Négyévesen is drága, de joggal. Honda Jazz használtteszt
Honda Jazz 1.2 Trend Plus, 2009 - használtteszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Úgy 2,5 millió forintért sokan biztos inkább mást vennének, pedig a Honda Jazz szinte minden igényt kielégítő, parádésan jó kis kocsi.
Lapos szélvédő, magas buszforma, kerekek a sarkokban, 2,5 méteres tengelytáv, elsőrangú térkihasználás és sínen tologatható hátsó ülés nélkül is példás variálhatóság - pici, de ügyes és tágas a használtan is elég húzós árú a Jazz
Tulajánál 4 éve a Fiestával és a Yarisszal szemben nyert a jó hírével és azért, mert készletről azonnal elérhető volt
Kiemelkedően nem kényelmesek az ülések, ám öten is meglepően jól elférni a kemény, de minőségi műanyagokkal és strapabírónak tűnő textillel burkolt utastérben
A próbált autó Trend Plus ellátmányú - ködlámpával, 15 colos alufelnivel, állítható magasságú vezetőüléssel, mélységében is állítható kormánnyal, elöl elektromos, sofőroldalon automata ablakemelővel, elektromos tükörrel, fedélzeti számítógéppel, első és oldallégzsákokkal, a volánról vezérelhető, CD-t és MP3-at is játszó hifivel, manuális klímával, távirányítású központi zárral. Ami kell, van, de persze létezik automata légkondis, kipörgésgátlós-menetstabilizálós, bőrkormányos, függönylégzsákos, panorámatetős kivitel is.
Ez, a "mágikus ülésrendszer" az, ami ötletes és könnyű mechanizmusával a párját ritkítja. Extra rekesz is van a támlákra felhajtható hátsó ülőlap alján
A lényeg mondjuk nem ez, hanem a 3,9 méteres hosszhoz képest hihetetlen helykínálat – a Jazz tágas elöl, tágas hátul és 375 literes, eléggé nagyszájú és alacsony peremű csomagtartójával is. Az ülések kiemelkedő tartást ugyan nem adnak, de legalább nem rövidke a lapjuk. A második sorban hárman is megférnek, a hátsó-középső utas lábait nem zavarja holmi kardánalagút. Dönthető az anyósülés, egy mozdulattal 60:40 arányban osztottan és síkba dönthetőek a hátsó ülések is. Ugyanakkor fel is hajthatóak kvázi kempingszékesen – az üzemanyagtartály az első ülések alatt bújik, ezért is ilyen pazarul variálható a kabin. Az ajtók szélesre nyílnak, a ki/beszállás-rámolás kényelmes.
Alapból is kompakt méretű, egy mozdulattal síkpadlósan bővíthető a csomagtartó
A karosszériáján is csupán egy-két apró karcot hordó (és pont a típusmegjelölésnél horpadt) piros, valóban női tulajos kocsi 4 évesen még kopásmentes belseje nem pusztán a helybősége és alakíthatósága, hanem számos pohártartója, rekesze, dupla kesztyűtartója és anyag-, valamint kidolgozási minősége okán is etalon. Zéróközeli zörgéssel és nyöszörgéssel, műanyagosan is kellemes fogású kormánnyal, kézre eső váltókarral, könnyen olvasható műszerfallal.
Kissé kaotikusnak tűnik, de egyszerű a kezelése. Vegyesben a gyári 5,3-nál alig magasabb, 6 l/100 km-es a fogyasztás, a közel 73 ezer km alatt és a szokásos karbantartáson túl egy komplett fékcsere volt AZ esemény. Azt azért még illik tudni, hogy a Honda alkatrészárai magasabbak az átlagosnál
Amibe bele lehet kötni, az a kis oldalablakostul is zavaróan vaskos A-oszlop, és az, hogy a szellőzés állítólag nehezen bír el a párával. Ó, és lehetne kicsit erősebb a (90 lovas és 114 Nm nyomatékú), pörgetve azért nem gyenge, az üresen 1,1 tonnás autót 100 km/órás sebességre 12,5 mp alatt gyorsító 1198 cm3-es, változó szelepvezérléses, egy gyújtógyertyás, de hengerenként 4 szelepes motor, cserébe a nagy-nagy átlag 6 l/100 km. Négy személlyel-csomagokkal-autópályán-klímázva 7-7,5 litert eszik (és persze felhangosodik, akárcsak a szélzaj), országúton 5 körül elketyeg.
Ha nincs szükség nagyobbra, a Jazznél bajosan találni jobbat. Sokat autópályázóknak az erősebbik motor a helyes választás, nagyvárosiaknak az automata váltósat ajánljuk
Horpadtan is méltán népszerű
A használói véleményekben is dicsért Honda Jazz értéktartónak klassz, vevői szemszögből egyeseknek riasztóan drága lehet. De használtautó-vásárlásnál - pláne ebben a magasságban - alap, hogy igazán jó autót drágán "kell" venni (lehetőleg kifogástalan állapotban), s akkor a befektetés jó eséllyel megbízhatóságban, hibátlan és gazdaságos, előre nem látott problémáktól mentes üzemben fog megtérülni.
Ma autóztam 200 km-t az 1,4-es ikergyertyás Jazz-el. Igaz országúton 90-100-as tempóval, és 50%-ban légkondit használva. Hazaérve a fogyasztásmérő 4,7 liter/100 km-es értéken áll. 🙂
A két gyertyát már az alfa is használta 1989-ben (twin spark) fogyasztáscsökkentés, teljesítményromlás nélkül. Ráadásul nem is egyszerre gyújtanak, hanem időben elcsúsztatva.
Ja, és oktattak, hogy teljesen felesleges tevékenység. 🙂
Jogos a feltevés. Vettem és kicseréltem 2010-ben a kinti autómban. Ki is röhögtek érte, és a fejüket rázták, pedig amiben cseréltem, az 270.000 km-t futott autó volt. 🙂
Ha nem cserélnek gyertyát akkor miért vesznek új gyertyát aminek van csomagolása, és rá van írva hogy „Lifetime”? Vagy így jönnek a gyárból a kocsik: csináld magad csomagolásban? Otthon kell őket összerakni? Szóval ha van utángyártott gyertya, akkor az azért van, mert van rá igény, tehát cserélik.
Tudomásom szerint azért is van 2 gyertya a Jazz-ben hengerenként, mert az üzemanyag-levegő keverék annyira szegény, hogy 1db gyertya nem garantálná a megfelelő gyújtást.
A gyújtótrafó hosszabb élettartama érdekében irídium gyertyát használok, mert a szikra létrehozásához kb. 5KV-tal kisebb feszültség kell, ezáltal kisebb terhelés van a trafón. Igaz a gyertya 2x drágább, de az élettartama is…
Ezen felül a fogyasztás 20%-áért a gumi tapadása az úttesthez felelős.
[i]„Ráadásul, vagy éppen azért, mindössze 2 gyertyával! :)”[/i]
Az USA-ban meg még csak nem is cserélik a gyertyát az autókban. Rajta van a gyertya csomagolásán, hogy „Lifetime”, és azt maximálisan komolyan is veszik. 🙂
Ha a pénz nem számít, vagy elég nagy a bátorság, akár világkörüli útra is el lehet menni… Még ’89-ben az ndk trabantok is több ezer km után jutottak németföldre ismét. Ráadásul, vagy éppen azért, mindössze 2 gyertyával! 🙂
Olyan ez a Jazz kérdés, amiről egy 14 évvel ezelőtti eset jut eszembe. Egyik ismerősöm szállítási vállalkozó volt, külön telephellyel, és tucatnyi teherautóval. Épített egy gyönyörű villát, ami anyagilag meghúzta a kasszát. Nekem akkor fiatal Golf TDI-m volt, neki meg egy olyan bontószökevény kinézetű első szériás ütött vert kétajtós Jazz. Észrevette, hogy furcsa szemmel nézem az autóját. Meg is jegyezte: Így ahogy van, akár most azonnal beleülök, és elindulok vele külföldre. Biztos vagyok benne, hogy problémamentesen visszaérek. Szóval így viszonyul az én szememben a matematikai valószínűség az élethez.
A matematikusok egyáltalán nem tudnak barkácsolni! 😉
[i]„Nem-nem, ez realizmus, szín tiszta matematika! Nem csak autóknál, hanem mindenhol így működik a világ!”[/i]
A szín tiszta matematika szerint nem célszerű a világot, annak működését nézni, mert akkor csak egy kis részt lát belőle az ember. A színe, a zamata elvész. Csalódás éri az embert, mint azt a matematikust, akinek a kutyája, hogy átjárhasson a szomszédba, csinált egy lyukat a kerítésen. Majd született 9 kiskutyája. Hogy azok is átmehessenek, azoknak is csinált 9 kisebb lyukat. Logikus, vagy mégsem? 🙂
Azt még hozzátenném, hogy hiba esetén – a számítás szerint – természetesen nem mind a 8 lesz rossz egyszerre, de 1 tönkremenetele 8x esélyesebb… De, szerintem ezt már túlspiláztuk, pláne, hogy nem tervezem „a jazz” beszerzését. 🙂
Nem-nem, ez realizmus, szín tiszta matematika! Nem csak autóknál, hanem mindenhol így működik a világ!
Minden bizonnyal a japán gyártmányú alkatrészek nem évente mennek tönkre, hanem mondjuk 10 évente, ezért tűnik minden ‘végtelen’ életűnek. Szemben az európaiakkal (~ európai beszállítók), ahol ez rel. gyakori probléma lehet. De ettől még működik az elmélet, csak kevésbé érezhető egy ideig!
Neem, jelen esetben ez rossz támpont. Milyen autóid voltak eddig, hogy ilyen pesszimista vagy?
Minden matematikai valószínűség szerint 8 alkatrész 8x hamarabb megy tönkre, mint 1!
És az ilyen tények igen makacs dolgok, de ettől még egyedileg lehetett szerencséd. 🙂
[i]„Én pont ebben nem vagyok egyáltalán biztos, sőt!”[/i]
Pedig biztos lehetsz! 🙂 Miért? Kinek akarsz hinni, ha nem olyan személynek, akinek már több mint 10 éve van a birtokában egy ilyen Jazz? 🙂 Persze én csak 1 vagyok a sok közül, igaz az enyém Japán gyártású (van Kínai is), de keresd meg az indexen a Jazz fórumot, ott van sok tulajdonos, ha több véleményre vágysz. 🙂
Én pont ebben nem vagyok egyáltalán biztos, sőt!
Hogy egyszerubb legyen, link: [url]http://www.honda.co.nz/technology/engine/idsi/[/url]
Akit erdekel az i-DSI motor mukodese (angolul) elolvashatja es megnezheti az animaciot a kovetkezo linken: http://www.honda.co.nz/technology/engine/idsi/
Ha így állsz a szereléssel, akkor gyakorlatilag nem létező problémát feszegetsz. Vagyis, egyet bizton állíthatok: A nyolc trafó együttesen lényegesen kevesebb problémát fog okozni, mint az az autó, amelyikben csak 1 van. 🙂
Természetesen a változó vezérlést is magam cserélem… 😉
Bár eddig még nem kellett, de trafót/kábelt már igen! (Megnyugtatásul, nem jazzben!)
Nem szerencsés a bonyolult megoldás ez igaz. Viszont a dupla gyertya megoldás véleményem szerint a legegyszerűbbek közé tartozik. Szerintem a változó vezérlés, ami mára teljesen általánossá vált, sokkal bonyolultabb, költségesebb, ha ahhoz hozzá kell nyúlni, meg ilyesmik. A dupla gyertyától és trafótól nem kell félni. A Jazz fórumon még senki nem panaszkodott egyetlen trafóra sem, pedig sokan vannak, akik már 200.000 km fölött mentek a kocsival. Ha mégis, a trafót magad is kicseréled, de mit kezdesz egy változó vezérlés problémával, meg ilyesmik. Az olyan bajoknál a márkaszerviz munkadíj megnyomja a számát. A dupla gyertya nem tényező meghibásodási szempontból a mai autók javítási költségeit alapul véve.
Nem szerencsés a bonyolult megoldás, mert fokozódhatnak a problémák. Minimum arányosan, tehát kétszer annyi gyertya még előre kiszámíthatóan kétszer annyi ktg., de ha kétszeres eséllyel elszáll a trafó, akkor az egy plusz váratlan kiadás és ráadásul érdemes kábelt is cserélni, mert nem véletlenül megy el a trafó… És ez csak az egyik dolog a túlbonyolított gépeknél. A rengeteg további elektronika, az tud még bajt okozni, ahol filléres alkatrész hibája miatt több tízezres lesz a javítás…
Sajnos ma már nincs választás, mert ezt szereti a világ, ill. a gyártók és a kormányok!
Bizonyos szempontból keveredik a kisautó – nagy autó fogalma. Ha azt mondom CR-V, az nagy autó. Ha azt nézem mennyit tudok belepakolni , akkor a Jazz is befogad annyi cuccot mint a CR-V. Az utóbbi sokkal kényelmesebb, ezért nagy autó :-).
Az új 2010-es Jazz tudomásom szerint nem dupla gyertyás, más megoldás van rajta. Az is ugyanolyan takarékos. Ettől függetlenül nem hülyeség a dupla gyertya, és nem is jelent számottevő plusz költséget. 40.000 km-enként + 4 gyertya, aminek 1200 Ft db-ja.
Autóválasztás szempontjából nincs jelentősége.
Történetesen csak az ikergyertya fogyasztáscsökkentő hatása érdekelt, ha van olyan egyáltalán. De nem fontos…
Nem – csak – én mondom a ‘kisautót’, hisz még a civicet is annak nevezik bár nagyobb a jazznél. (Az accord meg szűkebb a civicnél! 🙂
Nem igazán értettél meg. Magát az ikergyertyát nem nevezem egy egetverő nagy dobásnak. Jó megoldás, mert stabil a gyújtás, rugalmas a motor, alacsony fordulaton ébredő nyomaték (ami bizonyára nem csupán a gyújtásnak köszönhető, hanem mert ilyen tervezésű a motor), és nem utolsósorban külméretéhez, súlyához mérten takarékos, feltételezem az ikergyertya miatt használható szegényebb keverék is belejátszik. Nem azért tartom jónak, és vagyok elégedett vele mert ikergyertyás, hanem azért amit nyújt, beleértve a fogyasztását is. Lehet hogy túlzottan kihangsúlyoztam a fogyasztásérzékenységét a használati körülményekhez, mint minden benzinmotornál létező jelenséget, de ez azért lehetett, mert használok mellette dieselt, és az alig érzékeny valamire, nem úgy mint a benzinmotor.
Csak egy példa az érzékenységre, amiről eddig még nem szóltam. Korábban gyakran jártam Észak – Olaszországba. A magyar benzinnel autópályán folyamatos 130-140 -el 6,7-7 liter között fogyasztott. Az osztrák benzinnel ugyanolyan tempónál már csak 6,2-őt. Amikor a drága olasz benzint voltam kénytelen tankolni, ami ugyanúgy 95-ös volt, abból meg ugyanolyan hajtásmód mellett már csak 5,3-at kért.
Nem igazán tartom helytállónak a kisautó kifejezést. Egyterűen magasan ülsz benne, magassága 1525 mm, szélessége tükör nélkül 1675 mm. Hátsó üléssort előre hajtva igen nagy sík belteret kapsz, ahol 2 173 cm-es személy kinyújtott lábbal is megalhat egymás mellett. Ezek nem kifejezetten kisautós sajátosságok, ilyen esetben a pakolhatóságról nem is beszélve.
Szerintem itt mindenki vágja, hogy a fogyasztásra minden hatással van (talán még a kárpit szine is), de nem nagyon hiszem, hogy egy kisautóban igazán számítana a motor karakterisztika, he nem lenne hatással a legkardinálisabb kérdésre, a fogyasztásra. Már elég régóta a fogyasztás a sláger téma egy autónál!
Miért is venne autót az, aki nem kap választ, csak olyat, hogy minden mindenre hatással van és így pont jó, nulla tényleges igazoló adat nélkül! Ezt hívják zsákbamacskának! 😉
Csak hoz az 1-2 %ot?! 🙂
A rendszerváltás óta Hondázok, most éppen 4 van a családban. Az egyik egy 2009-es, újonnan és NEM CHF hitelre vett 1.8 Civic, úgyhogy nagyívben leszarom a zárójeles mondatodat. Gondolom te is az az ember vagy aki 15 éves, „frissen behozott” germán szaron jár a falusi diszkóba…így bocs, de vagyunk vitapartnerek.
Most nézem, hogy a cikk írója még a Kia Venga-t és a Nissan Note-t ajánlja…Atyám Uram Isten. Olyan autó szóba se jöhet, ami mondjuk nem örökös lesz és a későbbiekben normál áron talán el is lehet majd adni? Mit tudom én valami olyan márka aminek 2% felett van a piaci részesedése Magyarországon…amire mondjuk van is tényleges kereslet.
Igaz,A Totalcar sem mindenható,van hogy tévednek,tévedtek.
Erre a tanáros hasonlatra azt mondom:Ma már az egyeseket kapó diák panaszt tesz a tanárra hogy valamiért(bőrszín,fejszerkezet,értelmi képesség stb)pikkel rá.És az esetek többségében a tanár is a rövidebbet húzza…..,szóval itt is változott a világ!
Tradíció:Na ezt a szót már az újabb korszak marketingesei izzadták ki magukból!
Ellenpélda:Ott a Lexus és az Infinity.Ez utóbbi 10-15 éve még nem is nagyon létezett,ma mégis a legjobb luxuskocsik közé sorolják,Mercivel.Audival egy szintre.
Ezzel a tradíció szóval mindent el lehet adni….,zömmel az ennek bedőlő hülyéknek.
Vannak 100 évesnél is idősebb működő autógyárak(Fiat,Citroen,Lancia)ahol nem sűrűn szoktak a tradícióra hivatkozni,pedig megtehetnék.Vajon miért nem?Könnyű kitalálni.
A lényeg az,hogy egy féléves autógyár is tud,(tudna)csúcsminőséget gyártani,ha nagyon akar.Csak és kizárólag pénz kérdése.
Jó hogy írod a 15 évvel ezelőtti dolgokat:A Mercinek pont a 90-es évek végén voltak a leg…..bb autói(W202),a Vw-nél szintúgy(IV Golf)rozsdásodtak,többet álltak mint mentek,kis túlzással.
De piac ezeket valahogy elfelejti….,szóval a piac tényleg hülye.
A koreaiak(bár ők is folyamatosan drágulnak)azoknak gyártják a kocsijaikat akik még elérhető minőségre vágynak,a szemüknek hisznek és nem a tradícióknak+nem hajlandók plusz milliókat kicsengetni egy emblémáért cserébe!
1-2 évbe biztos beletelik megtalálni azt a vadbarmot (már elnézést) aki ennyi pénzért képes megvenni egy ilyen kategóriájú 4 éves használt autót. Bár amennyi ökör van Magyarországon… 🙂
Látom még egyszer feltetted ezt a kérdést. Úgy gondolom ezt az egy sajátosságot, (mert feltételezem az ikergyertyára gondolsz) csak úgy kiemelni az egész egységből, sorból, és azt egymagában külön értékelni, az így a meghatározatlan, elvont dolgok világába tartozna. Szerintem ezt a témakört nem volna sem szerencsés, sem korrekt így megközelíteni. Ez olyan lenne, mint amikor azt mondom, veszek egy „sportszűrőt” és annak hatására kevesebbet fogyaszt meg jobban megy, az autó stb. Vagy bármi mást, üzemanyagcsőre szerelhető mágnest, és akkor ennyivel csökkent a fogyasztásom emiatt stb. stb. Ez a megoldás nem ilyen, itt a motorkonstrukció egészét kell alapul venni, és nem lehet belőle ezt az 1 sajátosságot kiemelni, és külön értékelni. Azért fogalmaztam úgy ahogy a korábbi bejegyzésemben olvastad. Tehát ad egy bizonyos karakterisztikát ez a megoldás, ami köré építettek egy motort, amivel vagy élsz, tudsz/akarsz élni, vagy nem. Naiv, szakmaiatlan, kisgyerekes dolog volna megtippelni akár %-ot, akár dl-t, vagy litert 100 km-ként. Ez egy ilyen konstrukció. A mért fogyasztási eredmények magukért beszélnek az adott karosszériában.
És mennyit hozhat az a megoldás? 1-2%-ot?
2.8 millióért adok új Corsát klímával, tempomatal, elektromos ablakkal, garanciával, 4 méteres hosszal stb!
Keressetek és lesz új kocsitok! [email protected]
Én nem hülyézem a magyar piacot, se másikat. Minden országnak megvannak a maga keretei és ebből következő normái, ami aztán a piacon is visszatükröződik. Nem vagyok elszédülve a nagy országúti cirkálóktól, így maradjunk csak a kisebbeknél. Nagyon pici jelentéktelen apróságok is döntőek lehetnek a piac értékítélete szempontjából. pl. a Jazz kategóriatársánál a Hyundai IX 20 nál. Körbejárja az illető, azt mondja, lám még frappánsabb is mint egy Jazz. Aztán beleül, vezeti és azt veszi észre, olyan furán kell állni a lábának a gázpedálon, hogy fél óra múlva már görcsöt is kap. Akkor mi lenne 20 óra vezetés után? Szóval ilyen, és ehhez hasonló jelentéktelen apróságok sokasága az, ami miatt még mindig van jelentősége egy egy márka presztízsének. A nagyobb márkák figyelmét az ilyen apróságok sem kerülik el. Lehetne még nagyon sok példát mondani.
Hiába… Winkler a Jóisten földi leszármazottja aki az abszolút életigazság tudatában van. Szó se róla nekem is szimpatikus és van igazság abban amit mond. De hiába hülye a piac, amíg résztvevői vagyunk addig az ő szabályai diktálnak. Tudod kedves kormi ez olyan mint az iskolában az egyes. Lehet, hogy Neked van igazad de akkor is a tanárnál van a napló…
A különbség hiába kisebb egy Jazz és egy C3 között mint az árakban tükröződik valahogy mégis jobban megéri az előzőt megvásárolni. Főleg ha utána emberi áron értékesíteni is akarod és nem a vasba leadni. Hiába jó autó a C3, ha arról van szó, hogy még a bontó előtt el akarom adni és pénzt is szeretnék kapni érte akkor valahogy a Jazz felé hajlik a kezem. Úgyanúgy mint sokan másoké. Mert akárhogy nézzük az autó mégiscsak egy tartós fogyasztási cikk. Egy négy kerekű hűtő. És az ember a hűtőt vagy a porszívót sem az érzelmei alapján vesz. Sokkal inkább leszarja, hogy francia, olasz, német vagy japán. Jó legyen az ár-érték aránya és pont. A többi úri huncutság.
Elhiszem én, hogy nem tetszik a magyar autópiac. Nekem sem. De ez van, ezt kell elfogadni. Küzdeni ellene szélmalomharc: egy idő után rájössz, hogy mindenki hülyének néz és valójában az is vagy. El kell fogadni és kész. A Deutschland Deutschland über allest pedig megszolgálták a kilencvenes évek előtti Volkswagenek és Mercedesek hidd el. Az más kérdés, hogy tizenöt éve méltatlanul élnek ebből a hírnévből…
A Kiának és a Hyundainak pedig tényleg jó kocsijai vannak. Csak hiányzik a tradíció. Majd ha az I30 vagy a Cee’d huszon – harminc éves modellnevek lesznek akkor esetleg történni fog valami. A változások nem mennek annyira gyorsan mint azt Te szeretnéd. Ez van. Ez a magyar rögvaló. Azt pedig már megmondták, hogy ha nem tetszik akkor mit tehetsz 🙂
[i]„Elképzelésem sincs mennyi üzát lehet megspórolni; 1-2%-ot?! „[/i]
Az üzemanyag fogyasztásnak nagyon sok összetevője van, különösen a benzinmotornál, ami sok mindenre érzékeny. Elég beszédes adat az, hogy 185-ös gumikkal, magas, széles karosszériával, azaz nagy homlokfelülettel 90-100 as tempóval kijön 120-ig húzatott előzésekkel 4,9-5,1-ből országúton. Meleg motornál lakott területen belül is tartja ezt az értéket. Nyilván Bp-en dugóban araszolva nem ennyi.
Az ikergyertyának, fáziseltolásos szikrának más szerepe is van, pl. a rugalmasság. Picivel alapjárat fölött már leadja a max. nyomaték 80%-át. Nem kell pörgetni a motort. Az is üzemanyag megtakarítás. Persze vezetési stílus, meg súly is számít stb.
Kedves Der Milan! Pontosan arról a Kappa Coupe esetében fél millió forintos, illetve az A, B Mercedes esetében 2-300.000 forintos különbségről beszélek. A „nyugati” országokban levő fiatal magyar autók növekvő számát pedig az itthon bebukott autóhitelekkel, illetve a a „nyugati” új helyett használtat vásárló trenddel magyarázom. Elvégre ha belegondolsz az sem véletlen, hogy a Dacia valahogy a nagy „nyugaton” tör egyre jobban előre. Csóróság van ott is, itt is. Akár tetszik, akár nem.
És ne legyenek kétségeid. Az a két – háromszázezer vagy fél millió forint nagyon sokat tud számítani. Sok – sok liter üzemanyagot, vagy biztosítást, vagy alkatrészt vagy ezek bármilyen szabadon választott kombinációját. Vagy Te vagy az az ember aki a neten vásárlás helyett megveszi boltban 50%-os felárral a kenyérpirítót csak mert az a „klasszikus bevált út”? Ha igen akkor nagyon irigyellek én is, és több ezer más ember is. Bár lehet én vagyok sz.rrágó amiért nem ér meg több százezer forintot az, hogy itthonról származzon az autónak hívott tartós fogyasztási cikkem…
Ez jó hír! De az a normális persze.
Elképzelésem sincs mennyi üzát lehet megspórolni; 1-2%-ot?!
Nem jellemző, hogy tönkremenjen a trafó. Nekem még nem ment tönkre egy sem a több mint 10 év alatt. Igaz van egy tartalékom a hátsó sorba. Eltérő kialakítású a trafó van az első és hátsó sorban.
Nem lehet gazdaságos, ha idő előtt tönkremegy. Elég abba 4 is! 🙂
Az i-DSI motorban hengerenként 2 gyertya van, és minden gyertyán külön trafó. Minden a gazdaságosságról, üzemanyag takarékosságról szól. 4000 fordulatig fáziseltolódásos szikra van hengerenként a két gyertya között, meg persze a hengerenként csupán két szelep is a káros anyag kibocsátás csökkentéséről szól.
Túl sok az a 8 egy Jazzbe!
[i]„Hogy értem?
Például úgy,hogy az én Suzukim 1,3-as és 92 lovas…..,szóval lehet hogy a te kellemesnek érzed,de az 1,4-től a 83 paci elég karcsú,átlagos.
A másik dolog,hogy a versenysportban éllovas Honda egy KÉTSZELEPES motort tesz az autójába,ráadásul ez a motor a Civichez is kérhető volt,szerintem a 7-es busz is lehagyta:-)”[/i]
Való igaz, 83 LE elég karcsú, de az csak egy papíron lévő adat. Ha így nézzük, az SX4 hiába 99 LE, nagysebességű menettulajdonsága mégis rosszabb benyomást kelt mint egy 83 LE Jazz. De mint többször leírtam, 90 km/h hoz elegendő kb. 20-30 LE, karosszériától függően. Akkor ott van még tartalékban legalább 50 ez esetben is.
Más a versenysport és más az országút. Amikor visszajövök Amcsiból a gyerekeimtől, 1 hónapig csak döbbenten, fejcsóválva nézem az itthoni kamikaze pilótákat, hogy milyen rizikókat bevállalnak néhány másodperces előnyért a kis szűk veszélyes utakon. Az ilyen vezetési stílus, menettulajdonság elvárás, legalábbis számomra nem lehet mérvadó egy kocsi megítélésénél.
„Eközben pedig egy Kia Cee’d vagy egy Hyundai i30 minőségben,megbízhatóságban,ár-érték arányban végigveri a világot!”
Szóval javarészt No.-ban tervezett kocsikról írod hogy a legjobbak, (mivel végigverik a világot) de mellé leírod hogy mekkora barom a többség, hogy „deutsche deutsche über alles” 🙂
Nem baj, koreában is tudják ezt, az i20 WRC-t is ezért fejlesztik a német központban, de biztos segghülyék, és nem értenek hozzá, ezért tették le a Hyundai Motorsportot Alenzauban 🙂
[url]http://hu.wikipedia.org/wiki/Kia_cee%27d[/url]
„A típust ugyanis [b]nagyrészt Németországban tervezték[/b]. A formaterv elkészítését pedig a korábban az Audinál tevékenykedő magyar Kovács Miklós formatervező által irányított csapat végezte.”
[url]http://www.autonavigator.hu/autosvilag_hirei/hyundai_i20_wrc_update_a_genfi_autoszalonon-9746[/url]
„Az 1,6 literes turbómotorjával 300 lóerős és összkerékhajtású raligépet nagy erőkkel [b]teszteli és fejleszti[/b] a Hyundai Motorsport [b]Németországban, Alenzauban[/b] székelő európai részlege…”
Teljesen igazad van , amit a koreai autók minőségéről írsz , de ennek ellenére nagyon nehéz ezeket a típusokat használtan eladni , mert a köztudatban ezek még ” dévúk ” .
Ahogy Winkler a TotalCarban megmondta:”A piac hülye”
Biztosan van különbség minőségben a Jazz és egy C3 között,de korántsem akkora mint amennyi a használt árakban tükröződik!
A magyar autópiac alig befolyásolható és túlzottan hagyomány,maradi beállítottságú!
Deutche,deutche über alles….,ez megy évtizedek óta,a 90-es években már hozzácsapták a japánokat is.
A többi ország gyártói alig játszanak szerepet autóvásárláskor.
Eközben pedig egy Kia Cee’d vagy egy Hyundai i30 minőségben,megbízhatóságban,ár-érték arányban végigveri a világot!
Hogy értem?
Például úgy,hogy az én Suzukim 1,3-as és 92 lovas…..,szóval lehet hogy a te kellemesnek érzed,de az 1,4-től a 83 paci elég karcsú,átlagos.
A másik dolog,hogy a versenysportban éllovas Honda egy KÉTSZELEPES motort tesz az autójába,ráadásul ez a motor a Civichez is kérhető volt,szerintem a 7-es busz is lehagyta:-)
A Jazz ettől függetlenül egy eltalált modell,de nem annyira korszakos mint ahogy leírják.
Igen, a Hondát is kell szervizbe vinni, hiszen bennük is vannak kopó alkatrészek, melyek cseréje időnként szükséges. 😉
Van dolguk a Honda szerelőknek is. Nem a szerviz söprögetése, meg az olajcsere az elfoglaltságuk. Értem én, hogy rajongsz a Hondádért, minden bizonnyal azért, mert rendes autóra még nem volt pénzed. (Ez utóbbit nem gondolom komolyan, csak kurva jól passzolt a te két utolsó mondatodhoz)
Túlértékelt? Én sem rajongok a rizskazánokért de be kell látni, hogy a piac áraz. És a piac kegyetlen. Még akkor is ha itthon bőven túlértékelt minden használt autó ha figyelembe vesszük a külföldi árakat. Szóval valami oka mégiscsak kell legyen, hogy a Jazz nem C3 vagy Grande Punto árban van. Egyébként meg az ár, a minőség és így az ár – érték arány is teljes mértékben szubjektív. Főleg, hogy a kocsikhoz, a focihoz és a politikához itthon tízmillió szakértő áll rendelkezésre.
[i]„A Jazz amúgy tényleg nagyon jó minőségű kocsi-tipikus Honda-de szerintem”kissé túlértékelt.
Tágas,jól variálható de motorikusan nem valami nagy szám.”[/i]
Mit értesz azon, hogy motorikusan nem valami nagy szám? Milyen kritériumok kellenének szerinted ehhez?
11-ik éve használom, igaz 1,4-es 83 LE, nem vagyok elfogult. Ha kifogást akarok találni, akkor azt mondom, lehetne jobb a gyorsulása, lágyabb a rugózása. Viszont jelen formájában a magyar viszonyokra tökéletesen elegendő így is. Autópályán a 83 LE-vel is a 150-et könnyedén, több száz km-en keresztül tartja. Most nyári időszakban országúton 90-100 as tempó mellett, előzéseknél 120-ig gyorsulva, benzines mivolta ellenére is 4,9-5,1-es fogyasztással elvan. Mi kell még egy benzinestől ilyen homlokfelület nagyság mellett?
Jó, nem élményautó. Egy praktikus használati cikk. De mi az élményautó? Embere válogatja. Van akinek az, hogy az aszfalton ül iszonyatos nehéz be és kiszállások, kényelmetlen testtartás közepette, de a jobb lábában több száz paci tombol. Nekem biztos nem ilyen szempontjaim vannak, hanem inkább a minél nagyobb kényelem, precizitás, minőségérzet, különlegesség jelentené az élményautót.
Na ez az, és az, hogy hölgy tulajdonostól máig „selling point”-ként van beleírva a hirdetésekbe. 🙂
Persze hogy nem nagy szám motorikusan, de 20 év és félmillió km után is működni fog és hozni fogja a gyári paramétereit. Akinek meg drága a Honda minőség, az vegyen mást. Az autószerelőknek is meg kell élni valamiből…
Kívülről még abszolút jól néz ki,olyan mintha volna gazdája….,na de belül?
Egyeseket sportot űznek abból,hogy minél előbb szétüssék a kocsijukat.
Kopásmentes belső:-)??
Karcos,kopott mindenhol,az ajtók összerúgdalva,4 évesen a kárpit olyan mocskos és kopott az ülés szélein ,mint egy 15 éves autóban!
Ilyen elhanyagolt belsőt területi képviselők kocsijában is ritkán látni….,és így adja oda fényképezni?Igénytelenség a felsőfokon.
A Jazz amúgy tényleg nagyon jó minőségű kocsi-tipikus Honda-de szerintem”kissé túlértékelt.
Tágas,jól variálható de motorikusan nem valami nagy szám.