Most már tényleg nyakunkon az abroncscímke!

Kicsivel több mint két hét múlva, pontosan 2012. november 1-jén életbe lép a gumiabroncsok címkézésére vonatkozó új szabályozás, mely kötelezővé teszi minden 2012. július 1. után gyártott, Európában értékesített személy-, kisteher és teherautó (kisbusz és busz) abroncson a legfontosabb teljesítményadatok feltüntetését. Mit nyerünk ezzel?
A címkézés fő célja a vásárlók pontosabb tájékoztatása, a szigorúan meghatározott kritériumok szerint formába öntött információk alapján jobban megalapozott döntést hozhatnak az autógumit vásárlók: egyszerre javítja a közlekedés biztonságát, szolgálja a takarékosabb autózást, és segít mérsékelni az autózás zajából eredő káros környezeti hatásokat. A szabályozás alól a fent említett három abroncskategóriában részt vevőknek nincs kibúvó, az alább felsorolt gumikra viszont továbbra sem kötelező címkét tenni:

1. Futózott abroncsok
   
2. Professzionális terepabroncsok
   
3. Először 1990. október 1. előtt regisztrált autókhoz gyártott abroncsok
   
4. T-típusú, ideiglenes használatra szánt tartalék gumiabroncsok
   
5. 80 km/h-nál alacsonyabb sebességi besorolású abroncsok
   
6. A 254 mm-es és annál kisebb, illetve a 635 mm-es és annál nagyobb névleges felniátmérőjű abroncsok
   
7. A tapadási jellemzőket javító további eszközökkel felszerelt abroncsok (például szegecselt abroncsok)
   
8. A kizárólag versenycélú használatra szánt járművekhez tervezett abroncsok

Három kulcsfontosságú kritériumot fognak feltüntetni a címkéken:
szerepel a gördülési ellenállással összefüggésben az üzemanyag-fogyasztás, fékezés nedves úton, valamint a gumik elhaladási zajának jelzése. [kepallojobb=75808.jpg]Üzemanyag-fogyasztás, nedves fékezés, gördülési zaj[/kepallojobb]
Üzemanyag-fogyasztás

Bármilyen furcsának is hangzik, az autók fogyasztásának körülbelül 20%-a az abroncsokon, pontosabban azok gördülési ellenállásán megy el: alacsony tempónál ez, gyorsabb haladásnál a légellenállás a felelős a hatékonyság csökkenéséért. Miközben az autó halad, a gumiabroncs az úttal való érintkezés során deformálódik, emiatt melegszik, és ekkor hő formájában energiát veszít. A nagyobb deformálódás nagyobb gördülési ellenállást, ergo nagyobb fogyasztást jelent: ez a jelenség nem küszöbölhető ki teljesen, de például a helyes guminyomás fenntartásával mérsékelhetők káros hatásai.
A címke megszerezéséhez szükséges tesztelések során mérődobon forgatják a kereket 80 km/h-s haladási sebességnek megfelelő fordulatszámmal, a gumi maximális terhelésének 80%-án. A hitelesített berendezéssel a forgatáshoz szükséges erőt mérik, és ennek értékei alapján sorolják kategóriákba az abroncsokat. Az A-tól G-ig kiadott osztályozási skálán a két szélső érték, A és G között akár 7,5%-os fogyasztáskülönbség is adódhat - A javára - ami 8 literes átlagfogyasztás és 10 ezer kilométeres éves futásteljesítmény esetén akár 25 000 forintos többletet is jelenthet a G-vel autózó delikvens számára!
Említettük a helyes, gyári guminyomás fontosságát, az ez alatti nyomásérték növeli a gördülési ellenállást, ezáltal a fogyasztást, és ami még rosszabb, hogy az abroncs futásteljesítményét is mérsékli. Nem árt tudni, hogy speciális mintázatuk és keverékük miatt a téligumik gördülési ellenállása általában nagyobb, mint az azonos kategóriájú nyárigumiké.
Fékezés nedves úton


Közlekedésbiztonsági szempontból ez az új címkék legfontosabb adata. A tesztek során a már évek óta minden autóban kötelező felszerelésként szereplő ABS-szel fékeznek 80-ról 20 km/h-ra. Az tesztút felületét 0,5-1,5 mm vastagon víz borítja, a téli gumikat 2-20° Celsius, a nyárikat 5-35° Celsius közötti hőmérsékleten fékezik. A kapott eredményeket egy pontosan meghatározott tulajdonságokkal rendelkező referenciaabroncs eredményeivel vetik össze, majd az itt kapott eltérések alapján sorolják szintén A és G között valamelyik kategóriába az abroncsot. Tekintettel arra, hogy az egymás melletti kategóriákban a tesztfékút eltérése nagyjából 2,6 méter, a legjobb és legrosszabb osztályzatot kapó gumik között akár 18 méter is lehet a fékút hosszának különbsége. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az osztályzatok nem állóra fékezésről tudósítanak, hanem csak a 80-ról 20 km/h-ig érvényes fékutat mutatják.

Külső gördülési zajszint

A gördülési zaj, s alapvetően egy jármű haladása által keltett zaj meghatározó jelentőségű az utastér komfortjának tekintetében. Ezt azonban belülről érzékeljük - amikor zajt mérünk, mi is az utastérben érzékelhető értékre figyelünk - ebben az esetben viszont nem saját kényelmünk, hanem a környezeti zajszennyezés csökkentése a cél. A címkén feltüntetett értékek megállapításához ezért kívülről, szabványosított körülmények szerint mérik a gördülés zaját. Meghatározzák, hogyan kell elhelyezni a mikrofonokat, miként lehet kompenzálni a külső környezet alapzaját, milyen távolságra és milyen sebességgel (80 km/h) kell elhaladni a tesztautónak a zajmérő berendezésektől. Így a címkén szereplő értékből nem arra következtethetünk, mennyire halk az utastér menet közben, hanem, hogy mekkora zajt bocsát ki adott gumiabroncs elhaladás közben: minél kisebbet, annál kevésbé járul hozzá a szintén a környezetvédelem egyik ellenségének számító zajszennyezéshez.
A címkén két értéket is feltüntetnek, egyik az elhaladás tényleges zaja decibelben kifejezve, a másik, 1-2-3 fekete csíkkal jelölt ikon pedig azt mutatja, hogy az adott érték hogy viszonyul a jelenlegi és a közeljövőben bevezetendő határértékekhez. Maga a decibel egy érdekes, nem lineáris, hanem logaritmikus mérőszám, ezért értelmezéséhez érdemes tudni, hogy körülbelül 3 dB eltérés az az érték, amit a fül kétszer olyan hangosnak érzékel. Így a 71 dB elhaladási zajt kibocsátó abroncs kétszer olyan hangosnak tűnik, mint az, amelyiknél csak 68 dB-t jelez a zajmérő. Ennél a kritériumnál pedig azt kell figyelembe venni, hogy a határértékek meghatározásánál a gumiabroncs szélessége és kivitele szerepet játszik, így megeshet, hogy két azonos decibel értéket viselő abroncsot eltérő piktogrammal jelölnek. A határértékek a következőképp alakulnak a méretek függvényében:

A harmadik piktogram, az abroncsból kinövő hangszóró és az előtte sorakozó csíkok jelentése a következő. Ha mind a három csík fekete, akkor nagyon zajos az abroncs, a jelenlegi szabályozás szerint még elfogadott, de a jövőben, 2016-tól alkalmazott határértékeket már felülmúlja. Két fekete csík jelöli a jövőben alkalmazásra kerülő szabályozásnak is megfelelő gumikat, míg a csupán egy csíkos gumik még a jövőbeli határértékeket is alulmúlják 3 decibellel.
A gumigyártók és a gumitesztek a 3 feltüntetett értéken kívül még legalább 50 eltérő adatot is rögzítenek az abroncsokról, és vásárlásnál nem árt tudni, hogy mik azok, amik számunkra, a mi vezetési stílusunk ismeretében még fontos lehet. Nem árt tisztában lenni a száraz fékezési, vagy kanyarodási tulajdonságokkal, a gumiabroncs várható futásteljesítményével, az úttartást jellemző számokkal. Ezért aztán senki se tekintsen 3 parancsolatként az abroncscímkéken feltüntetett adatokra és mérőszámokra, ahhoz, hogy teljes képet nyerjünk egy típusról, érdemes független szervezetek gumitesztjeit olvasgatni, illetve konzultálni a gumiszerelővel, kereskedővel, aki talán nem a számára legkedvezőbb tulajdonságú - értsd legnagyobb profitot hozó - abroncsot, hanem az igényeinknek leginkább megfelelőt fogja megpróbálni eladni nekünk.