Modern autógyártás kihívásai II: önvezető autók és jogszabályok

Előző "fejezetünkben" a vezetést támogató rendszerek egységes teszteléséről esett szó. Mint a cikkünkből kiderült, arra az afférra a Toyota sikerrel kínált egy megoldást. Ha pedig kicsit továbbgondoljuk a vezetést támogató rendszereket, akkor egész hamar eljutunk a teljesen önvezető autókig, ellenben ebben az esetben a probléma meg összetettebbnek tűnik. Az angliai székhelyű Ernst & Young Global Limited (EY), pedig a tisztánlátás érdekében készített egy nemzetközi felmérést, melyben több mint 280 szervezet, valamint 70 szakpolitikus vett részt. A felmérésben nem csak az önvezető autók, hanem az arcfelismerő rendszerek, az otthoni hangalapú virtuális asszisztensek és egyéb más mesterséges intelligenciát használó berendezések etikai szempontjait is vizsgálták. Az eredmény pedig több mint meglepő! Az állami vezetők ugyanis egyöntetűen aggódnak, hogy miként egyeztethető össze a fenti szolgáltatásokat is működtető mesterséges intelligencia felhasználása a magánélet és a személyes adatok védelmével, valamint az egyenlő bánásmód elvével.

Hogyan lehet erre egységes jogrendszert felhúzni, és az mennyire lehet működőképes?

A jelenlegi szabályzások és törvények messze kevésnek bizonyulnak az ilyen összetett és formabontó rendszerek minden napba való átültetéséhez. Ha pedig a másik oldalról közelítünk, akkor hamar feltűnik, hogy a gyártók nemes egyszerűséggel csupán a jelenleg is meglévő jogszabályoknak próbálnak eleget tenni, mint például a GDPR. A fejlesztések nagy részét sikerül is megfeleltetni általában, azonban azzal szinte alig foglalkoznak, hogy némi útmutatást adjanak a rendszerek jövőbeni következményeit érintő kérdésekre.
Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője szerint: „Az alapelvek megítélésében tapasztalható eltérések szakadékot képeznek a technológiai óriások és a jogszabályok alkotói között. A jelenlegi helyzetben akár az a forgatókönyv is megvalósulhat, hogy hiába készül el a gyártó a biztonságosan közlekedő önvezető autóval, nem engedheti azt az utakra, hiszen nem felel meg a majdani adatvédelmi vagy információbiztonsági előírásoknak”.
Így mondhatnánk, hogy a kör bezárult, hiszen a vállalati-, és politikai döntéshozók tulajdonképpen egymásra mutogatnak. A kutatás egyébként arra is kitért, hogy a törvényhozók 63 százaléka nem bízik abban hogy a gyártók képesek lennének hatékonyan önszabályozni a mesterséges intelligencia vezérelte megoldások fejlesztését, ezért mindenképpen létre kell hozni egy nemzetközi jogrendszert, mely ezt lehetővé teszi. Emellett csupán töredékük (21%) tudja elképzelni, hogy a cégek abban az esetben is etikusan működő MI-fejlesztéseket folytassanak, ha a közerkölcs figyelembevétele negatívan befolyásolja várt profitjukat, ami nem kecsegtet túl biztatóan. Mindenestre annyi biztos, hogy a cégeknek sokkal nagyobb figyelmet kell szentelniük a jogszabályalkotók elvárásaira, különben drasztikusan lelassulhat az új technológiai megoldások, többek között az önvezető autók fejlesztése is. Ami senkinek sem kedvezne. Az ellentétek áthidalásában, pedig kulcsszerepet játszhatnak különböző független tanácsadó cégek akik egyaránt jártasak a jogszabályi és a technológiai kérdésekben, ezáltal tudnak valamelyest dűlőre jutni a jelenleg egymástól elég távol álló vállalati és politikai döntéshozók között.