosító, LED-es nappali menetfény, 17 colos könnyűfém felnik. Kell ennél több? Szerintem nem. Persze aki akarja, tovább extrázhatja egészen az EX Premium szintig, ahol már bőrkárpit, elektromosan állítható és szellőztethető ülések, Xenon fényszóró, 19 colos felnik és automata parkolóasszisztens is rendelkezésre áll, csak hogy a legfontosabbakat említsem.
Megéri? Ha azt nézzük, hogy mit nyújt az új Sportage, akkor mindenképpen. Ha az árát nézzük, akkor is. A belépő 1.6-os szívó motorral 5,59 milliótól érhető el, a tesztelt példány 6,64 milliót kóstál. Ennyiért ilyen méretű, ilyen felszereltségű és kényelmet adó autót nehezen találunk újonnan. Ha még figyelembe vesszük a 7 év (vagy 150 ezer kilométer) garanciát is, akkor pláne. Valóban nem nagyon lehet belekötni, egyedül a menetdinamika az, amitől többet várna az ember. Emellett a fogyasztása is meglehetősen az elvárt érték felett alakul, de nincs mese, ha menni kell, akkor taposni kell neki és forgatni, ami plusz benzinégetéssel jár. Az 500 kilométeres teszt során autópályát leszámítva vegyes használatban kereken 8 l/100 km-re adódott az étvágy. Hosszabb távon lehetséges, hogy egy takarékosabb, ugyanakkor drágább modellel jobban járunk. Ezt mindenki számolja ki, hogy neki melyik éri meg jobban, és mindent egybe vetve döntsön. Egy biztos. Aki új Sportage-et vesz, nem fogja megbánni.
Árak
Tesztmodell alapára
5 599 000 Ft (2016.05.09.)
Tesztautó ára
6 639 000 Ft (2016.05.09.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1591 cm3
Teljesítmény:
97 kW (132 LE) 6300 1/min-nél
Nyomaték:
161 Nm 4850 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
11,5 s
Végsebesség:
182 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
6,7 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4480 mm
Szélesség:
1855 mm
Magasság:
1635 mm
Saját tömeg:
1380 kg
Össztömeg:
1830 kg
Tengelytáv:
2670 mm
Karosszéria-kivitel:
városi terepjáró (crossover)
Csomagtér:
503-1330 l
Belső szélesség elöl:
1510 mm
Belső szélesség hátul:
1490 mm
Belmagasság elöl:
920-1000 mm
Belmagasság hátul:
980 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
260 mm
Ülőlap hossza elöl:
500 mm
Ülőlap hossza hátul:
440 mm
Csomagtér maximális szélessége:
1380 mm
Csomagtér szélessége a kerékdobok között:
1030 mm
Csomagtér magassága:
420 mm
Csomagtér hossza:
850 mm
Csomagtér hossza üléshajtással:
1700 mm
Raktérnyílás szélessége:
1100 mm
Raktérnyílás magassága:
800 mm
Motor és váltó
Motor:
Benzin
Motorosztály:
Euro 6
Hengerűrtartalom:
1591 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
manuális (6 fokozatú) sebességváltó
Nyomaték:
161 Nm 4850 1/min-nél
Teljesítmény:
97 kW (132 LE) 6300 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
182 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
11,5 s
CO2-kibocsátás:
147 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
6,7 l/100km
Fogyasztás a használónál:
8,0 l/100km
Menetzaj
Menetzaj 50 km/óránál:
54 dB(A)
Menetzaj 90 km/óránál:
61 dB(A)
Menetzaj 130 km/óránál:
67 dB(A)
Hibás mondat helyesen: A Kia óriási tévedését [b]feltehetően[/b] hamarosan facelift-el korrigálja,
Nem lehet belekötni? Az eddig gyönyörű autókat tervezett Kia egy macsó testű, de infantilis óvodás tigris (inkább tévé maci) orrú SUV-t hozott ki. A mopsz orr emlegetése félreérthetetlen orrdörgölés a konkurens teszteknek, akik ezt ki merték jelenteni, bár mopsz kedvelők… A Kia óriási tévedését félhetően hamarosan facelift-el korrigálja, mint az S-Cross orrot most a Suzuki! Egy teszt legyen elfogulatlan! Azért olvasnánk!
Az eltelt évek azt bizonyították, hogy ez a Sportage és a ráncfelvarrott is siker lett! Tehát a többségnek tetszik és nagyszerű autó!
A CX-3 és a Vitara is eggyel kisebb méretosztályban szerepelnek. Elég beszűkült gondolkodásra vall a Sportage-et a Vitarához mérni bármiben is. Jó autó a Vitara – ahogy a CX-3 is – de abszolút nem egy liga a Sportage-dzsel…
A CX-3 ebbe a Kiába kétszer beleférne, nem egy kategória.
6,6M- ért Mazda CX-3 kapható revolution felszereltséggel, színes kijelzővel, tolatókamerával, bőr ülésekkel, bőr dekor elemekkel, tolatókamerával, head-up display-el, ledes nappali fénnyel, xenonnan, stb.
Oda vissza megveri ezt az autót, és akkor még nem is beszéltem arról, hogy külsőre is háát ég és föld a kettő közti különbség a Mazda javára, bár ez már szubjektív.
Ez így ebben a formában max 5 milliót ér, abban az ársávban pont jó ellenfele a Vitarának, de 6,6M-ért ezzel a felszereltséggel esélytelen…
A Tucson dögösre sikeredett, de ennek az orrával sehogy se tudok megbékélni.
Várom már, hogy élőben is megcsodálhassam, de most azt kell, hogy mondjam, a testvér Tucson egy fokkal jobban sikerült, ill. az előző Sportage is. Tényleg olyan “kutyás” ábrázatú, de azért rendben van. Az oldalnézete nagyon ott van. Ennél a típusnál is le lehet követni ugyanazt, mint a Vitaránál – az első generáció egy igazi keményfiú volt, amolyan ütni-vágni való “varacskos disznó”, és ahogy jöttek az újabb generációk, egyre inkább a divat felé tolódott el a Sportage megjelenése, és egyre jobban elpuhult a terepezőképesség is.
Ezt is megértük:”Nem lehet belekötni egy Kiába”. Bár az én szememben már a ’90-es években is presztízsmárka volt, nagyon bírtam a régebbi típusaikat is. Tudtam én már akkor, hogy itt valami nagyon nagy dolog van készülőben. És lám, lám, igazam lett:)