Napi 700 feletti gyorshajtás, évi közel 9 milliárd bírság

Tarolnak a szupertraffipaxok, rekord bírságot osztott tavaly a rendőrség

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Tavaly még nem is egész évben üzemeltek a VÉDA-rendszer intelligens szupertraffipaxjai, ám napi 700 feletti gyorshajtást regisztrálva csaknem egymilliárd forinttal nőtt a kiszabott bírságok összege.


Bár a tavalyi évben sem a személysérüléses, sem a halálos közúti balesetek száma nem csökkent, a rendőrség számára biztosan sikeres volt az áprilisban elindított országos VÉDA-rendszer, ami az ország 132 pontján elhelyezett 365 fix telepítésű kamerával az év 365 napján, éjjel-nappal ellenőrzi a közlekedést. Ehhez kapcsolódik még 160 mobil kamera is. Az új szupertraffipaxok nem csupán a gyorshajtást regisztrálják, kiszúrják a lejárt műszaki vizsgával közlekedőket, valamint persze a kőrözés alatt álló autókat is. Figyelik továbbá a behajtási tilalmak megszegését, a kötelező haladási irány betartását, illetve a záróvonal átlépését vagy jelzőlámpák előírásainak betartását, a leállósáv vagy a buszsáv használatát is. Amennyiben szabályszegést észlelnek, automatikusan küldik a feljelentést, azaz áttételesen a bírságról szóló csekket is.
Hirdetés

A fentiek alapján nem meglepő, hogy tavaly minden eddiginél több, összesen közel kilencmilliárd forint bírságot szabott ki a rendőrség a gyorshajtókra Magyarországon – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Magyar Idők megkeresésére adott tájékoztatásából. A gyorshajtásokért kiosztott bírságok már 2015-ben is növekedtek, akkor félmilliárd forinttal. Az ORFK tájékoztatása szerint az év valamennyi napján több mint 700 gyorshajtást regisztrálnak és szankcionálnak a rendőrök.
Annak kapcsán, hogy a bírságnövelésen túl hatékonynak nevezhető-e a VÉDA-rendszer, a rendőrség válasza a következő: csak két-három év elteltével lehet majd levonni a következtetést, hogy ezek az eszközök mennyire hatékonyan segítik a közlekedők biztonságát. E kapcsán persze rontja a helyzetet, hogy a kamerák nem kifejezetten baleseti gócpontokhoz kerültek, helyük az alábbi tényezők összességeként került meghatározásra:
  1. az adott megye úthálózatának hossza, összetétele
  2. a forgalomszámlálási adatok, a forgalom összetétele
  3. a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma, súlyossága
  4. a balesetek jellemző okai
  5. a fix telepítésű eszközök lehetséges helyszíneinek felmérése, prioritási sorrend felállítása
  6. a megvalósíthatóság szempontjai (finanszírozhatóság, áramellátás, adatátviteli lehetőségek)

Így kerülhettek kamerák olyan helyekre is, ahol pont semmi szükség nincs a forgalom ellenőrzésére, csak épp oda volt egyszerű elhelyezni, az adott megyében pedig amúgy sok a baleset.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.27. at 20:29
    Permalink

    A sok külföldi rendszámos autót is meg kellene bírságolni, vagy a határon nem átengedni addig, amíg ki nem fizették a bírságot. Így ők sem száguldoznának útjainkon

  • 2017.10.27. at 20:29
    Permalink

    Nekem ezzel az egésszel az a bajom, hogy (önmagában) a gyorshajtás ritkán okoz balesetet, ahhoz kell még más szabály(oka)t is megszegni. A statisztikák nem javulásából is ez látszik.
    Az persze igaz, ha megtörténik a a baj, akkor annak nagyobb sebességnél súlyosabbak a következményei.

  • 2017.10.27. at 20:29
    Permalink

    Kollégámat lefényképezték gyorshajtás miatt. a fotón tisztán látszik, hogy a kezében levő telefonját buzerálja, nem is előre néz, ennek ellenére csak a gyorshajtásért büntették. Szerintem ezt nem tudják gépesíteni, és emberi erőt meg nem áldoznak rá, hogy megnézze valaki, így aztán marad az automatikus bünti a gyorshajtásért. Ami szerintem nagy baj, mert a telefonnyomkodás ezerszer veszélyesebb, mint a gyorshajtás.

  • 2017.10.27. at 20:29
    Permalink

    Mivel az alapvető cél mindig is a gyorshajtás visszaszorítása, nyilván megérte, ha kevesebb gyorshajtót fotóz.
    Amúgy az összes mobil egység szerintem ritkán van kint minden nap egy időben az utakon, ez inkább csak a hagyományos időközönkénti közlekedési razziákkor szokott lenni.
    Egyébként lehet, hogy elkerülte a figyelmedet, de a fix eszközök nem csak gyorshajtást figyelnek, mehet a csekk, ha nem indexelsz, szabálytalanul előzöl, záróvonalra mész, nem kötöd be magad, telefonálsz, lejárt a műszaki, stb.

  • 2017.10.27. at 20:29
    Permalink

    Lehet vizsgálni több szempontból,lehet fricskázni,de egy biztos ,a közlekedési morál változott és pedig pozitív irányba.Persze vannak még és lesznek is az utakon olyanok, akik mások és saját biztonságát veszélyeztetik.

  • 2017.10.27. at 20:29
    Permalink

    A napi 700 gyorshajtás a fix és a mobil kamerákra együtt értendő? Mármint a 132 fix hely és a 160 mobil mérőegység ??? Gondolom a mobillal lehet lesből mérni, hatékonyabb, tegyük fel, hogy a mobil kamerára négy gyorshajtás jut naponta és 300 napon át használják, a fixre napi egy “marad”. Megérte?

Vélemény, hozzászólás?