Tavaly a Balatont is megkerülte az ABB-s Nissan Leaf, amely hasonló társaival a használtpiac új kedvence is lehet. Hiszen a legújabb trend szerint, villanymotor hajtja, zöld rendszámos, és már túl van élete legnagyobb értékvesztésén
Az energetikai ipar egyik vezető világvállalataként – és persze itthon is több gyorstöltő telepítőjeként és üzemeltetőjeként – szinte természetes, hogy az
ABB hazai képviselete hazánkban az elsők között szerzett be egy példányt a 2011-es Év Autójából. Ez a Nissan Leaf 2012 márciusában Hollandiából érkezett, tehát immár 4,5 éves autót kaparinthattuk meg pár napra, hogy kicsit alaposabban megismerjük, milyen egy Leaf használtan. Hiszen arról már írtunk, milyen volt újonnan az
első generációs Leaf és arról is beszámoltunk, hogy milyen a legújabb,
legnagyobb akkumulátoros változat.
Kezdetben – amikor Európában még nem is gyártották – a Nissan Leaf csakis könnyen koszolódó világos kárpittal készült
Más hatótávolságokat mutat a kijelző és frissítést kíván a navigáció térképe. Amúgy minden ugyanolyan ma is ebben a közel 5 éves Leafben, mint újkorában
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a 4,5 éves Nissan Leaf a típus megújulása előtti „eredeti” példány, amely még gyárilag is csak 175 kilométeres hatótávolságot ígért, és hivatalosan soha nem forgalmazták itthon. Mindennek az akkumulátor és annak, illetve a töltés vezérlése szempontjából van jelentősége, ugyanis ennél a mai, sőt akár az itthon 2013-ban először újonnan forgalomba került Leafek is korszerűbbek. E kipróbált használt példány esetében ez például a hatótávolság jelentős változásán mutatkozott meg. A gázpedál egy röpke padlóig nyomása is szinte azonnal meglátszott a jelzett hatótávolság jelentősebb visszaesésén, míg némi lejtőn gurulás a hatótávolság megugrásában nyilvánult meg. Mintha túlságosan is figyelembe vette volna a számítógép a közelmúlt használati módját a hatótávolság számításánál. Ha csak egy pillanatra megálltam valahol és addig „levettem a gyújtást”, nem egyszer akár 10 kilométerrel eltérő hatótávolságot mutatott újraindításkor, mint leállítás előtt.
A hátsó ajtón kevésbé, az elsőn annál inkább meglátszik a használat
Különösen a fogantyúnál érhető tetten a világos kárpit hátránya. A kormánykerék is csak piszkos, de nem kopott
Szintén a hatótávolság tudatta, hogy legtakarékosabban városban sikerült közlekedni ezzel az autóval. Az időjárás nem kívánta a légkondicionáló használatát, kinti 14 fokban 19-re állítottam a benti hőmérsékletet, ehhez igazította az automata a ventilátort. Lakott területről kiérve, az M0 autóút Fót és Vecsés közötti – tehát némi szintkülönbséget is tartalmazó – szakaszán viszont körülbelül kétszer olyan tempóval fogyott a még megtehető kilométerek száma, mint a megtett távolság. Pedig a gazdaságos Eco üzemmódban, tempomattal százas tempót beállítva haladtam. Ugyanakkor a Hungaroringről a belvárosba szinte pontosan a megtett távolsággal csökkent a hatótáv. Pedig ekkor szándékosan nem is törekedtem a takarékosságra, így a 130-as tempóba is belekóstoltam a Leaffel és az igazán meggyőző padlógázas gyorsulást is kipróbáltam vele.
A gyors tempón túl az emelkedő és a szembeszél ennél a Leafnél mintha a szokottnál is jobban apasztotta volna a hatótávot
Az ABB flottamenedzsere szerint újkorában akár 200 kilométerhez közeli hatótávolságot is kiírt e Leaf fedélzeti számítógépe. A gyakorlatban 140-150 kilométer megtételére volt akkor képes az autó, bekapcsolt légkondicionálóval, normál – vagyis nem a fokozott energia-visszatermelést adó Eco – üzemmódban. Manapság, 40 ezer kilométeres futásteljesítmény mellett, teljesen feltöltött akkumulátorral 120 kilométert mutatott a kijelző, amikor átvettem az autót. Két pálcika hiányzik az akkumulátor állapotát jelző oszlopból, ami az akkumulátor legalább 20 százalékos kapacitáscsökkenését jelenti. Ez kifejezetten rossz eredménynek számít, hiszen hasonló korú Leaf akár
160 ezer kilométert is teljesített már, mire hasonló állapotba került az akkumulátora. Mindez jól mutatja, mennyire sok múlik a használat módján és a töltési szokásokon.
Ma is ugyanolyan villanyautós élményt ad az autó vezetése, mint egy új Leaf. Zörgés és egyéb nemkívánatos zaj sem töri meg az utastér csöndjét, pedig zömében városban használták ezt az autót
E Leaf használatáról érdemes tudni, hogy mivel nincs valódi gazdája, ezért nem kap olyan gondoskodást, mint a szerető családban cseperedő testvérei. Mindig az használja, akinek éppen szüksége van rá, gyakran valamely útba eső gyorstöltőnél töltik, és mindenki a saját vérmérséklete szerint közlekedik vele. Mindez részben utastere állapotára is magyarázatot ad, a beltér ugyanis viseltesebbnek látszik, mint a futásteljesítmény alapján várható és ennek csak részben oka a világos kárpitozás. Kívül viszont csupán az első lökhárító egyetlen apró horzsolása jelzi az idő múlását, és műszakilag is remekül tűri a megpróbáltatásokat az autó. Soha nem hibásodott meg, csak az előírt karbantartási ciklus szerint járt szervizben, így használói alapvetően a mai napig elégedettek vele. A Leaf nem csak Év Autója volt, a világ legnépszerűbb villanyautója, így
használtan is van belőle bőven, de - számos elektromos modellhez hasonlóan - hamarosan újonnan is 1,5 millió forintos kedvezménnyel lesz elérhető.
Az első Leafek csomagteréből - a hátsó ülések támlái mögötti szürke műanyag alatt - még nagyobb helyet rabolt az akkumulátor, mint manapság. A töltő igényes táskában utazik
„Innentől” kezdve megváltozik még egy dolog. Nem az lesz a fontos egy használt elektromos autó vásárlásakor, hogy mennyit futott, hanem milyen akkumulátorkímélő volt a gazdája. Ráadásul a kapacitás pontosan mérhető utólag is. Mi lesz most a km-óraforgatókkal? Mind munkanélküli lesz (úgy sajnálom őket)! 🙂