Nagyon sokba került az elhúzódó tél

14,8 milliárd forintos síkosságmentesítés után 8,2 milliárdnyi kátyúzás vár az utakra

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Rekordösszeget költött az utak síkosságmentesítésére a Magyar Közút, most pedig a kátyúzás következik, ami a tavalyinál szintén többe, 8,2 milliárd forintba kerül.

Minden autós tudja, látta, hogy sokba került a tél, hiszen hidegen járatva, főként rövid távokon, többszöri melegítéssel jelentősen megnő az autók fogyasztása, téli gumikra is feltétlenül költeni kellett a többszöri, jelentős havazás miatt, de a tél legjelentősebb autózási költségeit alighanem a Magyar Közút Nonprofit ZRt. mutathatja fel. A közútkezelő a 2012-2013-as tél során, azaz 2012. november 10. és 2013. április 4. között több mint 14,8 milliárd forintot költött a téli útüzemeltetési feladatok ellátására, leginkább az utak síkosságmentesítésére. A rendkívül csapadékos és változékony időjárás, illetve az elhúzódó tél miatt a téli időszak az előző évieknek csaknem duplájába „került”.

Miként azt a Magyar Közút közleménye írja, a társaság saját gépparkja mellett a nehezebb időszakokban a szerződéses hóeltakarító gépeket is berendelte. A lehívható géppark egy átlagos télen csak biztonsági tartalékként szolgál, a 2012-2013-as télen tapasztalt rendkívüli hóhelyzetek miatt azonban több megyében a saját és a lehívható gépparkokat is csúcsra járatta a társaság. Volt olyan időszak, amikor egyszerre csaknem 700 munkagép dolgozott a hóakadályok megszüntetésén. A géppark végül összesen közel 175 ezer munkaórát töltött aktívan az utakon. Emellett a Magyar Közút 78 üzemmérnökségének 3500 dolgozója a krízishelyzetekben 12 órás váltásban folyamatosan látta el a hóeltakarítási, síkosságmentesítési és kátyúzási feladatokat is.
A 2012. november 10. és 2013. április 4. közötti hóeltakarításra és síkosságmentesítésre összesen 157 ezer tonna sót, 188 ezer tonna érdesítő anyagot, 3,5 millió liter sóoldatot és 320 tonna sóoldat előállításához szükséges granulátumot használtak fel a szakemberek, ez a költségekhez hasonlóan csaknem kétszerese egy átlagos téli szezonénak.
Hirdetés

A nagyon csapadékos és sok esetben szélsőséges időjárás nem csupán síkosságmentesítés szempontjából volt kegyetlen, hanem miatta sajnos a 30 ezer kilométeres közúthálózat burkolata az elmúlt években tapasztaltnál is komolyabb mértékben sérült, vagyis a tél még több kárt okozott az amúgy is elöregedett és rossz állapotban lévő utakon. Az elhúzódó tél miatt ráadásul a közútkezelő a tervezettnél legalább 3 héttel később tudta csak elkezdeni a tartós kátyúzási munkákat.

Jó hír, hogy a Magyar Közút tájékoztatása szerint a „melegaszfalt keverőtelepek” mostanra már megnyitottak, s elkezdődött az utak karbantartása. Az idei évre összesen csaknem 95 000 tonna aszfalt felhasználását tervezi a Magyar Közút a kátyúzási munkák elvégzéséhez. Ez a tavalyinál 700 millió forinttal több anyagi ráfordítást, összesen 8,2 milliárd forintos költséget jelent a társaság számára. A közútkezelő nyár elejére a kátyúk és a burkolathibák jelentős részének kijavítását ígéri. A munkálatok első körben a főútvonalakon és a forgalmasabb útszakaszokon kezdődnek el, a balesetveszélyes kátyúk javítása természetesen elsőbbséget élvez. Az úthálózat ütőerein elvégzett munkálatokat követően az alsóbbrendű utakon is elkezdődnek majd a szükséges kátyúzási munkálatok – tudatta a közútkezelő. Nyárig azonban még sok az idő, addig temérdek útvonalon marad a kráterek kerülgetése. Aki mégis belehajt, s netán még defektet is kap, annak ismételten tanácsoljuk, hogy vetessen fel rendőrségi jegyzőkönyvet, úgy ugyanis (ha az úthiba nem volt kitáblázva) kártérítésre lesz jogosult az út üzemeltetőjétől.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.30. at 04:49
    Permalink

    Érdekes a cikk, főleg a Közútkezelő nyavalygása miatt! Nekik az lenne a dolguk, hogy télen biztosítsák az utak járhatóságát, tisztaságát, nyáron meg csináljanak megfelelő minőségű utakat. Erre minden anyagi forrásuk biztosított lenne. A 15 000 000 000 Ft leírva elég nagy szám, de számoljunk egy kicsit! Ma Magyarországon azért annyi az üzemanyag, amennyi, mert elég jelentős a jövedéki adó és az útalapba fizetett összeg százalékos aránya. Az egyszerűség kedvéért számoljunk kerek számokkal! A kb. 400 Ft-os üzemanyagárnak közel a fele ez a két tétel!, tehát mi autósok literenként 200 Ft-t fizetünk ezért. Több millió gépjármű(szgk., teher gk., autóbusz stb.) van forgalomban Magyarországon, de az egyszerűség kedvéért számoljunk napi 1 millió gk-val, és ezek fogyasszanak el naponta egyenként átlagosan 5 liter üzemanyagot. 5 liter×200 Ft×1 000 000 gk= 1 000 000 000, azaz 1 milliárd forint naponta, ami ebbe a két alapba befolyik!!! 15 nap, és megvan a kiadás fedezete, holott az említett időszak (nov.10-április 4-ig) kb 140 napos volt!!! Akkor miről is beszélünk. A pénzeszközök rendelkezésre állnak, legalább is az egyszerű ember úgy gondolná, ha el nem lopnának, a Közútkezelőnek meg tenni kéne a dolgát, el kéne tolni a havat az útról!!!. Lehet, hogy meglepő, de télen szokott esni a hó, legalább is itt Közép-Európában. Apáink, nagyapáink elmondása szerint régen ettől keményebb telek voltak jellemzően, mégsem lepődtek meg tőle. Most meg el vagyunk kényelmesedve, ha esek mondjuk 10-15 cm hó egyszerre, akkor a Közútkezelő meglepődik, az ország útjain meg káosz van. Úgy gondolom, hogy lényegesen nagyobb gépparkkal kéne az utakra kivonulni( mert pénz lenne rá!!!)egy-egy nagyobb hóesést követően, és a havat le kéne tolni az útról tolólappal!!!, nem pedig a 10 cm-es havat felemelt tolólappal sózni!. Nem egyszer láttam ilyet. Ésszel talán még a 15 milliárdos összeg is jelentősen csökkenthető lenne, nem kéne ész nélkül sózni, ha kell, ha nem. Egy frissen esett hó lesózva sokkal csúszósabb, mint önmagában! Egy megfelelően felkészített, és téli gumival felszerelt autóval egy havas útfelület nem vészes, letolva só nélkül meg főleg. Több száz kilómétert autóztam a télen nap mint nap, és bizony sokszor kellemesebb volt a havas mellékutakon autózni, mint a latyakos, hókásás főútvonalakon. A só árt mindennek, aszfaltnak, környezetnek, autónak egyaránt. Le kéne végre szokni róla. Nyílván az említett 15 milliárdban nincs benne az a több ezer, évek múltán szétrohadó autó, ami a sózás miatt megy tönkre. Úgy gondolom, a kátyuk is lényegesen kevesebbek lennének, ha nem lenne ész nélkül sózva az aszfalt, mert annak is árt, nem is kicsit.

  • 2017.10.30. at 04:49
    Permalink

    Az új utakat is 2 éven belül hegeszteni kell, a régiekből 2 nap és kijön a téli tömés. Ebbe aztán érdemes lapátolni a milliárdokat… nem a téli időszak volt hosszú, hanem a haverok keze.

Vélemény, hozzászólás?