Ne temessük még a dízelt, a legolcsóbb hétülésesben pláne ne!

Nemzetközi szinten iszonyatos leszállóágban van az ezredforduló után virágozni kezdett egyterű szegmens, még mielőtt a SUV-ok nálunk is teljesen kinyírták volna ezt az amúgy teljesen praktikus műfajt, mentőövként érkezett a nagycsaládosok állami autóvásárlási támogatása, ami kapcsán nyilván mindenki tudja már kívülről: 2,5 millió forintot vonhat le a vételárból minden - legalább - 3 gyermek után családi pótlékra jogosult család. Nyilván van vele probléma, ismét azok járnak jól, akik ki tudják fizetni a támogatás melletti részt. Akár készpénzben, akár részletre, s azok is megkapják, akik támogatás nélkül is tudnának autót venni. Azt is sokszor leírtuk, hogy a Dacia Lodgy a piac legolcsóbbja, ez jelenti a belépőt, s már a kifutó 1,6-os szívó benzinessel is egy vállalható gép volt. Az viszont már nem elérhető, ma az 1,33 literes, a Daimlerrel közös négyhengeres, turbós benzines a Lodgy alapmotorja is; 100 és 130 lóerővel is választható, s már az alapváltozat is 6 fokozatú váltós. Hétüléses Lodgy-t a belépő Ambiance ellátmánnyal 3,9 millió forintért kaphatunk, már az is klímás, nem csak a még jobban felszerelt, 4,4 milliós Arctic, ezekhez azonban nem fogjuk megkapni a 2,5 milliós támogatás egészét, ugyanis az állami dotáció legfeljebb a vételár 50 százaléka lehet. A tesztautót is jelentő "fullos", Techroad ellátmányú és dízelmotoros Lodgy listaáron 5 049 000 forint, ami a támogatással 2,55 millió forintot jelent. Az sem egy rossz taktika amúgy, ha nem a legdrágább, hanem mondjuk a Stepway, netán az Arctic szintet választjuk, s ahhoz még nyújtott garanciát, karbantartást vásárolunk előre (ezek ugyanis ugyanúgy betudhatók az árba, mint az egyéb extrák), persze ha meg tudjuk fizetni, bőségesen megéri a legjobb megjelenést adó, a Stepwayre épülő Techroad széria. Talán kevesen tudják, 2012 tavaszi megjelenésével ma a Lodgy a Dacia legidősebb modellje, a második generációs Sandero/Logan az év őszén debütált, a 7 éves kor látszik is rajtuk. Ahhoz, hogy a Lodgyt el tudjuk fogadni, teljes mértékben tisztában kell lenni az árával. Igényel némi kompromisszumot, de 3 csillagos Euro NCAP minősítésével sem tartom nagyobb rizikónak, mint egy túlvállalt hitelt. A 2 mm híján 4,5 méteres egyterű nagyjából akkora, mint egy második generációs Renault Grand Scenic. Beltere trapabíróbbnak tűnő és egyszerűbb, de panasz nem nagyon lehet rá. Nincs tologatható hátsó üléssor, még csak a hátsó támlák dőlésszöge sem szabályozható, van viszont három Isofix csatlakozó a második üléssorban és elegendő hely is. Két isofixes gyerekülés közé is befér egy átlagos méretű felnőtt, s a két isofixes ülés egymás mellé is tehető, ami azért fontos, mert a leghátsó sorba beüléshez a jobb szélső középső sori szék támlája le-, majd az egész ülés előrehajtható. A hétülésesek között egészen jó a beszállási tér, de ami még fontosabb: a leghátsó ülések felnőtteknek is elegendő méretűek, 180 centis testmagasságig gond nélkül használhatók. Ha van autó, amit alaposan ki akartam próbálni, hát a Lodgy az, két hetet töltött nálunk, s vallattam hosszú távon, hét személlyel is. Nálam ezek a fontos tételei az autós újságírásnak, hogy mit tud egy tömegek számára elérhető autó, mit tudnak az egyes gumiabroncsok, saját mérés szerint, hogy egy kicsit az idén is megrendezésre kerülő, előkészítés alatt álló gumitesztünkre is utaljak. Nos, a Lodgy is hozza azt, amit az összes többi kommersz hétüléses: hét felnőttel megül a fara, de azért még nem vészesen. Nyilván nem a legnehezebb utasokat érdemes a leghátsó sorba tenni, mi sem így tettünk. Teli utastérrel nyilván nem igazán hosszú utakra való egy hétüléses egyterű, hiszen úgy minimális (itt 207 literes) a csomagtér, arra viszont a Lodgy is kiválóan alkalmas, sőt sok drágább vetélytársánál alkalmasabb, hogy időnként, például a nagyszülőkhöz hetedmagunkkal utazzunk, arra pedig pláne, hogy a gyerekeink pajtásait is magunkkal vigyük egy-egy kirándulásra, vagy csak az oviból, suliból haza..

A Lodgy teli utastérrel is hozza a Daciáktól megszokott és a mi útjainkon különösen fontos kényelmes rugózást.

A tesztautóba már a tízezredik kilométert hajtva is hibátlan, "koppanásmentes" volt a futómű, ami csak azért nagy szó, mert hasonló korú és futású tesztautóknál ez sajnos messze nem mindig szokott így lenni. Naná, hogy teljesen szintetikus és gyakorlatilag visszajelzés nélküli az elektromos szervós kormány, de ez itt csöppet sem zavaró. Az abroncsok józan 195/55 R16-osok, 30 ezer forintért kérhető pótkerék, 4x40 ezerért pedig külön (15 colos) felnis téli szettet is vásárolhatunk az autóval. A Lodgy mindenképp az olcsóságról, szerintem a józanságról szól. Ha autónk életének döntő részében a parkolóban áll, márpedig ez a legtöbb autó esetén így van, akkor fölösleges drágábbat venni, mert A-ból B-be ez is tökéletesen elvisz.
Az alap benzinesnél azonos ellátmánnyal 300, de a 130 lóerősnél már csak 100 ezer forinttal drágább gázolajos felárán is elgondolkoznék, de a nyomatékban legizmosabb gázolajosról azért senki sem szeretnék lebeszélni, pláne némi matekozás után. A dízelek körében az 1.5 dCi (pontosabban itt már a kipufogógázait AdBlue adalékos NO_x csapdás katalizátorral tisztító Blue dCi) a gyorsan bemelegedő fajták között említhető. Hangja egészen kulturált, persze zajszigetelés nincs sok, sehonnan se. A Lodgy már országúton is és főként esőben elég zajos, de zajszintje még az autópályás 130-as tempónál sem vészes, ha vagyunk annyira aszkéták, hogy megelégszünk a 120-as tempóval, ahol a precízen kapcsolható váltó hatodik fokozatában mindössze 2000/perc a motor (nördök kedvéért főtengelyének) fordulata, akkor a Lodgy is megelégszik 5 liter alatti fogyasztással. Kellemes meglepetés, hogy épeszű távokat autózva városban és főként országúton simán el lehet vele járni 4,5 literes étvággyal. WLTP katalógusértéke 5,3-5,4, a benzineseké 6,6-7,1 l/100 km. Ha csupán 1 literes fogyasztásdifferenciával számolunk, akkor is bőven 100 ezer kilométer alatti a gázolajos üzem megtérülése, ha 1,5 literrel, akkor nagyjából 50 ezer kilométer (már az alap benzineshez mérten is). A Lodgy bár puritán, simán vállalható és az alap igényeket jól kielégítő autó, remek hétüléses, ötülésesként pedig óriási (827 literes) csomagteret adó. Aki ma hétülésest venne, feltétlenül nézze meg. De szerintem az is, aki jogosult a támogatásra és össze tud rakni 2,5 millió forintot autóra, annyiért ugyanis ajándék. Hétüléses autóval rendelkezni mindenképp jó dolog, több lehetőséget ad, mint egy hagyományos, 4,5 méteres hosszával a Lodgy ráadásul nem is fájóan nagy, alapáras tolatóradarjával és pláne opciós (navigációval együtt 50 ezer forintért mért tolatókamerájával) könnyedén parkolható. Összességében egy nagyon jó svájci bicska, ami az állami támogatással hatalmas ajánlat.