Nem kell félni, ha gázos – Škoda Octavia LPG használtteszt
Škoda Octavia Tour 1.4 LPG használtteszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Akárhányszor beszélek gázüzemű autót használóval, mélyen elgondolkodok, hogy én eddig miért nem váltottam ilyenre. Sőt! Miért nem használ mindenki gázüzemű autót?
A Škoda gyárilag készít CNG-benzin vegyes üzemű autókat, de léteznek utólagosan LPG-benzin üzeműre átalakított modellek is
Talán a legfőbb félelmet a parkolási nehézségek jelenthetik, hiszen az már réges rég tudatosult szerintem az emberekben (legalábbis remélem), hogy a gázüzemű autók nem robbannak csak úgy fel azért, mert az üzemanyagtartályukban cseppfolyós földgáz csörgedezik, benzin vagy gázolaj helyett.
Viszont hiába született egy belügyminisztériumi rendelet még a 2010-es évek elején, amelynek alapján már nem tiltott gázüzemű autóval mélygarázsba hajtani, sok helyen még mindig nem engedélyezik.
Sajnos még mindig sok helyre nem lehet beparkolni a városokban a gázüzemű autókkal
Ennyi volna a negatívumok listája, illetve az autó típusától és az üzemanyagtartály elhelyezkedésétől függően a csomagtér méretének a csökkenése. A most vallatott Škodában ez csupán a pótkereket érinti, amely egyelőre a csomagtartóban kapott helyett, így csökkentve a hasznos tér méretét, de ha szükséges, máshol is lehet tárolni. A 2008-as Octavia egyébként szinte kifogástalan állapotban falja a kilométereket. Egyszerre gáz- és benzinüzemű, hiszen az 1,4 literes 75 lóerős motor dolgozik benne.
Indulásnál mindig a benzint használja először, utána viszont vált gázüzemre, amit csak nagyon enyhén lehet érezni, picit komótosabbá válik, de egyáltalán nem zavaróan.
Nem túl erős, de megfelelő dinamikával mozgatja az autót a megbízható 1,4-es motor
Amikor megtudtam ennek az Octaviának az évjáratát bevallom őszintén, hogy meglepődtem, mert tisztára kiment a fejemből, hogy egészen 2010-ig gyártották az első generációt Csehországban, párhuzamosan a második generációval, csak épp Tour utónévvel. Tízéves korára nem egész 150 000 kilométert futott, ami teljesen átlagosnak számít. A karosszériája és az utastere viszont sok más tízéves autóhoz képest jóval csinosabb állapotot őrzött meg. A fényezés csak a hátsó lökhárító jobb oldalán sérült. Rozsdának nyoma sincs a kasztnin, a kipufogó viszont már jól láthatóan korrodál.
Apró sérülés látható a hátsó lökhárítón
Az utastérben szintén kellemes az összhatás. A műanyagok le sem tagadhatnák, hogy tíz évet szolgáltak már, az ajtóburkolatokon található kárpitok viszont kitűnő állapotnak örvendenek. Az üléskárpitok is hasonlóan jó állapotban vannak, bár ehhez hozzájárult, hogy szinte mindig védőhuzat alatt tengették mindennapjaikat. A kormánykereket ugyanezzel a megoldással óvták, a váltókar feje búbja viszont szépen kifényesedett, de a szoknyája szinte újnak hat.
Alig látszik a 10 évnyi használat
Az első generációs Octaviában is nagyon kényelmes az utastér
Apróbb karcok előfordulnak a műanyag felületeken, de a kárpitok makulátlan állapotúak
És maga a váltó is kiválóan teljesít, nagyon szépen veszi a fokozatokat, nincs lötyögős, kilazult érzés. A futóműre szintén nem lehet panasz. Szépen átlibben minden úthibán, az Octavia fiatalabb generációihoz képest sokkal lágyabbnak érzem, viszont a kormány holtjátéka azokhoz hasonló. Nem zavaró, de érezhető, ám ez nem sportautó, szóval kár lenne hibaként felróni.
Ez az Octavia az első Skoda volt, ami már teljes egészében Volkswagen-fennhatóság alatt született, az 1996-ban debütált modell formája kétségtelenül eltalált
Miközben a típus hibáit kerestem, lépten-nyomon elégedett emberekbe botlottam a fórumokon, akik teljes mértékben elégedettek voltak az Octaviájukkal, sőt többen egyenesen imádatuknak adtak hangot. Ellenben hibákról annál kevesebb szó esett. Csak apróbb elektromos bakik ütötték fel a fejüket, mondjuk többnyire kontakthiba miatt. A beszámolókból úgy tűnik, hogy a kopó alkatrészeken kívül valószínűleg nem sokat kell költeniük javításra az Octavia Tour tulajdonosoknak. Váratlan költséget legnagyobb valószínűséggel a gyújtótrafó kapitulálása okozhat. A gázüzemmel kapcsolatban pedig tényleg semmi, de semmi motorikus hiba nem ütötte fel a fejét.
Apró elektronikai hibák előfordulhatnak. Többen jelezték, hogy hibajelzések villannak fel, miközben valójában semmi hiba nem ütötte fel a fejét
A rengeteg pozitívumot ráadásul lehet még fokozni. A használtautó-piacon körbenézve, rendkívül kedvező árakkal találkozhat, aki Octavia Tour modelleket keres. 200 000 kilométer feletti futásteljesítményű példányokat már 600-700 ezer forintért kínálnak, de a kevesebbet futott, mondjuk a tesztalanyhoz hasonlóan 150 ezer km körüli autók sem lépik át az egymillió forintot. Amelyek mégis, azok már inkább a kerek 100 ezer kilométeres futásteljesítményhez állnak közelebb és az erősebb, 1,6 literes motorral felszereltek, vagy tényleg kifogástalan állapotú karosszériával rendelkeznek. LPG-üzemű modellekre már nehezebb ráakadni, és mindenképp egymillió forint feletti árral, kell számolni, ugyanakkor ez a megoldás utólag is beépíthető.
A pótkereket száműzte a gázüzem
A tapasztaltak, a hallottak és a kutatásom alapján eléggé adu ásznak tűnik egy ilyen Škoda Octavia Tour. Szóval, akik egy megbízható, kellően tágas utas-, és csomagterű autóra vadásznak mindenképp írják fel a listájukra - nem mellesleg újkorában is ezen jellemzők miatt vették. Ha a gazdaságos benzinmotoroknál még hatékonyabb megoldásra vágynak, akkor pedig bátran keressék a gázüzemű példányokat, amennyiben a fentebb említett kisszámú hátrány nem okoz gondot számukra, a korosabb példányoknál ez ugyanis szerényebb meghibásodási lehetőséget és főként olcsóbb javíthatóságot jelent, mint ami egy turbódízelnél tapasztalható.
Egyik kedvenc utastéri részletem az Octavia felirat a „parkolj le bárhol” gomb alatt
Nagyítóval keresve sem találni sok hibát
Évi 15ekm-re nem nagyon éri meg gázzal szerelt autót venni, már csak azért sem, mert a szűrőket is illik néha cserélgetni, amiket ha nem otthon akarunk magunk, simán elkértek érte évekkel ezelőtt is 20e forintot. Bár ebben az összegben már benne volt az is, hogy rákötötték a gázrendszert a gépre, és futtattak rajta egy ellenőrzést is. Ennél az autónál a kora miatt nemsokára illik nyomáspróbáztatni a tartályt is…
Még akkor szereltettem be (hengerenkénti Zavoli), amikor hirtelen 270-ről 300-ra emelkedett a benzin ára és az LPG még csak 165 forint volt – jó sokáig annyi is maradt, miközben a benzin/GO ára folyamatosan emelkedett – jó dolog volt akkor LPG-vel járni egészen addig, amíg jövedéki adóját meg nem emelték két lépcsőben.
Most, hogy egy éve diesel az otthoni autó is, annyira nem szívesen ülnék megint vissza egy gyenge szívó LPG-be, bármennyire is olcsón lehet tankolni a város széli kutakon (240 körül van most is az LPG), miközben a diesellel ha okosan vezetek, röhögve 5 alatt van az átlagom klímával és van nyomaték is, nem kell 75-100LE-vel szenvedni egy érdi emelkedőn.
https://www.spritmonitor.de/en/detail/867322.html
Amelyik dízel „röhögve” elvan 5 liter alatt, az bizony nem erősebb 100 lónál, És annál induláskor minden van csak nyomaték nincs. Van 2,5 literes 5 hengeres dízelem, abban már van nyomaték, de a vegyes átlag inkább 6,5L közepes dinamikával használva, bár egy V70 nem kicsi. Mellette van egy 3.0 V6 automata kisbuszom. Az még nagyobb és én rakattam bele az LPG rendszert 6 évvel ezelőtt. Így 7-8 közötti a vegyes fogyasztás átszámolva hasonló tempóval. Na erre való a gáz! És mellette elképesztő környezetbarát is. Pl ugye a gázos targoncák mehetnek beltérben, míg egy dízel, akár legyen az részecskeszűrős, mit nyomat a levegőbe. Járó motornál elképesztő büdös van körülöttük. Az LPG-t kellene támogatni, bár most kb majdnem fele a benzin/gázolaj árának.
A régi 1.6d volvóm 260 Nm-t adott le overboostnál.
Ez megfelelt a Lexus IS250 V6-os motorjának, mondjuk 2500 és 3500 közötti fordulaton kb szemmagasságban voltak (a turb előtt tényleg vérszegény, de ezt megoldotta a motorvezérlés). Az S40-est nehéz volt 6 lityi fölé vinni.
Nem tudom honnan szedet hogy targoncákat beengednek, pont az LPG-k vannak kitiltva minden parkolóházból…
Ákos, ott a link a saját autómról a kozmetikázatlan spritmonitor adatokkal, 120LE, 300Nm, ennyi egy kombiba bőven elég. Mivel nem szeretem a fékport takarítani a felniről, ezért az átlaghoz képest sokkal előrelátóbb vagyok, nem nyomkodom egyik pedált sem kétbites userként. Másik, hogy 98%-ban nem megyek vele Budapesten, megtehetem, a legszélén élek. Nálam ott az Adblue, büdös nincs, mikrokorom természetesen van 🙂
Mint írtam, jártam évekig LPG-vel (https://www.spritmonitor.de/en/detail/520424.html), ha lehetett volna, vettem volna belőle gyári rendszerrel szerelt (bár senki sem javasolta, aki valóban ért hozzá) új autót gyári garanciával, de már két éve sem lehetett, mert nem foglalkozott vele senki magyarországi importőr sem. Az, hogy a Voyageredben ott van a gáz, az ugye a fillérbaszás miatt van, mert a nagy amerikai vas, meg a kényelem az kell, de a benzin meg drága..
Amúgy vicces vagy, szidod a dieselt, miközben te is azzal szennyezed a levegőt, ráadásnak nálam lényegesen jobban 😉
Szerintem a gáz nem kifejezetten egy 1,4-es benzineshez jó választás. Ismeretségi körben van egy 3,5-ös V6-os terepjáró gázzal szerelve. Na abban teljesen jó, hogy egy erős – lóerővel, nyomatékkal bőségesen ellátott – motor 12-13 liter gázt fogyaszt, így gyakorlatilag 7-8 liter benzin árából el lehet vele járni. Nyilván a használója – munkája miatt főleg – hosszabb utakon jár vele és évente 25-30 ezret megy.
Amúgy a mélygarázsba behajtással kapcsolatosan is sok a tévedés. A 2002 után szerelt gázrendszerek döntő többségével be lehet hajtani a mélygarázsokba, hiszen azok biztonsági szeleppel rendelkeznek. Én úgy tudom, hogy a KRESZ-ben kb. 2011 óta nem szerepel „az LPG-vel behajtani tilos tábla”. Tehát mivel ilyen tábla nincs a KRESZ-ben, így hiába teszik ki a mélygarázsra. Csak azt írhatnák ki egy táblára, hogy „biztonsági szelep nélküli gázüzemű gépkocsival behajtani tilos”.
… ja és még azt felejtettem el, hogy lehet, hogy jók ezek az 1,4-es Octaviák, de eladni nagyon nehéz őket, mert mindenki úgy gondolja, hogy gyenge a motor a maga 75 (vagy későbbi kiadásban 80) lóerejével egy Octavia méretű kocsihoz, és ezért az 1,6-os a keresettebb.
2002év G astra van,1.6 benzin 84le,560.000km lpg,gond nélkül,normál használatban 8l/100km gáz.