Nem engedte el a töltőoszlop a villanyautót

A villanyautós akaratlanul is hittérítő, sokan kíváncsian szemlélik autóját, és egyre többen elcsábulnak. Peugeot iOnunk láttán egy ismerősünk Citroën C-Zerót vásárolt. Nem azért, mert nem tetszett neki az oroszlános embléma vagy a kék üléskárpit - minimálisan eltérő lámpáikon túl ugyanis ezekben különböznek leginkább, hanem azért, mert ilyenből talált éppen jó vételt. Esete azért különleges, mert úgy ugrott bele a villanyautózásba, hogy otthonánál, a fizetős teremgarázsban tölteni sem tudja. Néhány villamosmegállónyira otthonától, illetve munkahelyénél sétatávolságban van azonban ELMŰ töltőoszlop.
Munkahelyénél pedig súlyosan fizetős is a parkolás, a közelben egymásra licitálnak a bérlők a parkolóhelyekért, ezért számára nagyon megérte a zöld rendszám. Járulékos, de nem kicsi előny, hogy az ő felhasználási körülményeihez is a villanyautó a legjobb, szinte csakis városban, zömében 5-10 kilométeres utakat megy. Évente egyszer-kétszer hagyja csupán el a Budapest táblát, külföldre jellemzően nem autóval utazik, de édesapjától a jövőben is fog tudni szerezni belső égésű motoros autót kölcsönbe, ha épp úgy adódna, hogy olyanra van szükséges. Több mint negyed éve használja villanyautóját, szinte csakis közterületi töltőkkel. Eddig kétszer fordult elő vele olyan, hogy az ELMŰ töltőoszlopa automatikusan elkezdte tölteni autóját. Ezzel az a probléma, hogy így ő leállítani sem tudja. Ilyenkor a töltőoszlop reteszeli a kábelt, míg ha rendeltetésszerűen az ELMŰ által is használt és amúgy külföldön is bevett e-KWh alkalmazással indult volna a töltés, azzal le is lehetett volna állítani.
Az első ilyen alkalommal autóját le tudta ugyan csatlakoztatni a kábelről, azt viszont már nem tudta kihúzni a töltőoszlopból. Hosszas telefonálgatás után tudták a töltőoszlopot távolról leállítani. Múlt vasárnap pedig ismét belefutott abba, hogy egy elvileg nem automata vezérlésű töltőoszlop - a Kacsóh Pongrác útnál - azonnal tölteni kezdte autóját, így azt nem tudta leállítani. Bár időpontra ment volna épp téli gumit szereltetni autójára, le kellett mondja, autója ugyanis nem szabadult. Néhány órával később visszament a töltőoszlophoz, ahol a töltés már befejeződött, de a töltőkábel még mindig fogságban volt. Autóját hiába nyitotta, próbálta indítani, a töltőoszlop nem engedte a kábelt. Bár a korábbi kábelfogságnál neki hibaként rótták fel, hogy autójából kihúzta a kábelt, most - minden egyéb próbája után és az elérhetetlen ügyfélszolgálat láttán - ismét ezt tette, s láss csodát, a töltőoszlop is elengedte a kábelt. Üzemzavar persze lehetséges, de az azért fura, hogy a töltőoszlopok ügyfélszolgálata hétvégén nem üzemel, csak általános tájékoztatást ad. Az ELMŰ általános ügyfélszolgálatán pedig csak vakarták a fejüket, hogy mégis miként lehetne a töltőoszlopot leállítani. Nem csak a töltőhelyek számát illetően van tehát még mit fejlődni, hanem a rendszer stabilitását illetően is, hiszen jelenleg nem csak az a kérdés, hogy tudunk-e tölteni a kiszemelt töltőponton, hanem az is, hogy el tudunk-e indulni onnan akkor, amikor szeretnénk. Hiába vagyok magam is villanyautó-fanatikus, a városi emisszió csökkentése igényel még némi rugalmasságot - főként akkor, ha nincs privát, otthoni töltési lehetőségünk.