Szoros mérkőzést hozott a népszerű kis SUV-ok összehasonlítása
Győztest hirdetni egy ilyen kiélezett küzdelemben nem is olyan könnyű, mint gondoltam. Persze, ha csak egyetlen tényezőhöz kötöm a győztes személyét, például az árcédulához, akkor egyértelmű a dolog. De ezt úgyis csak a végén árulom el, aki nem bírja addig görgessen csak le a táblázathoz. Ugyanakkor az autók karaktere annyira más. Kötve hiszem, hogy egy Pumára vágyó vásárló a Mokkánál köt ki és vica versa. Hogy miért? Csak rá kell nézni a két autóra! A Mokka az éles vonalaival sokkal komolyabb a Pumánál, amely az íveltebb formáival, de főleg a bambuló, aranyos tekintetével lágyítja meg a vásárló szívét.
A Puma formatervezőinél volt körző, az Opelnél csak vonalzó
Ugyanakkor a sportos, vagy inkább atletikus karaktert a Puma hozza jobban a látványosabban kidomborodó kerékjárati ívekkel és a játékosabb fény-árnyék vonalakkal, a lökhárító hatalmas légbeömlőkre emlékeztető díszével. Persze a Mokka hátrányban van a fényezése miatt. A fehér elrejti a vonalakat, a kasztni többi részétől eltérő, fekete motorháztető pedig már a Grandland X-en sem volt nyerő húzás (ez persze erősen szubjektív, többek számára itt már pont bejön - a szerk.). Attól a kis vörös díszítéstől, ami még jutott a GS Line változatra semmiképp nem érzem sportosabbnak. Túl sok ez egyszerre, ilyenkor szokás mondani, hogy a kevesebb néha több. De ezt azért a Pumára is mondhatnám, mert az ST-Line keverve a Vignale felszereltséggel egy olyan hűtőrácsot ad, ami „tájidegen”. Jobb lett volna a méhsejtmintánál maradni. A külső méretekben azonban nincs nagy különbség, ami előrevetíti, hogy az utasterük is hasonló méretű.
Méretben alig van különbség közöttük
Bent a Mokka kicsit tágasabb. Ezt főleg hátul érezni, ahol szélesebb is, és a lábtér is nagyobb a francia alapokra épülő német modellben. Papíron elöl is szélesebb, de itt igazából nem érezni érdemi különbséget. Az első sportülések mindkét autóban jól tartanak, megfelelően támasztanak deréktájon és a comboknál is, de az Opel pirossal díszített szövet/bőr kárpitja számomra sokkal barátságosabb, mint a Puma fekete bőrburkolata. Csomagterük méretében és a variálhatóságban sincs nagy különbség, a kerékdobok között ugyanúgy 1 méternyi szélesség tátong mindkét autóban. A Ford előnye lehet a padlóba mélyesztett MegaBox, ami több tíz liter pluszt ad és ugye lefolyóval is rendelkezik, tehát könnyen tisztítható és ki tudja még mennyi őrültségre is alkalmazható - így lehet az összesített csomagtérmérete bő 100 literrel nagyobb.
A Mokka műszerfala enyhén a vezető felé fordul, a Ford infotainment rendszere még mindig nem tud magyarul
A Ford teljes bőrkárpitot kapott az ülésekre
De az Opel szövet/bőr megoldása kellemesebb
Természetesen mindkét autóhoz sportkormány jár, de egyik sem kiemelkedően jobb a másiknál. Bőrözöttek, kiváló a fogásuk és a vezérlőgombok kezelése is egyértelmű mind a két volánon. Viszont az Opel középkonzolja kicsit a vezető felé fordul, ami nálam plusz pontot jelent. Ráadásul itt bent már a vörös díszbetétek is sokkal jobban mutatnak, mint kívül, ügyesen egészítik ki egymást a sok zongoralakkal. Nem maradhatott ki persze a szénszálas díszítés sem, azt a Pumából sem spórolták ki, de a magyar nyelvet az infotainment rendszeréből igen. Ebben bizony üti őt a Mokka, bár a kezelése így is egyszerű a SYNC3 rendszernek. Ám ugyanez igaz az Opel rendszerére is, ahogy a digitális műszeregység is mindkét autóban szép grafikájú, könnyen leolvasható. Meg úgy a középkonzolon is minden nagyon egyszerűen kezelhető mindkét autóban.
Alaphelyzetben papíron a Ford (balra látható) csomagtere nagyobb
Orrában mind a két autó háromhengeres, turbós benzinmotort hord. Annyi különbséggel, hogy az Opelben 1,2 literes, a Fordban pedig egyliteres az egység. Előbbi 130, utóbbi pedig 125 lóerős, ez a differencia valójában észrevétlen, viszont a sebességváltók közötti különbség már nem. Automata mind a kettő, ám a Mokkában 8 fokozatú és bolygóműves, a Pumában pedig 7 fokozatú és duplakuplungos. A Puma szerkezete szereti elpörgetni magasabb fordulatszámtartományokba a motort, főleg Sport módban. Ami nem is csoda, hiszen a teljesítménycsúcs 6000-nél van. Persze a 200 Nm maximális nyomaték már 1400-tól rendelkezésre áll. Az Opel esetében 5500-as fordulatnál van meg mind a 130 ló, a 230 Nm nyomaték pedig 1750-től, de érzésre sokkal okosabban kapcsolgat a Mokka váltója. Emellett jobba hangszigetelése is és kevesebb rezonancia jut el az utastérbe a háromhengeres motortól.
Kint hallgatózva pedig az Opel kipufogójából jönnek a szebb szólamok.
Egyébként jól érezhetően inkább a kényelemre koncentráltak az Opelnél, a Fordnál pedig maradt egy kis nyersesség, jobban kidomborítva a sportos géneket. Viszont, hogy ezt igazán élvezni lehessen, a Pumához jobb egy manuális váltót kérni. Ugyanakkor mindkét váltót kicsit lassúnak éreztem, amikor a hátramenetet kellett kiválasztani. A PSA termékeknél mondjuk ez már megszokott. A motorindító gombot is hosszabban kell nyomni náluk, hogy tényleg beröffenjen vagy épp leálljon a motor, míg a Fordban a tekerőgomb elfordítása után elég későn reagál a váltó. Igazából ezek ritkán zavaró tényezők, leginkább csak akkor, amikor gyorsan kell egyet „ipszilonozni”.
Az Opel (vagyis PSA, akarom mondani Stellantis) háromhengerese a kulturáltabb járású
Érdekes, hogy mennyivel morcosabban szólal meg az Opel kipufogója
Érezni a futóművek hangolásán is, hogy melyik gyártó mire helyezte a hangsúlyt. Az Opel itt is egy picit lágyabb, amitől kényelmesebb is, bár hozzá kell tenni, hogy a Pumán peresebb gumiabroncsok feszültek a 19 colos felniken, míg az Opel 18 colos könnyűfém keréktárcsákat kapott és kicsit ballonosabb gumikat (náluk egyébként ez a legnagyobb kerék és a legkevésbé ballonos abroncs). Üzemmódválasztója ugyanúgy van, de kisebb a különbség a sportos és a normál mód között. Ahogy említettem mindenképp lágyabb a rugózása, hosszabb utakon mindenképp a Mokka nyújtja a nagyobb kényelmet. A Puma viszont élesebb, agresszívebb, de hát a név kötelez, ő a ragadozó. Ha csak egy picit is, de közvetlenebb a kormányzása, élénkebbek a gázreakciói. Fogyasztásban pedig fej-fej mellett állnak. A Puma fedélzeti rendszere 7,9 literes fogyasztást mutatott, a Mokkáé pedig kerek 8 litert a közös tesztkörük és fotózásuk után.
Formailag teljesen más karakter a két autó
Viselkedésük szintén. A Ford mindenképp a sportosabb vonalat képviseli
A legolcsóbb Mokka listaáron 6 990 000, kedvezményesen 6 199 000 forintért hozható el, míg a legolcsóbb Puma listaáron 6 510 000, kedvezményesen 5 890 000 forintért. Azonban nagyot változik a helyzet, ahogy lépkedünk feljebb a felszereltségi listán. A GS Line felszereltségű Mokka már 7 920 000 forint 6 fokozatú manuális sebességváltóval listaáron, 7 094 000 Ft kedvezményesen, míg a 130 lovas benzinmotorral és 8 fokozatú automatával listaáron 8 880 000 Ft, kedvezményesen 7 694 000 forint. A Fordnál erősebben fogott a ceruza az árazásnál. Az ST-Line X Vignale felszereltség a duplakuplungos váltóval 9 975 000 forintról indul, és a 125 lovas változat nem is kérhető manuális váltóval az árlista alapján. Szóval a listaárak szerint is több mint egymillió forintos árkülönbség erősen az Opel felé billenti a mérleg nyelvét, viszont aki nem csak a külsőségekben akar sportosabb viselkedésű kis SUV-ot, az a Pumában találja meg a számára ideális jelöltet, az árak kapcsán pedig mindig érdemes egy-egy konkrét ajánlatot kérni, mert azok a gyakorlatban sosem a lista szerintiek.
Hosszabb utakra a Mokka tűnik ideálisabbnak, a 8 fokozatú automatával érezhetően alacsonyabb (1800/perc) az autópályás 130 km/óránál a motor fordulata
A teszt fotóit Etyeken, részint a Etyeki Kúria Borászat területén készítettük.
jókora elírás van a cikkben, a legolcsóbb Mokka 6,199,000 Forintért hozható el, nem pedig 6,990..
Tessék javítani.
A letölthető, hivatalos árlista alapján 6 990 000 Ft.
https://www.opel.hu/autok/mokka-modellek/mokka/letoltesek.html
A Mokka sokkal dögösebb formájú. Látszik, hogy merre van a dizájn-irány. Ahogy átfutottam a cikket, számomra jobb választásnak tűnik. De ezzel a fényezéssel nem tudok kibékülni (mármint, hogy a motorháztető színe eltér). Sajnos sokat láttam már motorháztetőt pótolni bontottból, aminek a színe fényezetlen, és pont így nézett ki. Nem szerencsés, ha erre emlékezteti az ember fiát.