Mit tud hosszabb távon? Teszten a hibrid Suzuki Vitara

Az nem újdonság, hogy csakis lágy hibrid Suzukikat vehetünk, az viszont igen, hogy az idei évtől már csakis öntöltő és egyben full hibrid hajtáslánccal kaphatunk automata váltós Suzuki Vitarát. Míg azonban villanymotorja nagyobb teljesítményű (24,6 kW-os, azaz 33 lóerős) és 60 Nm nyomatékú lett, benzinmotorja gyengébb, de öblösebb lett. Alapvetően a Jimny 1,5-ös szívó benzinesét kapja a hibrid Vitara, kettős befecskendezéssel, 102 lóerővel és 138 Nm nyomatékkal. A piackedvenc esztergomi kis SUV soha nem készült még ilyen szerény teljesítménnyel, de most más, a fogyasztás és persze a CO₂ emisszió csökkentése volt a cél. Ehhez az európai piacnak már tavaly is csak lágy hibrideket gyártó esztergomi üzem szintet lépett, első lágy hibridjük a Vitara, amihez Japánban már alkalmazott saját rendszerüket gyártják, nem pedig a Toyotától származó elemeket. A hajtásláncával új Vitarát az Év Magyar Autója zsűrivel elsők közt kaptuk próbára, ami után egy hétvégére még nálam maradhatott az autó, így közel 400 kilométert mentem vele, hogy megnézzem, mennyire lett takarékos. Ahogyan arról már az első próbánál beszámoltunk, a Jimny 1,5-ös benzineséhez és a 33 lóerős villanymotorhoz 6 fokozatú robotizált váltó csatlakozik. A villanymotor valóban ügyesen simítja ki a váltások közötti nyomatékhiányt, előre és hátramenetben is képes hajtani, a stop-start rendszernek a motorindítás versenyszámban a lágy hibridhez mérten már nem nagyon volt hova fejlődnie, de alapvető különbség, hogy itt már nem csak a megálláshoz közeli lassú guruláskor áll le a benzinmotor, hanem gázelvételre akár autópályás tempónál is. Amint a gázpedálra lépünk, ismét éled a benzines, hiszen ahhoz nem elég erős a villanymotor, hogy magasabb tempónál hajtson. Tisztán elektromos üzemet leginkább lassításkor kapunk, ilyenkor a villanymotor természetesen áramot is termel a csomagtérpadlóba épített 110 V-os lítium-ion akkumulátor táplálására. Az első tapasztalatok szerint az 50-60 km/órás városi tempó már pont túl van az elektromos üzemi tartományon, ilyenkor a villanymotor csak besegít a benzinesnek, de lassabb tempóval, 40-45, pláne 30 km/óránál már tudunk tisztán elektromosan is haladni. A belvárosi utcákban, igaz nem túl nagy távokon, de a Vitara is képes némán és elektromosan gurulni, sőt mivel a hibridhez is opció az összkerékhajtás, terepen is képes ugyanerre. Városi és országúti tempónál benzint égetve is halk a Vitara, mindaddig, amíg nem jön emelkedő. Hiába nem CVT (pontosabban e-CVT) osztóműves, mint legfőbb hibrid vetélytársai, a robotváltó hasonlóképp erősen pakolja vissza a fokozatokat és idéz elő magas motorfordulatot. Elsőre meglepetés, amikor az országúti 90 km/órás tempót hatodik fokozatban kellemes 2200/perces fordulattal tartva egy kisebb emelkedőnél is kettőt visszakapcsol az automatika, majd 4500/perces fordulattal és már érezhető motorhanggal futunk, de legalább továbbra is töretlen dinamikával. Az autópályás 130 km/órás tempónál már hatodikban is túl vagyunk a 3000/perces fordulaton. Ilyenkor is hallható a benzinmotor, de szélzaj is van már. Nekem ez fájóbb volt, mint az aktuális Vitarák közül a leginkább kimért (az összkerekes verziónál 13,5 másodperces) 100-as sprint, de

ellenszer természetesen van: a lassabb tempó.

A hibrid Vitara talán a jövő szele, sebességkorlátozásért kiállt: ha autópályán nem megyünk 120 fölé, ha városban az 50-60 helyett akár csak 40-50-nel megyünk, máris sokkal kellemesebb arcát mutatja. Furán hangozhat ez, de ha például a szerényebb tempókat engedő Spanyolország, vagy pláne a ráadásul sík Hollandia útjain próbálnánk a Vitarát, sokkalta jobb arcát mutatná. Hihetnénk azt, hogy leginkább városban jó a hibrid hajtás, de a tapasztalat más: a teljes megállások és az onnan gyorsítások miatt Budapesten nem sikerült vele 5,6 literes fogyasztás alá menni, ami persze nem rossz, rögtön egy literrel szerényebb, mint az első próba átlaga, de a legjobb, 5,3 literes értéket egy országúti körön sikerült vele produkálni. Némi (ráadásul visszafogott) autópályázással és szerény terepen barangolással a tesztátlag 5,9 l/100 km lett, ami összességében nem világbajnok, de egy automata és összkerekes SUV-tól még a kisebb méretosztályban is kedvező. Kedvezőbb a korábbi lágy hibrides tesztátlagoknál is, s pontosan az 5,8-6,1 l/100 km WLTP értékhez passzoló. Legalább ennyit kapunk a kimértebb menetdinamikáért. A szerényebb fogyasztásnak persze ára van, a full hibrid Vitara tetemes összeggel kerül többe, mint a korábbi lágy hibrid. Ma automata váltós Vitara legolcsóbban (kedvezményesen) 8,41 millió forinttól kapható. Már a GL+ alapverzióhoz is elég gazdag ellátmányt, sok más mellett távolságtartós tempomatot, ülésfűtést, automata légkondicionálót és LED fényszórókat, holttérfigyelőt és táblafelismerőt, tolatókamerás, telefontükrözős hifit és 17 colos alufelniket kapunk, de stop&go funkció, navigáció, parkolóradar vagy kulcs nélküli nyitás-indítás, valamint óriási felületével nyitható panorámatető csak a 850 ezer forintos felárral adott "GLX Panoráma" szinttel jár. Az automatikus kapcsolású összkerékhajtás felára további 740 ezer forint, így lesz a mai fullextrás Vitara kereken 10 millió forintos. Fájó lehet, hogy lágy hibrid rendszerrel és némi áremelkedéssel korábban, azaz tavaly ősszel még 8,4 millió forintért meg lehetett kapni, ráadásul az élénkebb turbómotorral. Viszont más időket élünk már, faragni kell a grammokat, s a Vitara még mindig egy masszív, családi üzemben is jól használható kis SUV, igazi Jolly Joker, amivel összkerékhajtással bátran letérhetünk az épített utakról is, földúton is jól mozog, futóműve mindig jó csillapítású és kellően stabil, LED fényszórója hatásos, igaz a reflektor a tompítotthoz nem ad hozzá sokat. De ez talán inkább a tompított dicsérete. Alternatívák? Full hibrid és összkerekes kis SUV-ként leginkább a Toyota Yaris Cross említhető - 8,7-11,8 millió forint között, azaz elmondható, hogy "pariba hozott" ellátmánnyal a Vitara még mindig olcsóbb. Hogy melyik a jobb, az már egy következő cikk témája!