Mit tegyünk, hogy ne szálljon el a turbó

Alapvető hibák a turbófeltöltőknél

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

A turbófeltöltő kétségtelenül olyan alkatrész az autóban, amelynek tartóssága erősen függ a használói mentalitástól. Összefoglaljuk a legfontosabb hibalehetőségeket.


Turbó… Igazi autós varázsszó, pedig a technika nagyon egyszerű. Egy csigaházban két lapátkerék közös tengelyen, az egyiket (turbinakerék) a kiáramló forró kipufogógáz hajtja meg, míg a másik (kompresszorkerék) friss levegőt szív be, és a normál légkörinél nagyobb nyomással juttatja azt a motor égésterébe. A több levegőhöz (oxigénhez) több benzint lehet adagolni, ezáltal nagyobb lesz a teljesítmény és a nyomaték – dióhéjban ennyi a lényeg. A turbó azonban olyan alkatrész - és máris tegyük hozzá, igen drága alkatrész - amelynek élettartama nagymértékben függ az autót használó vezetési szokásaitól. Igazából három dologra kell odafigyelni, hogy idő előtt ne nyírjuk ki a turbót.
- Mindig időben - komoly igénybevételnél az előírtnál gyakrabban - végezzünk olajcserét, légszűrőcserét, és ne a minőségen akarjunk spórolni.
- Hidegen indított motort soha nem szabad padlógázzal felpörgetni, meghajtani a teljes olajnyomás felépülése előtt.
- Melegen (különösen hosszú út után) soha ne állítsuk le azonnal a motort, szánjunk 1-2 percet az alapjáraton történő hűtésre.
Ezen egyszerű dolgok lelkiismeretes betartásával jelentősen megnövelhető a turbófeltöltő élettartama, de miért is fontos mindez, és milyen károk keletkezhetnek? Kezdjük az olajcserével. A lapátkerekek tengelye speciális, ún. úszócsapágyas megoldású, azaz nem csak a tengely forog a csapágyban, hanem maga a csapágy is a házban – persze, a tengely fordulatszáma jóval nagyobb. A tökéletes működéshez állandó olajfilmre van szükség, és ez az olaj ugyanaz, ami a motorban kering. Mivel a turbó tengelye csillagászati - akár 200 000 1/min - fordulatszám fölött forog, és a meghajtó kipufogógáz ugyancsak forró, a hőterhelés óriási, amit a keringetett olaj és a hűtővíz próbál kordában tartani. Ha szennyeződés kerül az olajba, máris elindul a lavina, aminek könnyen a turbó halála lehet a végeredménye, és itt nem kell nagy dolgokra gondolni: elegendő, ha a kiáramló nagynyomású kipufogógáz a csapágytömítés mellet „benyom” némi égésterméket (kormot).

Idegen anyag másképpen is bekerülhet a zárt rendszerbe, például hirtelen motorleállításnál az olajnak nincs ideje kellőképpen lehűlni, és a túlhevülés következtében a kenőanyagból kiváló anyagok elkeverednek a folyadékban, majd idő előtt tönkreteszik a csapágyakat. A szilárd szennyeződések nem körömhegynyi darabokat jelentenek, mikronokról beszélünk, ám ezek jól felismerhető, barázdás károsodásokat idéznek elő a fémfelületeken. Az olaj mellett a légszűrő rendszeres cseréje is nagyon fontos. Ha a koszos, eltömődött szűrő nem enged át elegendő mennyiségű levegőt, akkor a turbó bizony a kelleténél jobban is „beleszippanthat” az olajsaras kartergázcsőbe (ahonnan eleve szív a kötelező környezetvédelmi előírás miatt), és ennek hosszútávon káros következményei lehetnek. Ugyancsak megeshet, hogy a szívóhatás átszakítja a szűrőbetétet.

Nem csak az olaj rossz minőségére fizethetünk rá, a kenés hiánya, késedelme is tönkreteheti a turbót. A hiánynál 8-10 másodpercről van szó, ennyi már elegendő ahhoz, hogy a teljes csapágyrendszer komoly mértékben károsodjon az extrém, hirtelen magas hőterhelés miatt – ilyen esetben ún. hőfuttatási színek láthatók az alkatrészeken. Ennek a sérüléstípusnak az enyhébb változata, amikor 3-5 másodpercre „kimarad” az olajnyomás, a jelenség voltaképpen ugyanaz, csak a mértéke szerényebb. Ritkán, de megeshet, hogy a lapátkerekek bekerült idegen anyagtól mennek tönkre, amelyek valósággal ledarálják, megrágják a lapátokat. Végezetül ejtsünk szót a kiegyensúlyozottságról, amely a turbófeltöltő hosszú életének az alapja. A kiugróan magas üzemi fordulatszám miatt a legkisebb kiegyensúlyozatlanságból eredő rázkódás is egyenlő a halálos ítélettel, így az alkatrészeket több lépcsőben, precízen centrírozzák – az első lépés a tengelyre és a lapátkerekekre vonatkozik, majd következhet a már összeszerelt középrész üzemszerű körülményekhez hasonlatos beállítása, de nem a motorra, hanem egy sűrített levegővel működtetett célgépre szerelve.
Hirdetés
Milyen jelenségeket produkálhat egy beteg, netán haldokló turbó? A panaszkodás egyértelmű jele az olajszivárgás, akár az egyik, akár a másik lapátkerék oldalán, az okok és a javítások pedig messzire vezethetnek, a dugulásoktól kezdve a motorfelújításig – a kérdésekre szakműhelyben kapható válasz. Szintén dugulásokra, továbbá tömítetlenségekre (repedés, átégés), szivárgásokra (pl. kipufogógáz a turbinakeréknél) utalnak a különféle zajok, érdemes erre is odafigyelni, akárcsak a kipufogóból távozó kékes vagy fekete füstre. Utóbbira magyarázat lehet a szelepek rossz beállítása, és ennek orvoslása igen egyszerű, de előidézhetik a kopott dugattyúgyűrűk is, és ez már mindenképpen motorbontással együtt járó, költséges munka. A kékes füstnek ugyanúgy számtalan oka lehet, egyszerűbb vagy bonyolultabb, de az olajnak jó eséllyel szerepe lesz a hibában. Ha a turbós motornak csökken a teljesítménye, netán megnövekedik az olajfogyasztása, sajnos kezdhetünk gyanakodni, és csak a szervizben fog kiderülni az igazság, hogy csupán légszűrőt kell cserélni, netán a turbót kitisztítani, esetleg nagyobb a baj, és komoly beavatkozásra lesz szükség.
(Az illusztrációs képeket köszönjük a Felcsiki Turbószerviznek)
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.31. at 19:44
    Permalink

    25éve autózom mindig benzinesem volt.Az utóbbi idöben diesellel járok isuzu 1,7 td tökéletesen müködik mind a motor mind a turbó 350,000km után is.Tehát japánt kell venni.Üzemanzagban két turbó árát is megtakaritotta már.Pedig az én véleményem is az volt hogy a diesel traktorba és teher autóba való.TÉVEDTEM.

  • 2017.10.31. at 19:44
    Permalink

    Ez érdekes,hogy egy 1.6-os dízelnek nagyobb nyomatéka van,mint egy 2 literes benzinesnek.Papíron lehet.A valóság egészen más képet mutat nálam,mert nekem van egy 2 literes Omegám,és egy 1,7 cdti astrám,80 ló,170nm,ergo eléggé nyomatékosnak kellene lennie.Nem rossz motor(Isuzu),de nem képes elvontatni egy ráakasztott lerobbant másik autót,csak ha kiesik a motor a helyéből.Akkor hol a nyomaték?Ilyen gondom még az ezerkettes zsigával sem volt.A 2 literes 115 lovas Omegám meg észre sem veszi,hogy rá van kötve egy másik autó.

  • 2017.10.31. at 19:44
    Permalink

    Két nagyon fontos dologra és a közöttük lévő kapcsolatra világított rá a cikk írója.

    1. A turbó feltöltős autók meghibásodási esélye egyenes arányban nő a szerviz igénnyel és a szervizek maradéktalan végrehajtásával. Az alkatrészek minősége illetve az ezekhez kapcsolódó adalékanyagok felhasználása pedig magával a szervizelési eljárással (szerviz választással függ össze).
    2. A turbófeltöltős dízelautók az eladási árukon lévő többletköltséget, csak üzemanyag megtakarítással tudják kompenzálni. Mind az alkatrész ellátásuk, mind a szervizelésük sokkal drágább, mint egy azonos teljesítményű szívó motornak.

    Ergo: A használat körülményei döntik el, hogy egy gépkocsit mely esetekben éri el a leggazdaságosabb üzemeltetést. A hibaszázalékok értékelésénél, pedig azok valószínűségi előfordulását is figyelembe kell venni.

    Sajnos a gépkocsi vásárlás sokszor még mindig érzelmi és nem észbeli döntés. Az autó vásárlást funkcionális célok és nem a jól kinéző “húdevagányvagyokezzelamenőverdával” alapján kell eldönteni. Ódákat lehetne zengeni arról, hogy hányan döntenek úgy autóvásárlásról, hogy egyel, vagy kellővel nagyobb kategóriájú gépkocsit vesznek, mint amit megengedhetnek maguknak, aztán pedig…… Tudjuk mit eredményez a felelőtlen hitelfelvételi gyakorlat.

  • 2017.10.31. at 19:44
    Permalink

    A golyóscsapágyas turbókat miért nem alkalmazzák széria autóban?Tudja valaki?Vagy van valami előnye/hátránya a csúszócsapágyashoz képest?Mert a tuning autókban szívesen használnak golyóscsapágyasat.én viszont nem tudom,mi az előnye ennek.Egyébként igaz,hogy a legkevesebb macera a szívó benzinmotorral van,összességében valószínűleg azt a legolcsóbb üzemeltetni,pláne gázzal.

  • 2017.10.31. at 19:44
    Permalink

    Megmontad a tutit! Benzines az igazi…+LPG! Én gázzal járok 1,6-os Toyotával km-enként kb. 10 forintos megtakarítással benzinhez képest. Költségben ott vagyok, ahol egy dízel 4,7 literes fogyasztással. Nincs turbo, meg egyéb hülyeségek, ettől olcsóbban ekkora autóval nem tudnék járni. Benzinhez képest eddigi megtakarításom 4 év alatt: 10 ft x 96 000 km, az annyi mint 960 ezer. Beszerelés költsége: 220-250E, eddigi szervizköltségeim gázzal kapcsolatban 2 finomszűrő és egy computeres utánállítás kb. 12 000 forint értékben. Lehet számolni. Pótkeréktartály esetén a hely is megmarad a csomagtartóban, normál körülmények között úgy megy, mint benzinnel és ha normális computeres szettet veszel, gázszag kizárva!

  • 2017.10.31. at 19:44
    Permalink

    Sajnos a típushibák lehetősége mindig kísért, magam is részese voltam egy megkímélten használt VW Bora 1.9 PD TDI (130 LE) turbóhalálának alig 60 ezer kilométernél… Hogy mit mondtak a szervizben, azt nem írom ide, mert akkor magamat kellene kimoderálnom 🙂 Most inkább arra próbáltunk rávilágítani, hogy lehetőség szerint saját magunk ne öntsünk olajat a tűzre, és mik a legjellemzőbb hibák, tünetek. Üdv: KZ

  • 2017.10.31. at 19:44
    Permalink

    sógorom seatjában (leon, 140Le valami 2 literes turbo diesel) 108e Km-nél a legnagyobb odafigyelés – gondos használat mellett adta meg magát a turbo. 600e Ft-os javítás nézett ki seat márkaszervízben, aztán valami 250e körül megállt nem márkaszervízben. Na most akkor mennyit spórolt a diesellel?

    Tovabbra is azt gondolom 1 tonna körüli autóba 1.6-os szívó benzines, 1.2 t mellé 1.8-2.0l, 1.5t-hoz 2.5-3.0 literes szívó benzin.
    Nincsenek csodák, a fentiek 300e km-t gond nélkül tudnak, legfeljebb kell 2l + benzin 100-on. Azt legalább nem egyszerre kell kifizetni, mint a több 100e-es turbo javítást.

  • 2017.10.31. at 19:44
    Permalink

    Az kimaradt azért a cikkből, hogy használtautóknál fokozottan oda kell figyelni az olajcsere periódus megvolt-e.

    Saját esetem: megvettem a turbófeltöltős autót, csak átvertek az olajcserével. Az olajban lévő mikroszennyeződések meg tönkrevágták a kompresszorjárókerék felőli ház részét meg magát a kompresszor járókereket. Persze nem olyan brutálisan roncsolódott a járókerék, mint ahogy az egyik képen van, de látszott hogy kikezdte, sorjás volt. Arról nem is beszélve, hogy nyomta a jellegzetes “huhogó” hangot, illetve a drasztikus teljesítménycsökkenés is megvolt.

Vélemény, hozzászólás?