Nagyfogyasztó – Audi e-tron teszt

Nehéz ügy... - igazából ezt a címet már elsütöttem nyomtatott magazinunknál a Mercedes-Benz EQC kapcsán, hiszen az sem könnyű, a maga 2425 kilogrammjával, de az e-tron még nála is nehezebb, 2565 kilogramm alapváltozatban, a 21 colos kerekekkel szerelt tesztautó pedig még súlyosabb és persze az alapverziónál drágább is volt. Bevallom, csaknem 40 millió forintos ára miatt nagyon nem szerettem a tesztautót, s kellett néhány nap, mire el tudtam fogadni. Elismerem, nálam nehezített pályán indult, hiszen az idén érkezett három prémium SUV közül utolsóként, jócskán a Jaguar I-Pace és a Mercedes-Benz EQC után érkezett tesztre. Ráadásul úgy, hogy korábban az Év Magyar Autója zsűrivel mind az I-Pace, mind az EQC mellett is vezettem, s bizony tudom, nem csak drágább és nehezebb, jelentősebb fogyasztású is, mint vetélytársai.
Le kell szögezni persze, önmagában az e-tron is egy technológiai csoda. Monstre méreteit, 4,9 méteres hosszát és 6,5 centi híján 2 méteres szélességét szelíd vonalai jól leplezik. Nem tűnik villanyautónak, inkább hagyományos SUV, talán már csak azért is, mert ugyanúgy az Audi MLB platformjára épül, mint akár a Q5. Méretben inkább a Q8 osztálya, megjelenésben és presztízsben is inkább őt idézi.
Utasterével és technikájával egyaránt igényes. Elöl-hátul 5 lengőkaros, alumíniumból épülő független futóműve szilentekkel gazdagon szerelt, alapáron változtatható hasmagasságú légrugós. Nem a rendszerről, inkább a magyar utakról árulkodó, hogy a már 21 ezredik kilométerét taposó tesztautó bár nagyon jó csillapítást adott, halk kopogásokat már lehetett hallani a rendszerből. Ugyanakkor elárulom, nem ez keserítette meg az együtt töltött időt a legjobban.
A legnagyobb szívfájdalmam ugyanis a töltés volt: sosem sikerült tele töltenem. Hiába táplálható CCS csatlakozón keresztül akár 150 kW-tal is a bruttó 95 kWh-s akkumulátor, olyan nincs túl sok, amikor pedig Type2-ről próbáltam (ahonnan 11 kW-ot tud felvenni), ugyanúgy hibára futott a töltés, mint egyszer konnektorról is, ahonnan 10 A-s töltővel 2,3 kW adódik. Konnektorról amúgy gyakorta töltöttem, de amilyen fogyasztása van, úgy sem sikerült teljes mértékben visszatöltenem a felhasznált energiát, hogy a teszthét alatt 300 kilométernyit sem autóztam az e-tronnal. A WLTP szerinti vegyes fogyasztás 23,7 kWh/100 km, ám még utóbbi is meglehetősen laboratóriumi érték, hiszen legutóbbi villany összevetésünkön Eco körön is a Mercedes-Benz EQC-nél csaknem ötödével magasabb, 25,4 kWh/100 km értéket hozott, most pedig a mínuszok közepette és zömében városban egyszer sem sikerült 30 kWh alá vinni az étvágyát, sőt a városi üzemben inkább 40-50 kWh/100 km értékek adódtak, ami két-háromszorosa annak, amit például egy Hyundai Konával, Kia e-Niróval, Renault Zoéval el lehet érni.
Nagyon persze nem kell kétségbe esni, az előbbi érték azt jelenti, hogy otthoni tarifával akár az 5 l/100 km benzinfogyasztás árát is benyakalhatja rövid távokon az e-tron, ami villanyautóként mindenképp sokkalta jobban passzol a rövidtávú utakhoz, mint bármi más. Ráadásul ez egy két, nem is szerény teljesítményű villanymotorral szerelt SUV. Elöl 170, hátul 190 lóerős villanymotor hajt, quattro rendszerrel, azaz dinamikus teljesítmény- és nyomatékszabályzással. A tartósan lehívható csúcsteljesítmény 265 kW, azaz 360 lóerő, de 60 másodpercen át 300 kW, azaz 408 lóerő és 664 Nm is lehívható, ezzel a 0-100 km/órás gyorsulás 5,7 másodperc lehet. A végsebesség 200 km/óra, ami pedig még fontosabb: a villanyautóktól megszokott módon egészen addig dinamikus a gyorsítás.
Az e-tron csendes és remek futású, érdemes is vigyázni vele, hogy ne hajtsunk túl gyorsan. Ha akarjuk, egészen rábízhatjuk magunkat: a távolságtartós tempomat sebességkorlátozó táblát látva automatikusan lassít, annak feloldásával vagy magasabb tempót engedélyezőt látva magától gyorsít. Akkor is lassít, ha úgy érünk utol valakit, hogy előtte nem kapcsoltuk be a távolságtartós tempomatot. Persze finomabban, de a végén van ráfutásvédelem is. A kormányt elengedve egészen ügyesen, értelmezhető ideig követi a sáv felfestését, akár kanyarban is, ez hasznos, ha hosszú úton innánk például egy korty vizet. A kormányt sokáig elengedve jönnek a figyelmeztetések, vizuális, majd akusztikus, végül az automatikus megállítás előtt egy rövid, de olyan erejű vészfékezés, hogy csaknem kiköpjük a tüdőnket. Mindez hatásos persze! Szabályozható, hogy a gáz menetpedálról lelépve milyen erős legyen, legyen-e egyáltalán visszatöltés. Efficency menetmódban alapesetben vitorlázást kapunk, de olyan erős is lehet a rekuperáció, hogy azzal gyakorlatilag egypedálos üzemet is kapunk. Ahogyan a menetmódok, úgy a digitális műszerblokk is erősen személyre szabható, akár a navigációt is mutató, a központi kijelzőre telefonunkat is tükrözhetjük. Mellette még egy kijelző a klímavezérlő, és van head-up display is. Előfűtés és -hűtés menüből és okostelefonnal is állítható, ami hangzatos, ám csalódást keltett, hogy a hó előbb olvadt le a gépháztetőről, mint a szélvédőről. A klíma amúgy alapáron hőszivattyús, a mintegy 700 kilogrammos akkumulátor és a villanymotorok hűtővizéből táplálkozhat az utastér télen, nyáron pedig mindegyikőjüket hűti a 22 liternyi vizet forgató rendszer.
Ahogyan az "alap" technika, úgy a szolgáltatások is pazarok, sok más mellett ajtószervókat, elektromos raktérajtó-mozgatást és tetőablakot is tartalmazott a már említetteken túl a bő 39 millió forintos tesztautó. Nagyon nem olcsó, egyértelműen a márka fanatikusainak szóló ajánlat, ők voltaképp egészen korrekt villanyautót kapnak. A közvetlen konkurenciával szembeni ütőkártyája érdekes módon a hazai konfigurátorban még nem jelent meg, de Németországban már igen: felárért a Renault Zoe féle 22 kW-os AC töltés is elérhető hozzá, amivel normál gyorstöltőről is megvan 4,5 óra alatt az akku telítése. Bár ez kevésbé hangzatos mint az akár 40 perces DC villámtöltés, az AC töltők gyakorisága miatt valójában fontosabb extra, legalábbis az év zömében. Hosszú úton persze a DC tölthetőség jön jól, főként ha van hozzá megfelelő töltő, igaz, 300 kilométerenként mindenképp meg kell vele állni. Ha ezt vállaljuk, vagy eleve nem kívánunk hosszabbakat autózni, nagyon szeretni fogjuk - főként Audi fanatikusként, hiszen a piacon már úgy is vannak jobb ajánlatok, hogy a BMW még meg sem tette az ő ajánlatát.