Nem a TDI-k füstje tehet a légszennyezettségről
Légszennyezettség - nem az autózás, nem a dízelek a fő bűnösök
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Megmutatta az OMSZ, miként mérik a légszennyezettséget, miket látnak. Az autósok megnyugodhatnak, semmiképpen sem ők a fő károkozók. Fejlődési lehetőség persze ott is van.
Látványos és helyi szinten valóban erősen zavaró egy füstölő dízel, ám az adatok szerint a légszennyezettség csupán tizedét adja a közlekedés
Tudtad, hogy ma van a meteorológia világnapja? És a meteorológiának nem csak annyi köze van az autózáshoz, hogy jelzi, mikor kell rossz időre, csúszós utakra, viharra számítani, hanem a légszennyezettséget is e tudomány szakértői monitorozzák. Bár a légszennyezettség kapcsán nagyon sokan az autókra és az autózásra mutogatnak, messze nem az a fő bűnös - mutatott rá az Országos Meteorológiai Szolgálat egy helyszíni laborbejárás során. Hazánkban a légminőség mérését és értékelését egy összehangolt rendszer, az Országos Légszennyezettségi mérőhálózat végzi - 55 automata és fix állomással, 11 mobil állomással és 4 háttér állomással, továbbá még 89 városban van manuális mintavételi pont is. Az egész hálózat munkáját az Országos Meteorológiai Szolgálat hangolja össze, mint levegőtisztaság-védelmi referenciaközpont, továbbá 4 darab háttérállomás és egy kalibráló laboratórium is tartozik hozzájuk. Maga az Országos Meteorológiai Szolgálat egyébként meglehetősen sok egyéb tevékenységet is végez, bár alapítása (pontosabban a teljes nevén még Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet, érthetőbb nevén Meteorológiai Intézet) 1870. május 3., az első műszeres megfigyelések 1717-ben, Sopronban kezdődtek, majd 1780-tól már nemzetközi összefogással és egységes mérésekkel kívánták megvalósítani a légkör megismerését.
A fekete szűrőn egy napon keresztül járatták a levegőt egy mérőponton. Jóval többet, mint amennyit egy ember beszív egy nap, ám pont azt a levegőt, amit mindannyian használunk
Az egységes mérések, a kalibrált műszerek azóta is alapvetésnek számítanak. A légszennyezettség kapcsán az automata hálózat már adatokat szolgáltat, míg a manuális hálózat pontjain gyűjtött minták elemzése a laboratóriumokban történik, és kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por (PM10), valamint egyes helyeken ülepedő por összetevőkre korlátozódik. És mit láthatunk ezekből? Dézsi Viktor, az Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ osztályvezetője mutatott rá, hogy a közhiedelmekkel ellentétben a rózsásnak kevéssé nevezhető, már 14,2 éves személyautó-átlagéletkor ellenére sem a közlekedés a legfőbb probléma (és ok) a légszennyezettség kapcsán. A legfőbb okozó ugyanis a fűtés, pontosabban a háztartási tüzelés. Nem csak hazánkban, hanem az egész térségben, ugyanis az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság által 2015-ben kezdeményezett, valamennyi kontinensre kiterjedő vizsgálatból kiderült, hogy Közép-Európában elsősorban a korszerűtlen háztartási tüzelés felelős a 2,5 mikronnál kisebb szennyező részecskék kibocsátása miatti rossz levegőminőségért.
Naná, hogy hazánkban is így van ez, nem is csupán a fűtés, hanem a lakossági szilárd tüzelés tehet a légszennyezettség feléért. Ez brutálisan magas szám és nyilván abból adódik, hogy sokan (kényszerből, szociális okokból) nem megfelelő tüzelőanyagokat használnak. Nedves és puha vagy kezelt fát, gyenge minőségű szenet vagy hulladékot. A jól égő fenyődeszka, a kidobott, festett bútorok és az összegyűjtött gallyak egyaránt óriási légszennyezést adnak elégetésükkor. Nem véletlen, hogy hazánkban a legjelentősebb légszennyezettségi értéket rendszerint a Sajó völgyében, Ózdtól keletre, Miskolctól északra szokták mérni, jellemzően téli időszakban.
Elsősorban a téli hónapokban kell szmogra számítani, nem csak a fűtési szezon, hanem az alacsonyabb keveredési légréteg miatt is
Naponta 300 gigabájtnyi adatot dolgoz fel és rögzít az Országos Meteorológiai Szolgálat, többek között a levegőminőség alakulásáról is
A szén-monoxid terhelés stagnál, a nitrogén-dioxid és a PM10 (szálló por) koncentráció hajszálnyi enyhülést mutat. A térségben az átlagnál jobbak vagyunk, így a szomszédos országoknak kevesebb légszennyezést adunk át, mint amennyit kapunk
A fentiek ellenére nagyon fontos megjegyezni persze, hogy bár a mai dízelek már nagyon tiszta üzeműek lehetnek, használatuk csakis a sokat, hosszú távokon autózóknak ajánlott, s a fenntartási költségek és a fogyasztás, valamint az emisszió szempontjából is fontos, hogy mindenképp olyan autót válasszunk, ami autózási szokásainknak megfelelő. Rövid távokon egy mai turbódízel szinte sosem fog bemelegedni, így a nem ideális üzemkörülmények között fogyasztása, emissziója és kopása is átlag feletti lesz. A keveset autózóknak megfontolandó a villanyautó, ha kell a hosszú hatótáv, a plug-in hybrid, ha pedig nem tudunk/kívánunk a konnektoros töltéssel vesződni, nem szeretnénk meghibásodási lehetőséget a turbó, a kettős tömegű lendkerék és a részecskeszűrő felől, akkor egy szívó benzinmotoros - öntöltő - hibrid tűnik ma a leginkább univerzális megoldásnak, amitől egyszerre kaphatunk kedvező városi fogyasztást és emissziót, továbbá hosszú távú használhatóságot, ráadásul a konnektoros autóknál érezhetően olcsóbban.
A szálló por koncentrációja nagyban csökkentő lenne, ha a télen kiszórt síkosságmentesítő anyagok most tavasszal fel lennének takarítva. Mivel nincsenek (elég végig gurulni a külső Váci úton belváros irányába a Tungsrammal szemben lévő Vízművek járdát megnézve, csak ott nem poros, ahol a motorosok járnak, máshol vastagon áll rajta a kiszórt homok), ezért ez is egy folyamatosan szennyező forrás.
Évek óta téma ez, aki kis energiát is fektetett bele annak ez nem is újdonság, viszont a dieseleket könnyebb kitiltani, mint Marika néninek megtiltani, hogy télen szeméttel fűtsön.
a cikk jó, de döbbenetes hogy mekkora egy hazug világban élünk. A 10 mg/km Nox kibocsátó Diesel az káros, de a közlekedés csak 10 % abból amit beszívunk ennek csak töredéke a személyautó és ugye nox et a benzines is kiköp magából. Számításaim szerint a Diesel botrány a kibocsátás 1% a körüli változást befolyásolja plusz mínusz pár százalékkal.
Nox-ot a benzinesek annyira elenyésző mennyiségben eregetnek, hogy szinte mérni is alig lehet. Ott a CO2 a probléma. De az az üvegházhatást rontja, befolyásolja. A Nox és a szálló por (korom) közvetlenül veszélyes az élő szervezetekre. A CO2 közvetetten.
Persze a legújabb dízelek már tisztának mondhatóak, csak együtt kell élni a plusz alkatrészekkel, amik elromlanak és iszonyú drágák. Meg persze a dízeleket autópályákra kell használni, odavalóak.
Egyébként vicces látni, hogy azok akik (boldog-boldogtalan) vették a dízelt, városba, 2 km-es utakra (közvetlen ismerősi körben is van ilyen), csak, hogy pár ezrest spóroljanak, most ráköltik a gatyájukat is és mellette meg védik a mundér becsületét, belekapaszkodva minden vékonyka szalmaszálba, mint ez a cikk is.
Hazugságban élünk? Persze.
Hülyeség városba dízelt venni? Persze.
Hülye volt aki így vett autót, hogy pár ezrest spóroljon havonta, hogy aztán többszörösét elköltse a szervizelésre? Persze.
A mostani turbós benzinesekre is vigyázni kell? Persze.
Hibridet kell venni városba? Persze. Csak kicsi még a választék.
Ezt a 10mg/NOxot nem tudom honnan veszed de te sem mert jó ha minden 100milliomodik dízel tudja a valóságban+természetesen csak uzemmelegen és csak addig amíg még új a jármű és nem gyorsít.
A másik 10% is légből kapott.
Szakemberekkel beszélgetve hamar kiderül az OMSZnek is van egy érdekes mérési módszere.
És a fontos az hogy minden szennyező csökkentse vagy kerülje el a felesleges szennyezést.
A szabványokat betartó dízel már őrült drága. Nagyon sokba kerül az üzemeltetése, és 150000 km után a tisztitorendszerei elérik tervezett élettartamuk véget. CO2ben sem lesznek előnyben.
Magyarországon az utak tele vannak régi nem karbantartott a műszaki vizsgán kenő pénzel átkerülő elavult diesel és benzines gépjárművekkel.A modern benzines/diesel netán hibrid gépjárművek száma elhanyagolható. Méregessék csak a légszennyezettséget.
Mindig olvasom itt a pro es kontra erveket, hogy mennyiben felelnek a dizelek, benzinesek a legszennyezesert, vagy eppen mennyiben felelösek a szemelyautok illetv az egyeb teherszallitas a levegö szennyezeseert. Van erre megbizhato forrasotok? Hogy valoban hany szazalekaert felelösek a szemelyautok a karosanyag kibocsatasanak illyetve mekkora szerepet jatszanak a teherautok, a legi, vizi közlekedes illetve a különfele erömüvek kibocsatasa.
Egyebkent az valoban nem elhanyagolhato, hogy a mai napig rengeteg haztartasban, mindent elegetnek otthon amit lehet…itt a tavasz, jön a kerti munka, egessük el a gazt, gallyakat stb…
…es akkor meg nem beszeltem , hogy sokszor müanyag palackokat, autogumit, raklapot, mindent ami eghetö radobalnak a „maglyara”.
Sok helyen pedig meg ma is megszokott, hogy faval tüzelnek, fenyö, almafa gyökere, raklap, gallyak, tetöbontasbol a deszkak, lecek, minden, ami fa…
végtelenül egyszerű, nézd meg az időképes szmog térképet. most 39%-ot látok a BELVÁROSRA dugókban ! van lementett képem direkt, téli napokról, éjjelről !!!! tehát, amikor alig jár kocsi (éjfél-1 körül) akkor putnok körül olyan 400-500%-os érték is volt ! a belvárosra és főleg buda felé 170-200% körüli is volt ! amikor alig jártak kocsik…ki lehet számolni, ha rengeteg kocsival 10-39%os értékek vannak, és kocsi nélkül 170-200%-os akkor mi is a probléma és hányszorosa a fűtés miatti szennyezés.