Ne cseréld, javíttasd – és spórolj!

Miként javíthatók a műanyag alkatrészek?

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Könnyen törnek a lökhárítók, és más műanyag alkatrészek. Utánanéztünk, miként javíthatók.


Múlt héten már vázoltuk, az autók műanyagjai egyre sérülékenyebbek, részint a gyalogoselütések minimalizálásért, részint az újrahasznosított plasztikok magas aránya miatt egyre könnyebben törnek. Ráadásul mind több alkatrész műanyag az autókon, ma már nem ritkán orruk fele az. A lökhárítók, illetve azok héja akár négyzetméternyi idomok és nem ritkán a gépháztetők, illetve a sárvédők is plasztikok. Elég aztán egy túl magas járdaszegély vagy hátrafele nem látható és akár még a tolatóradar látóköréből is kieső virágágyás, máris törik a hatalmas elem. A súly és költségtakarékos idomok sérülése látványos ugyan, hiszen horpadás helyett legtöbb esetben töréssel kell szembesülni, de nem kell feltétlenül kétségbe esni, a plasztikok ugyanis akár még több darabból is összegyógyíthatók.
A HÜtő, Lámpatest és LÖkhárító javítással foglalkozó HÜLLŐ Kft[/url]-nél láthattuk, hogy még a komolyabb koccanások is a gyári árak tizedéért orvosolhatók. Első körben a műanyag elemek javítását vettük szemügyre. A lökhárítók mellett leggyakrabban a lámpatesteket rögzítő műanyagfülek, illetve a visszapillantó-tükrök házai sérülnek. Javítás szempontjából nem a plasztik funkciója, hanem anyaga a lényeges. A leggyakrabban használt polipropilén (PP) és polikarbonát (PC) műanyagok hegesztéssel, míg a poliuretán (PU) plasztikok csak ragasztással javíthatók, ugyanis az uretán olvadási pontja forráspontjával azonos, azaz ahol az anyag alakítható lenne, ott már el is párolog.
Noha a műanyagok horpadásai nehezen és csakis sablonnal javíthatók, ráadásul gyakorta az anyag kifehéredésével, azaz jelentős szerkezeti sérülésével járnak, a törések és repedések a hőre lágyuló műanyagoknál viszonylag egyszerűen javíthatók. Nem csak a kisebb-nagyobb repedések orvosolhatók, a letört apró elemek, felfogató patentok, fülek és rögzítő elemek is visszahegeszthetők egy-egy sérülés után. A hegesztés fontos része az alkatrészt stabilan tartó munkaasztal, a kívánt formát különféle szorítókkal előre rögzítik, hogy az elem hegesztés közben ne mozduljon el, végig a kívánt alakzatban álljon. Ha ez megvan, a repedés/törés mentén izzó vassal következhet a hegesztési varrat V-alakú vájatának elkészítése. Ebbe a vájatba olvasztják bele (a műanyag olvadási hőjén, levegőfújással) a műanyagelem anyagával egyező anyagú hegesztőhuzalt. A hegesztés lényege, hogy a műanyag olvadási pontján, anyag hozzáadásával töltik ki a hiányzó vájatot, a bedolgozott anyag pedig egyenletesen összeolvad az eredeti idommal. A vetemedések és deformációk elkerüléséért hegesztés után a kész varratot és környékét permetezett vízsugárral hűtik, hosszú varratoknál a hűtés szükségessége miatt mintegy 10 centiméterenként megszakítják a hegesztést. Egyoldali hegesztés csak vékonyabb, legfeljebb 2 mm anyagvastagságú műanyagokhoz alkalmazható, bár az elemek zöme ilyen, a szilárdság növelése érdekében célszerű kétoldali hegesztést alkalmazni. A hegesztés szilárdságának növeléséért továbbá keresztirányú pántoló hegesztési varratok is tehetők a javított felületre, leginkább a műanyagok belső oldalára vagy más elemmel takart felületére. Látogatásunkkor épp egy Volkswagen Passat lökhárítójának, vonóhorog által okozott, középső repedésének javítását láthattuk: a nem egész 5 centiméteres repedés zöme a hűtőmaszk takarásában volt, ám az autón jól láthatóan lógott az elem. A sérülés könnyedén javíthatónak bizonyult, hiszen a pántolás a hűtőmaszk alatti részen, felülről is megoldható volt, nem kellett az alsó, nem ritkán merevítőkkel takart részhez nyúlni.

Noha magát a javítási folyamatot nem láttuk, de azt igen, hogy mi minden orvosolható még: egy BMW X6 lökhárítójának alja például magas járdaszegélynél sérült, nem csak a fényezett elemet borító matt betét, hanem maga a főelem is tört. Ez már komplexebb feladat, de szerencsére a betét törött rögzítő elemeit is összegyűjtötte a tulaj, így azokat elég ragasztani és nem kell saját szobrászmutatványként legyártani, mint mondjuk a legtöbb lámparögzítő fül esetében. Azok ugyanis gyakran már rég kihullanak az autóból, mire észrevehető, hogy a lámpa lötyög. A poliuretán, duroplaszt és elasztomer (hőre nem lágyuló, hanem keményedő) műanyagok ragasztásos javítását nem úgy kell elképzelni, ahogyan a mindennapokban szokás, kevés lenne a néhány milliméteres illesztési felület ahhoz, hogy az elemek fixen rögzíthetők legyenek. A ragasztásos javítás első lépése a hegesztésessel azonos: az elemek beállítása, rögzítése, szükség szerint akár pillanatragasztóval egymáshoz illesztése. Mivel itt nem csak a repedések, illetve törések mentén, hanem jóval nagyobb felületen javítanak, a repedés/törésvonal mentén 3-4 centiméter szélességben csiszolják az anyagot, majd a portalanított felületre ilyen szélességben viszik fel a ragasztóanyagot, melybe műgyanta-ragasztóval átitatott üvegszövetet tesznek a kötés erősítéséért. A ragasztásos rögzítés lényegében egy nagy felületű pántolás, melyet rendszerint az anyag belső oldala felől végeznek, a külső, látható oldalon pedig a hegesztéseshez hasonló eljárással kívülről csak kitöltik a repedést, hogy az elem teljesen eredeti formájú legyen.
Mindkét javítási eljárás utolsó lépése az anyag csiszolása, mely után következhet a speciális, tapadást segítő folyadékos permetezés utáni glettelés és fényezés is. Ha utóbbira is szükség van, az jelentős mértékben növeli a javítási költséget, de a műanyagok javítása mindenképp filléresnek tekinthető az alkatrészek cseréjéhez mérten. A HÜLLŐ Kft. rezsióradíja például 3000 forint, azaz fényszórólábakat átlagosan 3-6, lökhárítókat 9-12 ezer forint alatt tudnak rendbe rakni, de természetesen javítanak mindenféle egyéb autó és motorkerékpár műanyag-alkatrészt is.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?