Blődnek tűnhet, de ahhoz, hogy alkalmasint biztonsággal meg tudjunk állni, bizony még a KRESZ-t sem árt ismerni. És figyelni és megérteni, felfogni, hogy mit is akar közölni a tábla, s nekünk mit és hogyan kéne csinálni például ahelyett, hogy megtelefonáljuk a barátnővel az Isaura fejleményeit
A hárombetűs biztonsági rendszerekről miért nincs szó? Direkt nem írunk róluk, nem pont arra vannak, hogy meg tudjunk állni/ne veszítsük el a kontrollt? – kérdezte olvasónk a
Vészfék csúszós úton című, egy tipikus téli ráfutásos balesetet szimuláló cikkünket kommentelve. Ha nincs ABS az autóban, akkor is célszerű teljes erővel fékezni? – jött egy másik felvetés, s mivel az említett téma csupán egyvalamiről akart szólni (sík úton, egyenesen megállás havas-jeges burkolaton), itt és most tisztázzuk, mi micsoda, melyik mozaikszó mit takar, melyik elektronika mire való, s hogyan viselkedik az autó velük vagy nélkülük.
Kezdjük az
ABS-szel, és nem azért, mert betűrendben ez az első, hanem azért, mert az Anti-lock Braking System, magyarul blokkolásgátló ma már szinte minden autóban része a biztonsági alapfelszereltségnek (az Európai Unióban 2007 óta kizárólag ABS-szel szerelt autókat lehet újonnan forgalomba helyezni). Csak röviden és egyszerűen: a 70-es évek végétől (elsőként a Mercedes-Benz S-osztályban megjelenve) sorozatgyártott blokkolásgátló arra jó, hogy megakadályozza a kerekek állóra fékezését, s a kocsi lassítás közben is irányítható maradjon. Az ABS nélküli autó gumija csúszik, nincs tapadás, kormányozni jóval nehezebb/lehetetlen az állóra fékezett kerekeket.
Azzal hadd ne foglalkozzunk, hogy a fékezéshez a féket kell nyomni (nem vicc, sajnos ez sem megy mindenkinek), viszont vészhelyzetben maximális erővel és telitalppal tapossuk a pedált, dolgozzon, kattogjon csak az ABS. Ezért is kiemelten fontos a
megfelelő üléspozíció: ha nem érjük el biztonságosan a pedálokat (és a kormányt), nő a baleseti kockázat. Kitört az autó feneke vagy orral előre csúszunk le az útról? Nyomjuk ki a kuplungot, hogy a motor ne álljon le, működjön a kormányszervo és a többi elektronika is. Igen, ez így elméletben elég egyszerű, ám a gyakorlatban keveseknek jut eszébe – tessék
biztonságos helyen gyakorolni, életet menthet a helyes és hatékony technika elsajátítása.
Gyakorolni, gyakorolni és gyakorolni! Nincs mit szégyellni az esetleges parkolóban bénázáson, csak biztonságosan csináljuk
ABS nélkül is tapossuk a padlólemezbe a pedált? Persze, hogy ne! Úgy fékezzünk, ahogy amúgy a blokkolásgátló is működik, ergo ha csúszik a kerék, engedjük fel a pedált, kormányozzunk az esetleges farolás irányába, pumpáljunk, korrigáljunk – ezt sem árt jól betanulni. Tehát: mérsékli az ABS a fékutat? Nem (főleg friss hóban vagy murván), de vészfékezés közben is irányítható az autó. És még az is mellette szól, hogy eltérő felületre érve (mondjuk félig a fűre húzódva) is segíthet kiküszöbölni a megpördülést.
Ami miatt mindezzel együtt azt állítjuk, hogy az ABS-es autók 99 százalékban rövidebb úton állnak meg, mint a blokkolásgátló nélküliek, az az, hogy a fékút hossza együttesen múlik az abroncsok minőségén, a gumikat az útra nyomó erő nagyságán, azaz a fékrendszer milyenségén, a futóművön, a műszaki állapoton - és a sofőr vezetéstechnikáján/reakcióidején. És az ABS-es autók nagy eséllyel jobb állapotban vannak, mint az idősebbek, az ABS nélküliek, ennyi.
Legfeljebb, amikor áll az autó...
A további két-hárombetűs aktív vezetésbiztonsági segédberendezések persze javíthatják a sanszunkat, így a
BA,
EBA vagy
BAS (Emergency Break Assist System), a fékasszisztens is. Ez – amennyiben korábbi adatokat elemezve arra a következtetésre jut, hogy a gázról túl gyorsan léptünk át a fékre, s így vészfék szükséges - maximális fékhatást vezérel a kerekekre attól függetlenül, hogy az ember mikor és milyen erősséggel nehezedik a pedálra. Hasznos lehet. Folytassuk az
EBD-vel (Electronic brakeforce distribution, elektronikus fékerőelosztó), ami a legjobban tapadó kerékre küldi a fékerőt. Együttműködik az ABS-szel, tengelyterhelést is néz, rövidítheti a féktávot, hasznos lehet.
ASR? Anti-Slip Regulation, kipörgésgátló. A
TRC (Traction Control) ugyanaz. Köze nincs a megálláshoz, épp ellenkezőleg, a gyorsításban van szerepe: a kerekek forgási sebességét figyeli az ABS-jelek alapján, alkalmasint elveszi a motorerőt és/vagy túlfékezi a kereket, ugorjunk. Jöjjön a sokféleképp hívott, de leginkább
ESP-ként (Electronic Stability Program) ismert dinamikus menetstabilizátor vagy menetstabilizáló elektronika, amit a Daimler és a Bosch fejlesztett és vezetett be 1995-ben. Az összes többi védművel összedolgozva az az ESP dolga, hogy az érzékelők jeleit figyelembe véve a stabilitást veszítő autót - vonóerő-mérsékléssel vagy célzott, kerekenkénti független fékezéssel visszarakja az útra, és passz.
Ha csúszik az út, az autó teljesen másképp viselkedik, mint szárazon. Például hosszabb úton áll meg vagy nem akar megállni vagy kitör a feneke vagy tolja le az orrát. Az elektronikákkal telezsúfolt modern kocsik úgyis megvédenek, nem? Nem, nem mindig
Az előző cikk által modellezett balesetben ABS-es, ESP nélküli autó csúszott bele a másikba, de nem azért, mert ABS-es volt, nem is azért, mert ESP nélküli. A sofőr késlekedése/figyelmetlensége okozta az ütközést, s tán még az is, hogy túl gyorsan ment. Nem szabálytalanul, hanem relatíve gyorsan. És/vagy nem volt elég nagy a követési távolság. Mi meg a balesetet szimuláló kis forgatáson ABS-es, ESP-s és még sok-sok kütyüs autókkal álltunk meg vagy csúsztunk bele az akadályba attól függően, hogy milyen volt az út felülete, mekkora volt a sebesség, milyen volt az abroncs, s milyen technikával fékezett a sofőr. Ezek számítanak. Adott esetben életet menthetnek az elektronikák, de nem oldanak meg mindent. Le a szemellenzőkkel, tanuljunk meg vezetni, s igyekezzünk azok helyett is figyelni, akiknek ez milliónyi okból kifolyólag sajnos nem megy.
Még valami: rendszeresen ellenőrizzük vagy ellenőriztessük az autó műszaki állapotát - kezdve az abroncsokkal a futóműn át a fékberendezésig. Szokás legyinteni rá, de telente a széles talpával be-beakadó bakancs, nyaranta hölgyeknél a tűsarkú is olyan, ami minden, csak nem életbiztosítás a volán mögött. Igen, a
papucsban vagy mezítláb vezetésnek is megvannak a veszélyei. Zárszó, örök igazság: mindig olyan sebességet válasszunk, hogy még biztonságosan meg tudjunk állni az adott út- és időjárási viszonyok közt.
Én az ESP-t utálom, és amivel mentem, nem lehet kikapcsolni sehogy. Miatta áshattam is ki az autót a hóból.
Persze, nekem soha nem hiányzott az ABS, soha semmilyen előnyét nem tapasztaltam, habár a Hondában párszor megszólalt, teljesen jelentéktelen esetekben.
A nem kikapcsolható ABS-nek nem vagyok barátja, a többi jöhet. Pont akkor növeli a fékutat, amikor nem kellene, hóban, hókásán, jégkásán. A wiki szerint (is) alapvetően jó dolog, de azért megjegyzi:
Anti-lock brakes are the subject of some experiments centred around risk compensation theory, which asserts that drivers adapt to the safety benefit of ABS by driving more aggressively. In a Munich study, half a fleet of taxicabs was equipped with anti-lock brakes, while the other half had conventional brake systems. The crash rate was substantially the same for both types of cab, and Wilde concludes this was due to drivers of ABS-equipped cabs taking more risks, assuming that ABS would take care of them, while the non-ABS drivers drove more carefully since ABS would not be there to help in case of a dangerous situation.[21] A similar study was carried out in Oslo, with similar results.
és
Do cars with ABS stop more quickly than cars without? ABS is designed to help the driver maintain control of the vehicle during emergency braking situations, not make the car stop more quickly. ABS may shorten stopping distances on wet or slippery roads and many systems will shorten stopping distances on dry roads. On very soft surfaces, such as loose gravel or unpacked snow, an ABS system may actually lengthen stopping distances. In wet or slippery conditions, you should still make sure you drive carefully, always keep a safe distance behind the vehicle in front of you, and maintain a speed consistent with the road conditions.
[url]http://www.nhtsa.gov/cars/problems/Equipment/absbrakes.html[/url]
Nekem az egyik (egyébként hátsókerék meghajtású) autómban van BAS és ESP is.
10 éve van meg az autó, a BAS kb. kétszer mentett meg mindkettőnket, és talán az ESP is.
Nagyon ritkán lépnek működésbe, de akkor hatásosak…
Két példa, amire jól emlékszem: Egyszer városi forgalomban elbámészkodtam, talán valami plakáton ragadt a tekintetem. Előttem megtorpant a sor, túl későn vettem észre. Ijedtemben ráléptem a fékre, és akkorát satuzott az autó, mint még soha (=BAS).
Illetve egyszer elnéztem egy szűkülő ívű kanyart, és az ESP olyan látványosan visszarakta az autó seggét az ideális ívre, hogy csak néztem.
Tudom, hogy lehet ilyen 3-betűs kütyük nélkül is élni, de ha vannak ,akkor néha tényleg látványosan akcióba tudnak lépni… Az ASR/ESP amúgy télen, csúszós úton egy nagyon jó mankó a hátsókerekes autók számára. Téli gumikkal egész használhatóvá teszi az amúgy közismerten nem hókirály járgányokat.
Jégen lefelé mindig izgalmas, főleg szerpentin utakon. Télen utáltam is de nagyon, valahogy mégis le kellett járnom a völgybe dolgozni és este vissza a 18-as úton (Cali Hwx 18), Csak nyári videót találtam, de télen néha kalandos volt (nyáron pedig élmény): [url]http://www.youtube.com/watch?v=4SmkXyyC0X0[/url]
[i]“de tükör jégen amúgy is lépésben megyek”[/i]
Nyilvánvalóan. Mindig, mindenkor, minden útviszonyok között a tapadás határozza meg az autó “kötődését” az úthoz, ebből következően a manőverezhetőségét is. Aki együtt él az autójával, érzi a kapcsolatot az úttal, az autó mozgásának milyenségét, ezáltal a határait is, annak nem jelent semmit az ilyen elektronika.
Aki ezekkel nincs tisztában, na annak természetesen létkérdés!
A másik: az új -tól legalább a 15 éves konstrukciókig visszamenőleg már olyan futási paraméterek vannak, stabilitás, fék, stb. hogy [b]normál útviszonyok között[/b] az 50 vagy 90 km/h az nem sebesség. Technikai szempontból olyannyira kis sebesség, hogy semminemű ilyen biztonsági elektronika gyakorlatilag szóhoz sem jut, vagy ha igen, akkor feleslegesen (pl. ABS indokolatlan megszólalása). Ahhoz, hogy ilyen körülmények között mégis balesetmentő szerepet kapjon, ahhoz nagyon homálynak kell lenni a vezetőnek!
A 130 km/h autópályán már nagyobb ugyan, de ott meg sokkal egzaktabb körülmények vannak, kvázi ezzel arányosan előre láthatóbbak a folyamatok. Van tér, és idő. Persze ha valaki 200-al megy… akkor nem.
papaAndy ! Tükör-jégen hólánc ? Izgalmas lehet lefele ?
Igen, valóban nem kimondottan pumpálni kell (pedig annak idején így mondták), hanem érezni mikor kell kicsit visszaengedni. Tükör jégen lehet, hogy valóban jobb az ABS, de tükör jégen amúgy is lépésben megyek. Lejtőn, tükör jégen pedig tuti nem lehet ABS nélkül lejönni, de én ABS-el sem próbálom meg, inkább felteszem a láncot:)
A wiki nem így tudja, de biztos ha ilyen határozottan állítod: http://en.wikipedia.org/wiki/Anti-lock_braking_system
“én magyarosan s-el ejtem, nem szisztemezek, mert akkor már éjbiesz lenne, nem ábées”
Nyugodtan mondd ábéesznek, ugyanis eredendően német rövidítés.
Ez mind O.K. amit írsz. Tisztában vagyok azzal is, amiről papaAndy beszél. Tehát amikor fokozatosan egyre erőteljesebben nyomja az illető a fékpedált, akkor a fékhatás is ennek megfelelően fejlődik fel, majd egy határ után egyszer csak megszólal az ABS, és ezzel együtt “meglódul” a kocsi.
Ismerős érzés. 🙂
Nem, nem veszi el az összes kerékröl a fékhatást ha egy megcsuszik, pont ez a lényege.
Az auto fékhatása sokkal nagyobb mint a hagyományos autokon, és pedig azért mert a hagyományos fékrendszerrel szerelt autokon a hátsokeréken szinte alig volt fékhatás köszönhetöen a mechanikus fékeröszabályzoknak és szinte csak az elsötengelyen lévö fékek fogtak. (kivéve persze ha jol meg volt rakva a csomagtarto és ült a segge) Az abs-el szerelt autokon pedig fékezéskor a hátsofékek is müködnek, maximális hatásfokkal. Ezt onnan is észreveheti még egy laikus is hogy amikor cserélik az elsöfékbetéteket, akkorra a hátso is le van kopva és cserélni kell vagy rövid idö mulva. Régen 4- elsö fékbetétet is lecseréltünk mig egyszer hátsot. És igen a rutinos vezetöknek is sokat segit, A hágorol teljesterheléssel leereszkedve furgonnal sem forr meg a fékolaj, az aljában is tökéletes a fékhatás.
A veszélye ennek is meg az espnek is ott van hogy a jeges uton nem érzed hogy jeges lenne. Régen egy pillanatra ráléptem a fékre bekapott az elsökerék tudtam jeges és csorogtam, abs-nél legtöbbször rendesen lassul az auto aztán a kanyarban jön a meglepi és 45fokos szögben lerepülünk az utrol. És ilyen produkciot sajnos olyan embertöl is láttam akinek sokszázezer km-er volt a fenekében….. A sok önjelölt fittipaldi a nulla rutinnal pedig ezektöl a kütyüktöl ugyérzi ö uralja az autot és amikor az megcsuszik mert már az elektronika sem tud korrigálni akkor már egy rutinos soför sem tudná megtartani, nem hogy egy mazsola…. Egy gondolkodo rutinos soförnek segitség, mig sajnos a nem gondolkodoknál halálos fegyverré teszi az autot…
[i]“…érzékelik a megcsúszó 1 kereket, de kattogások közepette elveszik az összes kerék fékhatását, és izzadok mint a barom, hogy én is belerohanok-e az elém bevágó, majd satuzva az előtte jobbra lekanyarodóba rohanó autóba.” [/i]
Ismerős érzés. :-))
[i]“Való igaz, annak akinek rosszak a reflexei és “pumpálni” sem tudja a féket kellő érzékkel,”[/i]
Nem kell azt pumpálni!! Minek? Egyszerűen érezni kell azt a nyomáspontot a lábaddal a fékpedálon, és a kocsi viselkedésén, amikor a fékező első kerekek 100 fordulatból kb. 80-at tesznek meg. (Max. fékhatás) Ez vagy benne van a lábadban, érzékeidben, (minimum 200.000 km) vagy nincs. A “mazsoláknak” persze nincs, azoknak kell az ABS meg a többi. :-))
Nekem nem váltak be az ABS-es autók, sorry. Szerintem az átlag, könnyen pánikba eső és minden vészhelyzetben a féket tövig taposó sofőröknek találták ki, de igazából a legtöbbször csak hosszabbítja a fékutat. Pl, amikor szinte teljesen nedves, de nagyon jól tapadó érdes aszfalton, a járdaszegély felőli oldal hókásás (gyakori szitu a városi vezetésben), akkor a gagyibb ABS-ek (én magyarosan s-el ejtem, nem szisztemezek, mert akkor már éjbiesz lenne, nem ábées) érzékelik a megcsúszó 1 kereket, de kattogások közepette elveszik az összes kerék fékhatását, és izzadok mint a barom, hogy én is belerohanok-e az elém bevágó, majd satuzva az előtte jobbra lekanyarodóba rohanó autóba. Semmit nem tudok csinálni, mellettem kamion és magas padka, csak a fékút dönt. Ilyenkor úgy érzem a régi swiftem fele annyi út alatt megállítom szakszerű pumpálással, mint az új partnert, de igaz ez városon kívüli hókására is. Való igaz, annak akinek rosszak a reflexei és “pumpálni” sem tudja a féket kellő érzékkel, annak segít, de a jókat bünteti, a megnyújtott fékúttal még defenzívebb vezetésre kényszeríti, de minden emberi hibát nem lehet bekalkulálni, néha jól jön a rövidebb fékút. Még jó, hogy csak régi szekerekre van mostanában pénzem, nem kell ABS miatt izzadnom.
Az a szerencsés aki még a régi technikán tanult meg vezetni!
Jó ha van némi elektronika, de anélkül is képes megoldani a feladatokat!
Trabant / Csepel 450 amiken kezdtem.
Én bizony rühelltem azt amikor a kamion processzora helyettem akart dönteni.
Nekem az ABS volt hogy nem működött (esőben, enyhe emelkedőn fékeztem kicsit megcsúszott a kerék), de pont pár napja volt, hogy megmentett egy koccanástól (havas úton dombról le előttem satufékezett egy Merci terepjáró). Jó dolog ez az elektronika, főleg Pesten.
“A régi autómban nem volt menetstabilizátor, a mostaniban van, de hogy mikor működik, vagy nem működik, még nem tapasztaltam! ”
50-es kanyarba menj be 90-el…
Ha az úton maradsz akkor működik a hárombetű….
“ASR? Anti-Slip Regulation, kipörgésgátló. A TRC (Traction Control) ugyanaz.”
Nem inkább kiTörésgátló ??? Vagy a VSC az ?
Ha kicsusznál pl egy kanyarban, ez a rendszer megfogja.
Vagy tévedek ?
Csináltam már pár jávorszarvas tesztett hobbiból/életmentésként és mindig segített.
Elég, ha azt tudják az emberek, minek van a biztonsági öv. Az ABS-t ismerem és tudom mikor működik, de a többi bisz-basz már nem annyira érdekel. Elég ha azt veszem észre, hogy hirtelen fékezéskor odatapad az úthoz és sokkal előbb megáll, mint amire számíttok!
A régi autómban nem volt menetstabilizátor, a mostaniban van, de hogy mikor működik, vagy nem működik, még nem tapasztaltam!
Az esőszenzor viszont csodálatosan muzsikál!:)
mindenkinek vannak ilyen ismerősei, nálunk pl rokoni körben vettek egy A6 avantot 2006-os évjáratút és mindenféle extrákkal azt sem tudta az anyuka, hogy mi micsoda, de hát kisírta magának a nagy autót, van két gyereke és pl. nem tudja mire való az ISOFIX hátul, meg mire jó a kikapcsolható légzsák :DD csak tanakodni lehet, hogy ez mit tett a jogsijáért ha alap dolgokat nem tud az autóról..?? Az a baj, hogy a rutint is elvették mint külön modul, gondolták, majd a friss jogsijával megtanulja (vagy nem) de egyet értek a szigorítással mert ezek miatt lehet a legtöbb baleset nem azért mert valaki száguldozik. De az valóban elég baj, hogy egy autóvezető nincs tisztában -nem csak a rövidítésekkel- hanem az autójával sem, nem tom az olyan ember szerintem csak szín alapján választ autót. Mikor én csináltam a jogsim akkor jött egy csajszi velünk, nem tudta a pedálok sorrendjét…… na szval lenne miért szigorítani 🙂
Jó a cikk, kicsit sajnálom, hogy nem ment bele annyira részletesen, hogy egyes rendszerek kipörgés gátlója nem nyomatékot ad a jobban tapadó kerékre, hanem a rosszabbul tapadót fékezi megfelelő mértékben, stb… persze egy hétköznapi használatban ez majdnem mindegy is. A szégyen inkább az, hogy sokan elvileg levizsgáztak, jogosítványt szereztek és lövésük nincs a három betűs kütyükről. Van olyan hatalmas műszaki érzékkel megáldott ismerősöm aki két szervizbe is elvitte a kocsiját, mert rossz a fék, darál a fékezésnél és megijedt tőle. Le is koccolta a másikat mert elvette a lábát a fékről… igen az ABS volt és köszöni szépen jól működik:D
Vészhelyzetben a megfelelő reagálásról szintén ennyi az oktatás, brutálisan megszigorítanám a rutin vizsgák követelményét és az elméleti oktatásnak is lépést kéne tartani a technikai újításokkal.