Mindig tökéletesnek kell lennie – Mercedes-Benz E 300e teszt

Már 2016 óta fut a jelenlegi E-osztály generáció, ám tavaly kapott némi ráncfelvarrást, noha valójában egyáltalán nem fáradt még el a frissítés előtti forma sem. Átszabták a szokásos pontokon, új fényszórók, új lökhárítók, de ügyelve arra, hogy ne változzon meg túlságosan az autó. Ez elöl sikerült is, nincs olyan változás, amire felkapnánk a fejünket. Hátul viszont az új lámpákra már igen. Ezek már látványosabban változtak, immár átlógnak a csomagtérfedélbe, és a céljukat itt is elérték a formatervezők: jobban passzol vele a jelenlegi márkaarculatba az E-osztály.

A tesztautó hibridségéről viszont csak apró jelek árulkodnak a zöld rendszámon kívül. Ilyenek az EQ Power feliratok, hiszen most már minden villanyosított Daimler modellben ott szerepel ez a két betű, illetve a töltőcsatlakozó fedele a hátsó lökhárító jobb szélén.

Én továbbra is jobban szeretem ezt a megoldást, mármint, hogy az autó orrán vagy a hátulján alakítják ki a csatlakozókat, sokkal kényelmesebb így az utcai oszlopoknál a csatlakoztatás. Többféle stílus közül választhat a Mercedes E-osztály vásárlója, a tesztautó az AMG Line sportos hangulatát kapta, egyedi felnikkel, az AMG modellekre jellemző hűtőmaszkkal és lökhárítókkal. Félrenyúlni ezzel sem tudtak, nem lett hivalkodó tőle a limuzin, ám akinek ez is túl sok, választhat elegánsabb kialakítást is. Az utastér aztán végképp megbabonáz. Persze mélyen a zsebébe kell nyúlnia a vásárlónak, ha pont olyat szeretne, ami a képeken látható. A tesztautóban ugyanis a 3,1 millió forintos Premium Plus csomag teremtett egyedi hangulatot. Többek között panorámatetővel, nagyobb kijelzőkkel, Burmester hifivel. De kiválasztható külön a középkonzol megjelenése, illetve a műszerfalon végigfutó dísz is. A tesztautóban utóbbi fémhatású volt, míg előbbi zongoralakk és ez együtt igazán ízléses elegyet alkotott.

Minden műanyag olyan, hogy egyszerűen késztetést érzünk a tapizásukra, a minőség pedig kitűnő.

Ugyanígy a kényelem, hiszen a szövet/bőr ülések is kényeztetően ölelik körbe az utasokat elöl és hátul egyaránt. Viszont a csomagtérben fájdalmas nyomot hagyott a hibridség. Az még nem is feltétlenül lenne baj, hogy 540 helyett csak 370 literes alapból, ám az akkupakk miatt egy lépcső alakult ki, ami a praktikum ellen dolgozik. Hiába dönthetők a hátsó ülések, így nehezebben használható ki a rendelkezésre álló tér. Szívesen látnám más gyártóknál is a Mercedes ülésállító módszerét. Az ajtóburkolatra helyezték a gombokat, ennél kényelmesebb megoldást jelenleg nem tudok említeni. Arról is gondoskodtak a tervezők, hogy az infotainmentet mindenhonnan kezelhessük. Na jó, hátulról nem, de itt azért talán kicsit túlzásba is estek. Egyrészt ott az érintőképernyő, de van még tapipad is, illetve a kormánykerék kapcsolói. Az biztos, hogy vezetés közben nem érdemes elmélyedni a menürendszerben. Egyszerűen túl sok figyelmet igényel. Hiába a haptikus gombok a kormánykeréken, ezek kezelése is kissé esetleges. Ha nem a megfelelő erővel és szögben érek hozzá, akkor simogathatom naphosszat, nem vált például számot a hifi. Összességében persze minden teljesen logikus, tehát a káoszban azért ott rejlik a rendszer. Az MBUX beszédfelismerőjével pedig jót lehet mókázni, most már favicceket is tud, ha épp ilyesmit kérünk tőle. Nézzük, mitől zöld a rendszám! A 300e EQ Power orrában négyhengeres, kétliteres benzinmotor kapott helyet (dízellel is választható), amit a 9 fokozatú automata sebességváltóval összeépített villanymotor egészít ki. A villanymotor önmagában 122 lóerős, 440 Nm a forgatónyomatéka. A benzinmotor pedig szintén nem gyenge, tudja a 350 newtonmétert, ráadásul már 1600-as fordulattól, lovainak száma 211, de ennek kiaknázásához már 5500-as percenkénti fordulat szükséges. A rendszerteljesítmény viszont 320 lóerő. Mindez mind a négy kerék felé eljut, de kérhető hátsókerék-hajtású változatban is a plug-in hybrid E-osztály. Akkupakkja 13,5 kilowattórás, amit töltőoszlopról, 7,4 kilowattal két óra alatt csurig lehet tölteni. Kétféle töltőkábel jár az autóhoz. A Type 2 mellé otthoni 230 voltos is, de utóbbival azért 6-7 órába is beletelhet a teljes töltés. Utána viszont képes 40 kilométert is tisztán villanyhajtással megtenni. Nekem 44 kilométer volt a legtöbb, amit nagyon odafigyelve ki tudtam préselni belőle villannyal. A fedélzeti „mérőke” általában 25 kWh feletti áramfogyasztást vetített 100 kilométerre. Benzinből 4,3 liter lett a teszt átlagfogyasztása, sűrűn töltögetve az autót. Amikor viszont elfogy az áram, előszeretettel használja a benzinmotort az autó. „Öntöltő hibrid” módban a fogyasztás is 7,5-8 liter környékén alakul. Persze figyelembe véve, hogy alapból két tonnás az autó, ez reális érték. Ugyanakkor ezt a tömeget szinte nem is érezni. Nem mondom, hogy egy vérbeli AMG modell vehemenciáját fogja produkálni, mert messze nem. De hát nem is erre született az E-osztály, még akkor sem, ha létezik belőle tényleg nagyon vad változat. Az 599 ezer forintos légrugókkal és adaptív lengéscsillapítókkal teljesedik ki a modell. Elöl kettős keresztlengőkaros, hátul ötlengőkaros a futómű, de a száraz adatok képtelenek lefesteni azt a lágy suhanást, amire képes. A más autókban borzalmasnak tűnő keresztbordákon és úthibákon úgy gurul át, mintha azok soha nem is lettek volna ott.

Szinte felfoghatatlan, hogyan tudtak a mérnökök ilyen futóművet hangolni alá, de sikerült, és könnyű hozzászokni ehhez a kényelemhez. Utána minden más fájdalmasan rázós.

A kényelem mellett a biztonságot is vezetősegédek armadája biztosítja. Ráadásul ezek is nagyon finoman működnek. Nem erőszakosan ránt vissza a sávtartó, az adaptív tempomat is szinte észrevétlenül fékezi az autót, ha kell, sőt olyan dolgokra is figyeltek, hogy a holttérfigyelő még akkor is jelzi az érkező járművet, ha épp az álló autóból szállunk ki. És akkor a tanksapka fedelét még nem is említettem. A nyitógomb az utastérben található, megnyomására nem nyílik ki egyből, kizárólag akkor, amikor a vezetőülésből kipattanva odaérünk, hiszen az érzékelőkkel ez is megoldható. Ahogy az automata parkolás is, szóval rendkívül egyszerű az E-osztály kezelése. Egyszerűen stresszmentes, mennyei nyugalomban utazhatunk benne, persze ennek ára van. A tesztautó esetében 29 343 510 forintos ára, de a plug-in hybrid E-osztály már 21 961 000 forinttól elhozható a zöld rendszám minden előnyével.