Hamarosan szinte az összes autóról eltűnhetnek a kipufogók a környezettudatosabb jövő érdekében[
A napokban zajlik az ENSZ 26. éghajlatváltozási konferenciája, és a tárgyalások során az egyik központi téma a közlekedési eszközök által kibocsátott káros anyagok témája. Felmérések szerint világviszonylatban a szén-dioxid kibocsátás egyötödéért felelős az autóipar, ennek közel fele személyautókból kerül a levegőbe. 30 ország, és 6 nagy autógyártó cég is aláírta az egyezményt, mely szerint a világ legnagyobb piacain 2035-re, globálisan pedig 2040-re a modellpalettájukról száműzik a belsőégésű motorral szerelt autókat, de számos olyan nagy gyártó is akad, amely nem ennyire elkötelezett az emissziós törekvések mellett.
Az egyezményt elfogadó gyártók között szerepel a Mercedes, a General Motors (része többek között a Chevrolet és a Cadillac), a Jaguar Land Rover, a Ford és a Volvo. Utóbbi kiemelte, hogy már 2030-ra szeretnék elérni a karbonsemlegességet, nem csak a modellpalettájuk esetében, de a gyártási procedúrák során is nullára kívánják csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. További terveik között szerepel, hogy már 2025-re az értékesített járművek 50 százaléka elektromos hajtáslánccal hagyja el a kereskedést. A Ford ezzel szemben óvatosabb; ígéreteik szerint 2030-ra az eladott autóiknak közel 40 százaléka lehet villanyhajtású. Az egyezményt elfogadó vállalatok között ott szerepel még a BYD, mely európai értékesítését ugyan nem rég kezdte el, Kínában az egyik legnagyobb piaci szereplőnek minősül, és már most számos kizárólag elektromos hajtású modell található a márka kínálatában. Érdekesség, hogy a dokumentumot aláíró márkák a 2019-es eladások mindössze negyedét teszik ki.
Számos autógyártó azonban elhatárolódott az egyezménytől, köztük a legnagyobb piaci szereplők is. A 2020-ban legtöbb autót értékesítő Toyota ugyan elhivatott a környezettudatosság kapcsán, óvatos a "villanyosítással". Ígéreteik szerint 2025-re 15 különböző modelljük lesz elérhető tisztán elektromos hajtáslánccal, de nem kívánnak lemondani egyelőre a hibrid rendszerekről sem, és olyan alternatívákat sem zárnak ki, mint a hidrogén üzemanyagcellás járművek gyártása. A japán gyártó mellett nem írta alá az egyezményt sem a BMW Group (Mini, Rolls-royce), sem a Nissan-Renault. Mégis a legnagyobb visszhangot a Volkswagen konszern távol maradása váltotta ki, hiszen Európában az egyik legnagyobb piacot tudhatja magáénak a német márka, melynek az égisze alatt fut többek között az Audi, a Bentley, a Porsche, a SEAT, a Skoda, vagy éppen a Lamborghini. Ugyanakkor a németek is elkötelezettek a környezettudatosabb autógyártás mellett; nemrég a Volkswagen egy több milliárd eurós beruházást jelentett be, melynek keretein belül a hatékonyabb akkumulátor-gyártásra fókuszálnak. Az egyik szóvivő kiemelte, egyelőre nem látják miért kellene ennyire erőszakosan egy időponthoz kötni az autóipar teljes átállását, többek között ezzel magyarázták a távolmaradást. Szintén beszédes a Stellantis cégcsoport távolmaradása is. Az olasz-amerikai vállalat a világ hatodik legnagyobb autógyártója, és olyan márkák tartoznak hozzá, mint az Alfa Romeo, a Fiat, a Peugeot, vagy épp a Dodge.
Bár 30 ország csatlakozott az egyezményhez, a legnagyobb autópiaccal rendelkező országok távol maradtak. Sem Kína, sem Japán nem írta alá az egyezményt, valamint az Egyesült Államok is elhatárolódott országszinten, több állam mégis szignózta a dokumentumot. A globálisan negyedik legnagyobb piaccal rendelkező India most először nyíltan vállalt szerepet az emissziós kérdésekben, és szintén először írt alá hasonló dokumentumot Horvátország, és Törökország is, rajtuk kívül Nagy-Britannia, Svédország és Hollandia is csatlakozott.
