Most éri meg igazán! Mercedes-Benz E-osztály használtteszt
Mercedes-Benz E 220 d T-modell, 2016 - használtteszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Konkrétan azt az autót szereztük meg használttesztre, ami két éve újként járt nálunk. Lefutotta tesztköreit, ma pedig újkori árának feléért vihető. Megéri?
Méltóságteljesen suhan a 6,7 centi híján 5 méter hosszú kombi E-osztály, kerekei jelen esetben 19 colosak, a futómű acélrugókkal és a 1,5 centis ültetéssel is kényelmes, ugyanakkor eléggé élvezetes is
És nem kell arra gondolni, hogy jó-jó, nyilván lehet ilyen vételeket kifogni a remek kapcsolatainkkal, ez bárki számára elérhető, kereshető, a Mercedes-Benz Certified programja csakis ehhez hasonló autókat kínál. Mindegyik esetén igaz, hogy nem csak arra vállalnak garanciát, hogy valós az autók óraállása, hanem arra is, hogy ezen idő alatt elvégezték rajtuk az előírt karbantartásokat és az esetleges visszahívási kampányokat is. Mindegyik autóra mobilitási és műszaki garanciát adnak. Utóbbit legalább 1 évre/30 ezer kilométerre, igaz, a legtöbb esetben ennél hosszabb az autókra amúgy is élő gyári garancia. Nem kérdés, hogy mindegyik autó műszaki átvizsgáláson esik át, így valóban újszerű, biztosan jó használt autót kaphatunk, az újénál sokkalta jobb vételárral, akár használtautó-beszámítással és finanszírozással.
A kiállása inkább szemből szerethető, hátra még vonóhorgot is kihajthatunk, de ez a kombi sosem lesz zöldséges
A jó ár jelen esetben azt jelenti, hogy az újonnan bőven 27 millió forint fölé extrázott tesztautó ma 12,99 millió forintért elvihető, s ez még akkor is nagy szó, ha tudjuk, újonnan sem kellett volna érte feltétlenül a konfigurálás szerinti 27 359 510 forintot kifizetni. Az E 220d tudása 2 év alatt nem csökkent, illetve nem is avult el, hiszen nem csak ez a példány volt új 2016-ban, maga az E-osztály is. A 13 millió forintos autótól pedig még nagyobb csoda az, amit ez a konkrét példány tud. Motorja az E-ben debütált 2,0 literes, OM654-es dízel - 194 lóerővel és 1600-as fordulattól elérhető 400 Nm nyomatékkal, váltója a 9 fokozatú 9G-Tronic automata. Naná, hogy stop-startos, naná, hogy nagyon jól szigetelt, így igazából nem zavaró, hogy kívülről - főként zárt térben, például garázsban - dízelségét le sem tagadhatja.
Két év után is ámulatba ejtően szép a beltér, a világos bőr persze kényes, főként a sofőr ülésén látszik, hogy jól esne neki egy tisztítás
Pazar a helykínálat és az üléskomfort is, az eleve világos utasteret még első felével nyitható dupla napfénytető is deríti
Két óriási kijelző jelenti a műszerfalat, a sofőr előtti műszerblokk is személyre szabható, a középsőn Apple CarPlay által a telefonunk navigációja is megjeleníthető, a Burmester hifi hangjára sem lehet panasz
Viszont elég jól meg tudja mozdítani az üresen is csaknem 1,8 tonnás, amúgy utas- és csomagterével is igen tágas karosszériát. Városban is kellemes vele andalogni, főként úgy, hogy a távolságtartós tempomat araszolófunkciós, s nem csak a sávok felfestéseit, azok hiányában a kocsioszlopok kígyózását is figyeli és követi. A rendszer persze leginkább autópályán hasznos, ahol egyébként elképesztően csendes és kényelmes utazóautó az E-osztály. Nem csak a zajszigetelés, az is elég döbbenetes, hogy a 130 km/órás utazótempó nem egész 1500/perc fordulattal futható. Alig több, mint 5 literes fogyasztással. Viszont országúton nem fogunk bírni magunkkal, túl jól (0-ról 100-ra 7,7 másodperc alatt) gyorsul monstrumságához mérten az E. Acélrugókkal is messzemenően stabil és kényelmes a futómű (ami az Avantgarde csomaggal 1,5 centivel ültetett, adaptív lengéscsillapítós), a multikontúr ülések dinamikus oldaltámasztása pedig rajongásig imádható. Amúgy a tartás természetesen személy szerint szabható, az ülés elektromos és memóriás, masszázst is kínáló.
Alaphelyzetben és fedőrolóig 640 literes, ám 1820 literesre bővíthető a csomagtér
Üléshajtással több mint 2 méteres, sík felületű rakteret kapunk, a csomagtér padlója alatt gyári bevásárlóláda és a padló fölé rakható rögzítőrendszer is utazik. A csomagtérajtó elektromos mozgatású, láblendítéssel is nyitható
A gazdag ellátmány kifejezetten hálás tétele az adaptív LED fényszóró, ami nagyjából extra fáradtság nélkülivé teszi az éjszakai vezetést, de a felsorolás szintjén is 2,5 A4-es lapon sorakozó extrák közül említhető még néhány kifejezetten hasznos elem. Ilyen például a zsebben hordható okoskulccsal láblendítésre is nyíló csomagtérajtó vagy a nem csak gyári navigációt, hanem Apple CarPlay által a telefonunkat, így onnan Waze-t vagy Google Navigációt is megjelenítő nagyméretű középső monitor. Sokszor jól jöhet az elektromosan kihajtható, s nem mellesleg 750 kilogrammos fékezetlen, 2,1 tonnás fékezett rakomány húzására képes vonóhorog, amihez természetesen vontatmánystabilizáló elektronika is jár.
Bár az E 220d nem az alapverzió, fogyasztása nem nagyobb, mint az E 200d (150 LE) bázisverzióé. Katalógusérték szerint NEDC normával 4,2-4,6, WLTP alapján 4,9 l/100 km. Ezzel viszont már nagyon meggyőzően mozog is a hatalmas kombi
mindenképp szenzációs játék, hogy egy valódi távirányítós autónk lehet.
Amiben ráadásul 13 hangszórós, 590 W összesített zenei teljesítményű hifin hallgathatunk zenét. Használtan sem olcsó persze, de a mostani - 12 999 000 forintos - árért már elég vonzó ajánlat, s már az első pillanattól megvan a biztos tudat: újkori árához mérten már biztosan nem fog annyit veszíteni az értékéből, amennyit eddig, hiszen annak már több mint felét maga a forgalmazó könyvelte el. Az okos vásárló így, fél áron fizethet be az első osztályra.
Annyi sofőrsegéd van, hogy nem tragédia, ha vezetés közben elbóbiskolunk. Persze az E-osztály erre is figyel, szükség esetén felébreszt
Ha valaki visszaköveti évekig frocliztam a Merceiket (gyakorlatilag minden próbautam hatalmas csalódás volt), aztán valahol pár éve megint magára talált a márka és minden modellje instant get. Ez nálam azt jelenti, hogy ha nem nem is mindig tökéletes, megvan benne az az érzelmi töltet ami miatt elnézek apróságokat. E trend legutóbbi és talán legmeglepőbb tagja az SLC 180 volt, egyszerűen nem gondoltam volna hogy a sok marketingelt verdát maga mögé utasítva a legjobb ár/érték arányú és legélvezetesebb roadster lesz.
Egy ilyen kocsit pedig vagy két éve egy bemutatón próbáltam és nagyon bejött.
Ami az árakat illeti már sokszor írtam a prémiumok árképzéséről, most nem állok neki újra felboncolni a témát, de ez a kocsi így egy tokéletes családi verda.
Tényleg óriási az áresés ebben a kategóriában, és ez a kocsi 43 ezer km-rel még egy (majdnem) új autó, ráadásul szervizelve és garanciával. A Mercedes meg mindig is a number one ehhez nem kell sokat hozzáfűzni. Nemrég jártam egy bemutatón, ahol mások mellett a legújabb Merciket is meg lehetett nézni. Beszélni – vagy írni – nem is érdemes róla, látni kell, be kell ülni, ha lehet, akkor esetleg menni vele.
Sosem az a művészet ha magas árat tettetsz az árajánlatra, hanem hogy az igényeidnek megfelelő, vagy kifejezetten arra szabott prémiumautót vegyél jó áron. A valóság néha nagyon más mint amit a papír mutat. Persze ha kifejezetten sokat akar valaki költeni akkor okés 🙂
„A Mercedes meg mindig is a number one ehhez nem kell sokat hozzáfűzni.”
Én azért mégis csak tudnék valamit: LOL 😀
Teljesen mindegy az autó, ez a cikk a Mercedes használtautó-telepéről szól.
Meg arról, hogy ez a fokú értékvesztés a második tulajt is érinteni fogja, de legalább költhet egy rendes autókozmetikára vásárlás után. Én egy új rendszámot is felrakatnék, így aki nem ismeri a márkát, azok számára szalonautónak látszódik, féláron elhiszik rólunk hogy volt 25 millió a zsebünkben a gépre.
Annyira nem követem a Mercedes áresését, de egyszer régen, még a 2008-as válság előtt olvastam, hogy autót venni úgy éri meg legjobban, hogy az ember vesz egy 3 éves autót az új árának a feléért, majd 6 éves korában eladja az általa kifizetett vételár 75%-áért. Persze nem mindegy milyen állapotban, hány km.-rel, stb. veszi az ember és a kategória sem mindegy, mert egy kis kategóriás – amúgy is olcsóbb – kocsinál százalékban kisebb az áresés, mint egy 20 milliós esetében. És az öreg Ford megmondta, hogy az új autó a jó autó. Aztán 2008 után kevesen vettek új autót, így kevesebb lett a fiatal használt is, nem nagyon lehetett már féláron 3 éves kocsit kapni.
Piaci rés: a gyárak gyártsanak rögtön 3 éves, viszonylag keveset futott és megkímélt, női tulajdonos által használt autókat féláron.
Viccet félretéve: erre most is megvan a lehetőséged, 1-3 éves flotás autókkal Dunát lehet rekeszteni. Kezdeti árhoz képest jelentősen olcsóbb az összes, a használat, a szervizelés és a valós kilométer viszont zsákbamacska kategória 🙂 Papíron persze az összes bestbuy.
Beteg aki 13 milláért használt autót vesz. Már van értéktartóbb dolog is. Családi autó? Ne vicceljetek már ! Családi ház inkább 🙂 Azon meg felnevettem, hogy 43000 km -nél még szép a belső . Egy W 123-124-nél még 30 évesen is jó, vagy némelyik szép.
Teljes mértékben egyetértek. 13m ft használt autó? Az vicc… 43000km-nél még szép belső – még szép ?- ha ekkora az értékcsökkenése akkor 10 évesen kb. :1láda sör lesz az ára és bizony kell majd rá a vonóhorog mert zöldséges merci lesz belőle ???
Nem szívesen vennék bemutatóautót, (amit a potenciális ügyfelek +mindenki más a szalonban próbálgat-használgat) és soha nem vennék újságíróknak kiadott tesztautót, illetve „talán” … ha a gari lejárta előtt 100% továbbadnám, ami ugye jelen esetben még 2év, az meg hamar elmegy, viszont fog még ennek esni az ára, nyilván nem listaár -50%ot, de pár M azért még lefog csúszni a 2év alatt.
Az autó amúgy szép, nekem a W176 óta nagyjából kivétel nélkül tetszik amit a Merci kidob, de ha 10en-20on milliót szánnék egy ilyen projektre, azért megnézném mennyi a vadiúj, mert ugye egy dolog a konfigurátor-ár, és megint egy másik a valós… Egy közel 30milliós autónál elég komoly összeget lehet alkudni a kereskedésben-személyesen, persze nem mailen-álnéven érdeklődve. Arról nem beszélve hogy egy új autót úgy konfigurálhatok (többnyire) ahogy nekem jólesik, tehát lehet relatíve további milliókat lehetne spórolni egy ilyen autón, direkt nem írom mivel, mert ugye ez totál szubjektív kinek-milyen extra fontos.
A h.piac amúgy tele van 1-2éves autókkal, ezeknek a zöme bér-teszt-flotta autó, én ezekbe se szívesen ülnék, még ha valami csoda folytán a tulaj pont egy autóra odafigyelő-hozzáértő és igényes ember (99% hogy nem jön össze ez a három) akkor is az autó szervizelése, mosása, átgumizása stb.stb. (tehát mikor nem a tulaj vezeti) olyat kap(hat)nak ezek az autók, hogy azt még nézni is rossz. Magánember meg nem fog eladni 1-2éves autót, mert nem azért veszi… ha el is adja irreálisan drága lesz, mert megnézi a listaárat, és levon belőle egy minimál összeget, egyszerűen nem éri meg, mert a szalon is elenged annyit a 0km-s autóból. Anno próbáltam feltalálni a spanyolviaszt, 1évnél fiatalabb, párezer km-es autót venni jó kis árelőnnyel, de minimális összeget hajlandóak csak elengedni, volt ahol forintra annyira jött ki az autó mintha frissen 0km-esen megrendelném, erre a kérdésre a válasz az volt hogy ezzel viszont „azonnal” elmehetek… ami mint kiderült szintén etetés volt, mert úgy árulták az autót, hogy majd 6-7hét után lesz átvehető, addig tesztautóként üzemel. Annyi idő alatt kb. simán megjönne egy újonnan megrendelt is, nem értettem már akkor se, de biztos az én készülékembe a hiba.
Érdekes dolog ez a „kigurul a szalonból és a felét éri” elképzelés.
Az a helyzet hogy az élet ennél sokkla byonolultabb. Egyik simerősom nemrég családi okok miatt másfél évesen adta el a BMWjét, alig vesztett rajta.
Én is azt tapasztaltam, hogy a használt piac nemcsak tele van megalkuvásokkal (felszereltség, színek, motorizáltság), de az árak sem annyira vidámak. Nem mindenki figyel oda memennyiért veszi (pl nem tudja kivárni az akciókagt vagy nem érdekelte akkor), vagy csak simán reménykedik, hogy a vevők a a listaár alapján alakítják ki az elképzeléseiket.
Nyilván, ha velőben a feléért vehettem volna egy olyan autót amit újonna vettem akkor a használt nyert volna.
De a valóság sosem ilyen egyszerű.
Egy pár hónapos autónál szerintem nincs akkora árelőny, hogy ne érje meg kivárni azt a pár hetet, amíg legyártják a sajátodat és az biztos hogy olyan lesz, mint amilyet szeretnél.
Persze van olyan eset, hogy a raktárban fél éve eladatlan autót neked csomagolják ki a fóliából és a jelentős kedvezmény miatt megéri megvenni.
Nálam mindkettőre volt példa, ahogy arra is, hogy 0km-s autóval is be lehet fürödni.
De pár hónapig használt, akár tesztautóként (amit a kereskedés munkatársai használnak munkábajárós autóként illetve ebbe ültetik a tesztpilótákat is) én soha semmit nem vennék, bármekkora is a kedvezmény.
Ha tesztautó akkor az már nem lesz új autó szerintem, a túltároltnak is vannak hátrányai.
Ennek van egy speciális változata, amikor a gyári átállás miatt halmoznak fel akciókat. Persze ez feltételezi, hogy a modellciklus vége felé járó akciókat is megfejelik. Én így vettem az első Alfám, nem is volt nagy értékvesztése (15% két év alatt). Persze a friss ropogós és még utsó hónapjában garis Alfa elégedett magánszemély tulajtól egy ritkaság.
Amúgy igen, amit írtál minden bekezdésével egyet értek.
Apró adalék, mostanában nagyon durva dolgok zajlanak az új autó piacon ismerős valami 8 hónapja várja a Fordját, Vis Maiorra hivatkozva nem szállítanak.
A tesztautók többsége rendben van. Arra, hogy autós újságírók, vagy önjelölt Fittipaldik tesztelik szinte csak Pesten van példa. Egyik gyerekkori jóbarátom egy vidéki megyeszékhely márkakereskedésében dolgozik vezető beosztásban lassan 25 éve. Náluk általában 8-10 tesztautó van, ebből 3-4 autót használnak valóban tesztelésre, de ahogy figyeltem, ezeket is előre tervezett útvonalon vezetik a tesztelők. Az ember pedig amúgy is óvatosabb, amikor idegen autót vezet. A másik 5-6 autót a kereskedés vezetői használják munkába járásra. A megyeszékhely 10-30 km-es körzetéből járnak vele dolgozni, plusz hétvégén. Az 50 éves gazdasági vezető hölgy biztosan nem teszi tönkre, barátom 3 gyerekes apuka, lassan ő is 50 lesz, és autós szakember, nagyon vigyáz minden autóra. Jellemzően a többi kolléga is vigyáz a céges kocsikra. Ők ezeket a kocsikat 6 hónaposan adják el, de túl sokat nem engednek az árból. Éppen azért adják tovább 6 hónaposan, mert ha 1 vagy másfél évesen adják el, akkor mártóbbét kellene engedni. Közvetlen családtagom vett már 3 éves autót 15 ezer km-rel az új ár 45%-áért egy svájci frank hitel miatt megszorult ismerőstől. 10 éve semmi gond az autóval. Vettem már új kocsit listaáron, akkor éppen olyan „kedvem” volt, ha most kellene ugyanannyiért autót vennem, lehet, hogy egy nagyobb kategóriás 2-3 éves használt mellett döntenék.
Ez egyáltalán nem törvényszerű, volt olyan kereskedés-tesztkör (Bp.-en kívül) ahol még az értékesítő szólt rám hogy tapossam már rendesen azt a pedált… volt ahol egyedül elmehettem az autóval, „csak ne törjem össze” igaz saját autóval mentem, tehát az ott állt addig, de azért fura volt. Mondjuk bennem tényleg az volt ilyenkor hogy még jobban vigyázok a tesztautóra.
De ezt írtam fentebb is–> ha egy óvatos, műszaki beállítottságú ember használja, akkor is fogja még x ember vezetni ezeket az autót, mikor szervizelik, átgumizzák, vagy elviszik lemosatni bármi. Persze nagyban autófüggő is a dolog, egy erős(ebb) autónál (akit mindenki kiakar próbálni, és a legkevesebb távon a lehető legjobban széthajtani) azért a rizikó hatványozódik, egy alapmotorizált autót én is hamarabb megmernék venni. És az is benne van hogy tényleg egy olyan ember használta aki a sajátjánál is jobban vigyázott rá, +pont nem találkozott szerencsétlen autó valami állattal, de ez soha nem fog kiderülni, innentől kezdve orosz rulett. Én pl. „hölgy tulajtól” se szívesen vásárolnék, volt hogy megnéztem egy 7hónapos autót „az ügyvezető hölgy használta … makulátlan”. Mind a 4 kerék lepadkázva, az autó minden sarkán volt valami sérülés, összekaristolva a kilincsek, belül a váltó -kézifék alatti műanyag, szellőző rostélyok. Mikor szóvá tettem csak mosolyogtak hogy hát női autó…. ezen talán megértően kéne bazsalyogni ??? És ez ami látszik, az hogy áthuppant egy tankcsapdán, felugratott pár padkára az majd nyilván az új tulajnál derül ki, így keletkeznek a sztereotípiák, megy majd a szemforgatás hogy miért kell lengőkart cserélni egy autón 2év/60e km-nél.
Abban viszont egyetértek hogy nem_bp.-i kereskedésekben érdemesebb-érdeklődni, eleve kedvesebben állnak az emberhez, nincs az a 4-6os villamos érzés hogy „mindjárt úgy is jön egy másik…” és sokkal több kedvezményt lehet „kiharcolni”, kivételek persze ott is akadhatnak.
Én az összes, általam meglátogatott bp.i szalonból nem túl jó szájízzel távoztam, vagy az értékesítő ásított bele a képembe, vagy simán bunkó-lenéző volt, vagy csak nemes egyszerűséggel listaáron akartak eladni.
Olyan is volt hogy egy autó alapszíne (nem fehér v. piros) pont tetszett, mégis extrának számolták fel a konfigurálásnál, persze ha ezt szóvá tettem még csúnyán néztek rám, hogy egy új autónál egy ilyen tételen fennakadok, meg -számomra- érdektelen extrákat akartak bejelöltetni, aztán mikor mondtam határozottan hogy NEM, még forgatta a szemét… hát öreg, majd ha TE fizeted zsebből, akkor forgathatod a szemed. A főváros ilyen szempontból -is- sokkal rosszabb, felszínes, „kirakatos”.