Mire nem fizet a casco sem?

Két autó teljesen kiégett, három másik megrongálódott múlt vasárnap hajnalban Budapesten a XIII. kerületi Alig utcában, a Lehel tér közelében keletkezett tűzben. Személyi sérülés szerencsére nem történt, de a tulajdonosoknak kész katasztrófa persze az is, hogy ha nem volt cascójuk, autójukat, s annak értékét sajnos úgy bukták, ahogy volt. A kötelező biztosítás az ilyen balesetekre nem jelent védelmet, de vajon melyek azok a káresemények, amikor a drága casco is kevés? Mert – ki ne tudná – a casco felettébb drága, ha nem is mulatság. Biztosítótól, még inkább a biztosított új vagy használt jármű értékétől, az önrésztől és az egyéb körülményektől függően havi több ezer, nem ritkán több tízezer forintos költség, olyan kiadás, amit nagyon nem mindenki engedhet meg magának. Nyilván cascóból sem csupán egyféle létezik – van ugye kifejezetten lopás elleni. Elemi károknál vagy a következőkben sorolt eseményeknél az sem fizet. Miként a neve is mutatja, a kötelező biztosítás (kgfb) mindenki számára kötelező, aki részt kíván venni a közúti közlekedésben, fedezetet pedig – általában - a másoknak okozott károkra nyújt. A casco ezzel szemben a saját autónkban keletkezett károk – egy részét – téríti meg az autó értékétől, az önrésztől és az egyéb körülményektől függő mértékben. Az alap casco rendszerint tartalmazza az elemi kár, lopás, rongálás, üvegtörés elemeket, hogy a baleset, sérülés, poggyász, stb. irányt most ne is említsük. Van casco csak lopásra, illetve a részleges casco fogalom elég tág ahhoz, hogy bármilyen kockázati elemet fedezzen – ahogy az ügyfél kívánja.
Hogy az se legyen teljesen nyugodt, akinek teljes körű casco biztosítása van: a kár kifizetésének a szerződés érvényességén kívül rengeteg feltétele van. A biztosító bizony mentesülhet a kifizetés alól, amennyiben a gépjárművet érvényes jogosítvány nélkül vezették, ha gépkocsivezető gyógyszer vagy alkohol hatása alatt állt, ha gépkocsivezető szervezetében kábítószer használata kimutatható, ha a gépjárművet nem rendeltetésszerűen használták, ha a baleset összefüggésbe hozható a gépjármű elhanyagolt műszaki állapotával, vagy lopás esetén, ha a védelmi rendszer nem felelt meg az előírásoknak. Ezeken kívül még elutasításra adhat okot, ha a kár összefüggésbe hozható háborús eseménnyel, nem engedélyezett átalakítással.
Jákfalvi Zoltánnal, az alkuszok szerint gépjármű-biztosításban etalon Generali-Providencia termékfejlesztési csoportvezetőjével beszélgetve arra jutunk, hogy egy esetleges háborús helyzet az, amikor a cascósok is foghatnák a fejüket, ám egyrészt ekkor nem feltétlen az autó lenne az, amit féltünk, másrészt egész jó esélyünk van arra, hogy a 2. Ukrán Front még egyszer nem tör be az országba.
Van cascónk, s füstbe megy az autó/rádől a fa/belecsap a villám/elönti a víz/huligánok rongálják meg mondjuk egy focimeccsre menet? Ezek mind biztosítási események, s a kár nagy részét fizeti a biztosító. Nem biztos, hogy alapszolgáltatásként, de fizeti. Ezért van, ezért kerül annyiba, amennyibe. A háborús esemény azért kizáró ok, mert annyi pénze egy társaságnak sincsen, hogy felelősséggel vállalja az akkor okozott – vélhetően sok-sok ezer vagy millió – kár megtérítését.
A cascós biztosítási eseményeknek úgy a negyede általában üvegkár – mondja Jákfalvi, úgynevezett problémás eset náluk 1-2 százalékban fordul elő. Ez sem kevés persze az éves szinten több mint 20 ezres számhoz viszonyítva. Egy, az Alig utcaihoz hasonló tűzeset szerencsére ritka, ellenben egy jó kis kőfelverődés körüli tudnivalókról itt olvashat, ha pedig bírja az autózás egyre riasztóbb költségeit, s nyugodtan szeretne aludni, kössön casco biztosítást, alkalmasint kifizetődő.