Ne vakíts! – Így használd a ködlámpát

Időről-időre muszáj elővennünk a fényszóróhasználattal kapcsolatos témákat, mert amennyire felfoghatatlanul sok autó közlekedik ma az utakon, annyira megdöbbentően híg a vezetni tudás. A KRESZ-t javarészt mindenkinek a fejébe vésik a forgalmi vizsga előtt, de ahogy a végeredmény, úgy az oktatás is borzalmasan híg, de ebből most csak egy nagyon kis darabot szakítanék ki újra; a fényszórók használatát. Aktuális a téma ismét, amikor napról-napra változik az időjárás, egyszer ragyogó napsütés, másnap pár méteres látótávolságot adó köd fogad reggel. Mindennap közlekedve saját bőrömön tapasztalom, mennyire változatosan fogják fel a sofőrök azt, aminek egységesen kéne működnie. Sajnos a ködlámpa használatáról szóló szabályok nem fogalmaznak elég tisztán, egyértelműen, de valójában, ha értelmezni próbáljuk őket, akkor is csak az sül ki belőle, hogy mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, és ez a nagy gond.
Településen belül nem tilos sem az első ködlámpa, sem a hátsó ködzárófény használata, ugyancsak nem szabálytalan, ha a tömött kocsisorban haladva használjuk, egyedül arra vonatkozóan kapunk egyértelmű tiltást, ha az autó nem a forgalmi okokból áll, vagyis parkol. Az ész nélküli ködlámpa használat viszont zavaró is lehet, sőt, a legtöbb helyzetben inkább az.

Használata rossz látási viszonyok mellett ajánlott, heves esőzésben, hófúvásban és persze sűrű ködben.

Ez az a rész, amit rengetegen félreértelmeznek és úgy vélik, ha esik a hó, az eső, vagy valamilyen mértékben köd van, akkor már használni kell. Ez viszont helytelen, olyan értelemben, hogy bár szabályt ugyan nem sért a használat, haszna viszont nincs, de a többi közlekedőt zavarjuk vele. Az első ködlámpa használata talán kevésbé zavaró, ám a helytelen beállítással erősen vakíthatjuk a szembe jövőket. Akkor van jól beállítva, ha az autó előtti pár métert világítja be erősen az úttesten és annak szélén, miután a sűrű ködben messzire világításnak haszna nem igazán van, az apró páracseppekről ugyanis visszaverődik a fény, így lényegében csak egy fénybuborékot csinálnánk magunk előtt, amitől pont, hogy nem látjuk, amit látni kéne, vagyis a messzebbi autók fényeit. Csak akkor használjuk, ha nekünk segít, vagyis ha se közvilágítás, se természetes fény nincs már és ezekből az első már ki is lövi a lakott területen való használatot. Ésszel használjuk és csak akkor, ha másokat nem zavarunk vele, mert vakíthat, teljesen fölöslegesen.
Az elsőnél viszont sokkal zavaróbb a ködzárófény használata. Ugyancsak percenként tudnánk példát mutatni arra, hogy sokan üzemszerűen használják ködben, esőben, pedig annak haszna szintén nincs. A ködzárófény lényege, hogy rossz látási viszonyok között a hátulról érkező autó sofőre hamarabb vegyen észre, miután ez általában hasonló teljesítményű és fényerejű izzó, mint a féklámpa. Vagyis egészen addig, amíg nem jön mögöttünk senki, használhatjuk és használjuk is erős ködben, vagy esőzésben, de amint jól láthatóan utolért, kapcsoljuk is le.

Ehhez mondjuk fontos az is, hogy meglássuk és figyeljük, hogy jön-e mögöttünk valaki.

A ködzáró életszerű használata az volna, ha egy több autóból álló sorban haladva az utolsó felkapcsolja, hiszen ő már utolérte az előtte haladót, már jól látja, hogy ott van, vagyis az előtte menő autón értelmetlen a ködzáró használata. Talán ez az, amibe nagyon kevesen gondolnak bele, hogy a ködlámpák használatának a korábbi észleléshez van köze. Sokrétűen értelmezhetjük a rossz látási viszonyokat, van, akit az esőzés, a hóesés és a köd sem zavar, de van, akit ezek frusztrálnak, esetleg valóban másképp lát ilyenkor. Alkalmazkodnunk kell egymáshoz, figyelni a többi autósra, mert a közlekedés nem egyéni sport és nem is verseny, leginkább egy óriási társasjáték, ahol nem egymás ellen vagyunk. Legyünk tisztában azzal, pontosan mikor, melyik lámpánk világít, világít-e egyáltalán minden izzó, és ha ránk villant a szembe jövő autós, vagy aki mögöttünk jön, az legyen az első gondolat, hogy „Mit csinálok rosszul?”. Mert előfordulhat, hogy úgy maradt a ködzáró, benne van, hogy fent maradt a távolsági, nem feltétlenül vezérli a bunkóság a ránk villogókat. Ezzel együtt arra is érdemes figyelni, hogy a helyzetjelző+ködlámpa ugyancsak nem jó megoldás, ahogy a kiégett tompított fényszóró helyetti ködlámpa használat sem. Ezekkel együtt próbáljuk a ködöt is a helyén kezelni, ha mi látjuk 100 méterrel előrébb az autókat, a táblákat, a lámpákat, akkor már indokolatlan a ködlámpák használata. Kihangsúlyozandó, hogy szabály nem tiltja sem a lakott területen belüli, sem a tömött forgalomban, sem a nappal való használatot, ugyanakkor csak akkor engedélyezi, ha a látási viszonyok egyébként csak egészen lassú haladást tennének lehetővé.