Nem elég a nappali fény a ködben
Két tévhit az autók kivilágításával kapcsolatban
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Már az ősz elején megjelennek a ködfoltok, amelyek az időjárás zorddá válásával egyre több autós dolgát nehezítik meg. A közlekedés biztonságát veszélyeztető makacs köd számos balesetet is okoz.
Még a legtapasztaltabb autósnak is kellemetlenséget okozhat a sűrű köd
A köd univerzális, nemcsak a magyar autósok szenvednek tőle, de például a németek is. Az ADAC német autóklub információi szerint az elmúlt évben 386 személyi sérüléssel vagy halállal járó baleset kialakulásában játszott döntő szerepet ez az időjárási tényező. Minden autóvezető tudja vagy már megtapasztalta, hogy a ködben mérsékelni kell a sebességet, mert rohamosan csökken, sőt, olykor teljesen elfogy a látótávolság. Sok sofőrnek jó tanítója volt az élet, de mindig vannak olyan autóvezetők, akik először találkoznak a tejfehér köddel. Nekik és a tapasztaltaknak is szól a német autóklub figyelmeztetése két tévhittel kapcsolatban.
Ősszel és télen lehetőleg tompított fényszóróval közlekedjünk városban és településen kívül egyaránt. Ugyanilyen fontos, hogy a szokottnál is nagyobb féktávolságot tartsunk az előttünk haladótól. A ködben való haladásnak van egy íratlan alapszabálya: legfeljebb olyan sebességgel hajtsuk a kocsinkat, amennyi méterben a látótávolság, magasabb tempónál azonban a sebesség kétszerese, háromszorosa legyen a belátható útszakasz.
A látótávolságot megbecsülhetjük magunk is, de sokszor segítségünkre van a meteorológia, amely előre közli, mekkorára számíthatunk egyes ködös útszakaszokon. Tehát, ha azt halljuk vagy úgy becsüljük, hogy 50 méterre csökkent a látótávolság, akkor semmiképp se haladjunk nagyobb sebességgel mint 50 kilométer/óra. Ha a látótávolság 50 méter alá csökken, kapcsoljuk fel a ködlámpát elöl és hátul is, ám ha a helyzet javul, azonnal kapcsoljuk le. Erre a KRESZ is felszólít bennünket, amely azt mondja ki: "Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják." Ez sokunknak kissé tág megfogalmazásnak tűnhet. Németországban egyértelműbb a szabály, ott akkor és csakis akkor kapcsolható fel a ködlámpa, ha 50 méter alá csökken a látótávolság a ködben. Csak 50 kilométer/órás sebességig használható, tehát ne csodálkozzunk, ha a német autópályán sűrű esőben százzal, ködlámpával haladva bírságot ró ki ránk a rendőr.
Egy másik tévhit a nappali fénnyel kapcsolatos. Az új autók mindegyikében van nappali fény, de a LED-es fényfüzérek elterjedésével a régi autók is kaphatnak díszkivilágítást. Ez mindaddig szépen mutat, amíg nem romlanak el a látási viszonyok. Ködben például kifejezetten veszélyes nappali fénnyel autózni, és nem csak azért, mert nem látunk semmit. Minket sem látnak. Bár a legtöbb automatikus világítással felszerelt autó alagútban vagy az automatikus ablaktörlő beindulásával párhuzamosan felkapcsolja a tompított fényt, ködben ez nem történik meg, nekünk magunknak kell világítást kapcsolnunk. Sokan azt sem tudják, hogy a nappali fény csupán elöl világít, a mögöttünk érkező forgalom számára láthatatlanok vagyunk, csak a macskaszemben és a fényben csillogó krómozásban bízhatunk. De a ködben ezek nem látszanak, csak a megfelelően működő lámpák.
Egyáltalán nem a helyzetjelővel kell együtt világítania,hátul nappal nem kötelező a helyzetjelző,sőt helyzetjelző
bekapcsolásakor el kell aludnia,vagy fényerejét 50%-ra csökkenteni!Gyujtás ráadása után,vagy motorindítás után automatikusan kell kapcsolnia,vagyis nem kapcsolható manuálisan!6/1990.(IX.12.)KöHÉM
A gyáriak is így működnek!
Úgy tudom, hogy már nincs konkrét sebesség meghatározva, csak annyit ír a KRESZ, hogy indokolt esetben szabad használni.
Ez a kombó is engedélyezett a KRESZ szerint, DE: településen belül 30km/h-ig, azon kívül 40km/h-ig használható ha a látási viszonyok megkövetelik.
Szerintem ez a ködlámás világítás sok embernél megmaradt egyfajta státusz szimbólum, miszerint az ő autójában van ez az extra is.. 😀
Egyetértek, de egy kis igazítás: a nappali menetfénynek a helyzetjelzővel együtt kell működnie, hogy hátul is legyen világítás és akkor kell lekapcsolódnia, ha átváltunk tompított világításra. A kettő együtt nem mehet. Bár az egyik neves gyártónak a nappali menetfényét úgy is be lehet kötni, hogy tompított világításnál a menetfény 50%-on működik helyzetjelző gyanánt.
Nappal, a projektoros fényszórók fénye, alig látszik. Ezekre, kötelezővé tenném a DLR-t.
Nem hülyék ezek a németek. 🙂
A ködlámpa is és a DLR is annyit ér, amennyire használni tudják. Sajnálatos, hogy ezeket a témákat évről évre elő kell venni és nem természetesen működik.
Az egyik kedvencem elől a helyzetjelző+ködlámpa kombó, főleg sötétedés után… mert a tompítottat kímélni kell. 🙂
A jó DRL remélhetőleg nem szórja a fényt, hanem kis reflektorként előre vetíti!
Azért azt nem kell hinni, hogy az ember a DRL megjelenésével egyidejűleg már szinte megvakult és a DRL nélküli tárgyakat már nem is érzékeli! :)))
A rossz DRL olyan erős fényű, hogy a vezető inkább elnéz másfele csak, hogy ne vakítsa! Ez már inkább balesetveszélyes. Pl. a jelen Honda Civic-é pont ilyen!
Szokásos őszi téma…:) Minden évben rágják egy kicsit de aki tompítottal nem vesz észre annak a menetfény is teljesen mindegy lesz. Ráadásul olyan takarékos, hogy az új lámpák tízszer annyiba kerülnek mint a hagyományos. Ködlámpát is lehet ésszel használni, ha én későn veszem észre a másik autó fényeit (nyilván nem túl későn, mert ha nem látok rendesen akkor nem száguldok) akkor gondolhatom, hogy engem sem látnak időben. Na akkor felkapcsolom amúgy meg nem, nagyon nehéz dolog ez…
A DRL/TFL/nappali menetfény funkciója kizárólag az, hogy a mi autónkat jobban lássák (ezért szórja a fényt).
A helyzetjelző erre kevés, sőt néha a tompított is. A mostanigrammlefaragós világban meg az is számít, hogy elöl-hátul összesen nem 2*65 Watt fogyasztásról beszélünk, hanem összesen tízről.
Annak sem vagyok ellene, hogy régi autóra kerüljön ilyen, az én Astrámon is van, városi forgalomban jobb, mint a xenont fel-le kapcsolgatni (az attól megy könnyebben tönkre).
A lényeg, hogy szabályosan legyen bekötve, nem csak arra kel figyelni, hogy gyújtásra kapcsolódjon és helyzetjelzőre le, hanem a beépítési méretekre is.
És igen, ebből is létezik gagyi, de csak ez alapján nem szabad elítélni.
A köd nem áll meg a város határánál, ergo használható a ködlámpa ott is!! A DRL pedig szó szerint egy parasztvakítás! 🙂
Egyetértek, nagyon sokan használják a ködlámpát indokolatlanul. Ha jól tudom nálunk a ködlámpa kizárólag lakott területen kívül használható.
A másik ez a nappali menetfény dolog. Az új kocsikat már úgy kell gyártani, hogy legyen ilyen nappali fénye, viszont sokan tesznek a régieke is. Ezek egyrészt gagyik, másrészt elég nevetségesen is néznek ki, hiszen egy 10 éves kocsin messziről „kiabál”, hogy utólagos kókányolás a felszerelése. Ráadásul az új kocsikon sem nagyon vagyok kibékülve ezekkel a nappali fényekkel. Két napja szembe jött velem egy Honda (talán Civic), a rendszámából ítélve vadonat új kocsi volt, a nappali fénye pedig zavaróan erős volt.
„…ott akkor és csakis akkor kapcsolható fel a ködlámpa, ha 50 méter alá csökken a látótávolság a ködben. Csak 50 kilométer/órás sebességig használható, tehát ne csodálkozzunk, ha a német autópályán sűrű esőben százzal, ködlámpával haladva bírságot ró ki ránk a rendőr.”
Itthon is ezt kéne, mert sok vadbarom felkapcsolta mikor megvette az autót, és azóta világít ha kell ha nem!