Nem fáj annyira, mint a fogorvos, de futóműveshez is járni kell!
Gumicsere után ajánlott a futóműállítás!
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Aki rendszeresen jár szűrővizsgálatokra, az könnyedén beláthatja, hogy időnként az autót is el kell vinni, futóműveshez is.
Már utóbbi sem jó, sem az abroncsoknak, sem a futómű egyes alkatrészeinek, mert azok túlzottan, rendellenesen kophatnak, s még komolyabb a baj, ha valamelyik elem, akár csak egy gumiharang megsérül, a gömbcsuklókba került szennyeződés ugyanis extrém módon lerövidítheti az alkatrészek hátralévő idejét. Bár a gumisok jellemzően tavasszal szokták ajánlani a futómű szakemberrel való átnézetését, aki most új abroncsgarnitúrát vásárol (a választásban segíthet téligumitesztünk), annak feltétlenül érdemes a futómű átnézetésére és beállítására is figyelmet, időt és pénzt fordítania. Mintegy 1 órás, a cikkünkhöz segítséget nyújtó nonstopguminál 5500 forintos művelettel kell számolni - nem nehéz belátni, hogy egy akár 100 ezer forintos abroncsgarnitúra optimális élettartamáért érdemes ennyit áldozni, s akkor még nem is beszéltünk a futómű rendellenes kopásának kiszűrésével megspórolható egyéb alkatrészekről. Igen, a futóműves hasonló a fogorvoshoz: akkor is érdemes elmenni, ha nem érzünk bajt, egyszerre bölcs és spórolós ugyanis azt megelőzni.
A jó futóműves szerencsére nem csak olcsóbb a megfelelő fogorvosnál, munkája elronthatatlan és mindenképp fájdalommentes, az infrás kamerákkal dolgozó, legfrissebb futóműállító gépek „fejből” ismerik az egyes autók futóműadatait, s gyakorlatilag bolond-biztosnak tekinthetők. Lépésről lépésre mutatják az állítást végző szakembernek, hogy a gép mely egységét hova kell illeszteni, az autót miként kell beállítani, s a monitoron azonnal látható, hogy a gyári értékektől mennyivel tér el a kerékdőlés, a teljes, illetve az egyéni összetartás. Ha az autóval minden rendben van, akkor utóbbiak tűréshatáron belüliek és lehetőleg azonos irányban eltérőek. Ha nem korrigálhatók, akkor valamivel gond van. Nem minden esetben kell azonban kétségbe esni, s alkatrészcserékbe fogni. Cikkünk készítésének apropójából például a használttesztben már kitaglalt, 21 éves, most 386 ezer kilométert futott, lengéscsillapítóin, néhány gömbfején kívül még gyári futóműalkatrészekkel szerelt Mitsubishi Coltot vittük beállíttatni, ennek kerékdőlése – vélhetően rugóinak megereszkedése miatt – például már hibahatáron túli, de oldalanként párhuzamos, így a még belefér kategória, az összetartások pedig rendben lévők.
A vizit persze nem volt hiábavaló, a futóműállításhoz is társuló 33 pontos átvizsgálásból kiderült, hogy az egyik kormányösszekötő gömbfej már csereérett volt, meg is történt a csere, majd a futóműállítás. Még a koros autón is érződik, hogy picivel jobb lett az egyenesfutása, s az sem mindegy, hogy a tavaly újként felkerült abroncsgarnitúra nem kopik félre. Fontos megjegyezni, hogy bár a rendszeres, legalább évente ajánlott futóműállítás után sem dőlhet nyugodtan hátra az autós. Ha valóban kedvező futási jellemzőket szeretne, akkor rendszeresen, legalább havonta ellenőriztesse abroncsainak keréknyomását. Ne hallgasson másra, csakis a gyári, a tanksapka fedelébe, vagy a sofőr ajtajának takarásában a tetőoszlopra ragasztott gyári matrica adatait nézze, az állításhoz pedig hitelesített műszert használjon, a jobb gumisoknál ilyen van, rendszerint ingyenesen mérnek és fújnak, hogy ne kelljen a garnitúrát időt előtt fújni.
De „nem találták ki”, mert új autóknál jórészt a hagyományos anyagot alkalmazzák még most is, hiszen nem akudt a probléma. Nyilván a versenysport más követel…, mint ahogy pl. az űrhajózás is…, így rengeteg minden ki van már találva, de nincs igazán alkalmazva! 😉
Tisztelettel megjegyezném, hogy a cikk egy kissé félrevezető. Autószerelőként mondom, hogy a szándék jó, mert az autószerelő kollégáknak munkát ad, de nem itt a műszerezéssel kell kezdeni. Először is a futómű nem tud elállítódni természetes használat esetén, hanem a rúdfejek, gömbtámaszok, lengőkarok sérülhetnek, hajolhatnak, kotyogósodnak egy erőteljesebb igénybevétel miatt(ütés, padkázás, járdára ugratás stb), vagy persze természetes elhasználódás miatt. De ekkor már hangja is van!!! Ha az autónk másként kezd viselkedni, a kormány pihentető nem úgy áll, ahogyan addig,akkor először nem műszeresen kell ellenőrizni, hanem egy autószerelő műhelyben meg kell lógatni az alkatrészeket, meg kell keresni a hiba okát, és ki kell cserélni az adott alkatrészt. Ezzel kéne kezdeni. A mai sok lengőkaros futóműveknél(pl Audi A4-A6, BMW stb) elég sok minden tud lógni, kotyogni. Ezeket előbb ki kell szűrni, és kicserélni,ezután nem árt megjáratni az állítócsavarokat, excentereket, mert bizony ezek bizonyos típusokon elég hamar(2-3 év alatt is) berohadnak. Ezekkel a javításokkal a gumisok biztos nem fognak foglalkozni. Nos ha mindezek megvannak, akkor van értelme futómű műszeres beállítást, ellenőrzést végeztetni. Ha történetesen állítani is kell, akkor az előzőleg kicserélt új alkatrészekkel, bejáratott állítócsavarokkal könnyedén, és gyorsan beállítható a futómű. Gondoljuk csak végig, ha már felraktuk az érzékeny futómű állító fejeket, (és állítani is kéne), akkor derül ki, hogy nem indul valamelyik állítócsavar, fejeket vissza le,( mert sérülékenyek és méregdrágák), összekötő állítócsavar járatás, utána fejek vissza, alaphelyzet beállítás, hitelesítés, és csak ezután kezdődhet a mérés újból. Ez sok időveszteség, és vele együtt plusz költség a tulajnak, méreg a szerelőnek. Ha a gumink félre kopik, akkor általában nem természetes elhasználódás, hanem valami drasztikusabb történhetett előtte(pl padkázás), mert egy lógó gömbtámasz miatt még nem fog félrekopni a gumi látványosan, maximum kopog a futómű. Látványos kopás kb 10 mm-es, vagy e fölötti össze vagy széttartás után jelentkezik, de ekkor már az autónk egyenes futása is lényegesen rosszabb. Ezt elég nehéz nem észrevenni.
[i]„Továbbá, már a gyártók is kitaláltak volna valami jobbat, ha akudt lenne a probléma.”[/i]
Kitaláltak: ezért születtek egyre jobb, egyre magasabb forráspontú fékfolyadékok (dot3, dot4, és dot5.1). És ezért van glikol mentes dot 5-ös fékfolyadék is, ez szilikon bázisú és nem köti meg a nedvességet, tehát az idő múlásával nem változik a forráspontja és ezért nem is kell cserélni.
A fékfolyadék csere érdekes dolog!
Egy ismerősöm forralta fel egyszer a fékolajat egy Citroen-ben, tudni kell róla hogy ez egy hidropneumatikus rendszer volt, ahol nincs külön fékolaj, hanem a hidro rendszer olajtartályából kapja a fék is az olajat! Nehéz lenne cserélni!
A fék olaj forralás egy extrém dolog! Átlag autós nem fog vele találkozni, aki meg úgy közlekedik, az cserélgesse!
Biztos vagyok benne, hogy fékfolyadék téma túllihegett, mert még a vizsgán sem ellenőrzik. Márpedig, ha annak „hibája” életveszélyes lenne, akkor nem hagynák ki azt az 1 perces műveletet. Továbbá, már a gyártók is kitaláltak volna valami jobbat, ha akudt lenne a probléma.
Például mennyire egyszerű lenne egy regeneráló megoldás a tartályban, ami kivonná a vizet, stb.
Ezzel nem mondom, hogy nem kell időnként cserélni, de minden kopó-fogyó alkatrészt kell, ezt is.
Hát ez sajnos így működik. Ha futómű állításnál kiderül, hogy valami szar, akkor cserélni kell és ez pénzbe kerül. De ha nem nézeted meg vagy nem veszel róla tudomást, az nem jelenti, hogy nincs is baja és
biztonságos.
Egy rakás balesetveszélyes roncs közlekedik az utakon, szar futóművek, szar fékek, szar lengéscsillapítók, kopott gumik. Mer minek rákölteni, végülis megy. Egy átnézetés meg esetleg fékfolyadék csere az olyan bagatell dolog, hogy nem értem miért nem ér meg ennyit a saját és mások biztonsága.
Ráadásul a fékfolyadékot a legtöbb szervizben ingyen megmérik, hogy mekkora a víztartalma. 5 perces művelet egy műszerrel. Ha valaki hülyeségnek tartja az ész nélküli 2 évenkénti cserét, akkor legalább méresse meg a saját érdekében. 3% víztartalomnál már erősen ajánlott a csere, 4% meg már a veszélyes kategória. A 2 éves ökölszabály azért van, mert kb 2-3 év alatt jut el a fékfolyadék a 3-4%-os víztartalomig. De persze a zsigulin nevelkedett „jóazmég, bírja az még” típusú szakértők megmondják a frankót, hogy még a 10 éves fékfolyadékot sem kell cserélni.
nagyobb baj hogy elfelejtik az alváz és üregvédelmet is…a képen nagyon jól látszik…szegény Colt amúgy is hajlamos a rozsdára, de itt már komoly a baj..
amúgy van némi gáz a párezer forintos futóműállítással…
addig kerül annyiba amig ha állítani kell minden rendben megy..nem szakad meg csavar, nem kell cserélni hozzá az állítócsavart, pálcát, stabilizátorrudat stb…
fékfolyadék dettó..ha beszakad a légtelenítő csavar mondjuk mind a 4, mindjárt egy 10-essel is megdobja a munkadíjat….
[i]„fékfolyadékot még sohasem cseréltettem rajtuk (komplett tárcsafék+betét cserekor sem). De nem is ajánlotta fel soha egy szerelő, vagy márkaszervíz sem”[/i]
Hát erre nagyon büszke lehetsz, de a szerelőd is, a márkaszerviz meg pláne!
Megspórolsz 2 évente kb 1000 forintot meg némi munkadíjat a biztonságod rovására. A fékrendszernek pont olyan fontos része a fékfolyadék állapota, mint a tárcsa és a betét állapota.
A fékfolyadék egyik legfontosabb jellemzője a forráspontja. A másik tulajdonsága, hogy higroszkópikus folyadék, tehát megköti a levegő nedvességtartalmát. És mivel megköti a vizet, ezért idővel szép lassan csökken a forráspontja.
Ha pedig fékezéskor a hőtől felforr a felvizesedett fékfolyadékod, akkor a keletkező gázbuborékok miatt gyengül vagy akár teljesen meg is szűnhet a fékhatás. Természetesen ez nem akkor következik be, amikor 50-nel karistolgatsz a városban és a fékpedált alig nyomva lassítasz, hanem akkor, mikor a legnagyobb szükség lenne rá, hogy rendesen fogjon a fék.
„Ne hallgasson másra, csakis a gyári, a tanksapka fedelébe, vagy a sofőr ajtajának takarásában a tetőoszlopra ragasztott gyári matrica adatait nézze”
A kezelési és karbantartási útmutatót se felejtsüki ki, persze, ha még megtalálható az autóban.
Nekem pl. egyik felsorolt helyen sincs feltüntetve.
El lehet verni fél millát is, de mint Colie írta akkor egy f0scsomó. Jópár éves kocsik vannak a családban, de futóműállításon csak lengéscsillapító cserekor vannak, fékfolyadékot még sohasem cseréltettem rajtuk (komplett tárcsafék+betét cserekor sem). De nem is ajánlotta fel soha egy szerelő, vagy márkaszervíz sem.
Kicsit pánikkeltő a cikk, de némelyik hozzászólás is!
Az a q7, melyen féloldalasra kopik a gumi, mert nincs félévente utána állítva a futómű az tényleg egy f°s!
Nem csak egyféle kerékmérettel lehet rendelni, a jelenlegi Q7 kínálatban a legkisebb felni 18″-os 255/55 R18 gumival, a legnagyobb pedig ha jól látom 21″-os, 295/35 R21 gumival (ráadásul nézni kell a tömeg és sebességindexet is).
Szóval mondhatjuk, hogy az 50e Ft per darab ár az kb a legolcsóbb lehetőség, ha 18-as felnid van. A 295/40R20-as guminak már 100e Ft darabja, a 295/35R21-esnek meg 120e Ft körül, szóval nem olyan túlzás, hogy fél millát is el lehet verni egy szett gumira.
Mivel autóreszelőnek tanultam a régi szép időkben emiatt én rigorózusan ragaszkodom bizonyos dolgokhoz, lásd kettes szemle.
Opel Vectránál ez hivatalosan nem kell, de mentett meg kiadástól a kettő évente végrehajtott részleges megbontás.
Amit még (bár hülyének néztek érte!) minden második évben végrehajtottam az a gumi elemek, csövek cseréje a motornál, futóműnél.
Olajcsere a váltóban, bár tíz évet írtak.
Én németben a végletekig kihasználtam az autó lehetőségét, tehát ennyivel tartoztam a többi közlekedőnek is. Mivel oda vissza 3.000 Km. volt a holland melóhelyem, talán megérte itthon karbantartatni a szegedi fonógyári úti szervizben, akiről csak jót tudok írni!
Soha nem hagyott cserben az autóm!
@malkolmcole :
Megjegyzését egy dologgal egészítem ki;
saját autómon a gumi fékcsövek is lecserélődtek, megéri.
Ajánlott még a fékfolyadék csere is 2 évente, de szerintem alig csináltat ilyet valaki, akárcsak futómű beállítást.
Audi Q7 gumiméret: 235/60/R18 Pirelli gumi: 44.500 Ft/db
szal véletlenül sem félmilliós tétel egy garnitúra…