Milyen egy 10 éves olasz? Fiat Bravo használtteszt

Fiat Bravo 1.2 SX, 2001 - használtteszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Első generációs, facelift utáni Fiat Bravót próbáltunk 106 ezer kilométerrel, mediterrán stílusú külső-belsővel, 1,2 literes, 82 lóerős alapmotorral és némi típushibás fuldoklással.


Hoztunk már használttesztet Fiat Bravóról, az viszont egy "új", 2009-es modell volt már ötajtósan, pedig ugye az első, eredeti, 1996-ban Év Autójának választott szériából Bravo csak fiatalos háromajtós lehetett, míg a praktikusabb, méretesebb csomagterű kivitelt Bravának hívták. Szó mi szó, jelen cikkünk főhőse egy 2001 végi, facelift utáni, 1,2 literes benzines alapmotorral szerelt példány órájában korához képest nem sok, 106 ezer kilométerrel, egyetlen - elégedett - tulajjal és olyan állapotban, hogy a kocsi(ról készített képek) láttán nyilván sokak reakciója a heveny homlokráncolás. De a látszat csal.
Hirdetés

Viharvert. Ütött-kopott. Több sebből vérző. Csupán a rozsda tartja össze. Tán ilyesmik juthatnak eszünkbe a tesztautót vizslatva, azonban utóbbi egyáltalán nem igaz rá, előbbiek meg arról tudósítanak, hogy tulajdonosának mediterrán módra nem szokása javíttatni a karosszériahibákat. Különben a családból többen okozták a horpadásokat, húzásokat és karcokat, egyszer pedig őzzel randevúzott Enzo - így hívják ugyanis az annak idején félig-meddig szerelemből, újonnan 2,2 millió forintért vásárolt olasz kompaktot.
A hiányzó dísztárcsákat a hátsó szélvédőn Real Madrid-címer pótolja, az utastér bezzeg szinte kopásmentes, csak piszkos, na. A mediterrán hangulatot beivódott cigifüst fokozhatná, de - nagyon helyesen - sosem dohányoztak az autóban. Elöl kényelmesen (az ülés és a kormány is magasságában állítható), átlagtermettel hátul is egész jól elférni. A poggyásztér 280 literes, bővítve több mint egy köbméternyi cucc is bemegy. A bővítésnek a következő a sorrendje: fejtámla ki, ülőlap fel, (osztottan dönthető) támla le - néhány másodperc, nem több. A padló sík, a nyílás kellően nagy.
Olasz autókhoz általánosan társított szétesésérzet nincs, zavaró mértékű zörgés-nyikorgás sem jellemző. A műanyagok kemények, a dizájn mai szemmel régimódi - de milyen más is lehetne. Tíz év alatt rengeteget fejlődött az ipar, az igények is az egekbe szöktek. Klíma van, központi zár van, szervokormány van, elöl, a vezető oldalán le-föl automata elektromos ablak van, villanyos tükörállítás van, kazettás magnó szintén, hogy legyen hová dugni a klasszikusokat. Mi kéne még? Minden működik, sosem volt semmi váratlan kis meghibásodás, tán izzót sem kellett még cserélni.
Enzo szervizelésére odafigyeltek, kapott olajat, szűrőket, gyertyát, amikor kért. Mindazonáltal jelenleg sajnos tökéletesen produkálja a Bravo fő-fő típushibáját, ami a szenzációs, a teljesség igényével szerkesztett kluboldalon írtak szerint is így hangzik: "Az 1.2 16V leggyakoribb hibája az ingadozó alapjárat, súlyosabb esetben alapjáraton fulladás, leállás, amit a fojtószelep elkoszolódása okoz." Remélhetőleg hamarosan kigyógyul betegségéből, s még sokáig szolgálja gazdáját, aki egyáltalán nem tervezi kedvence eladását.
Telente nem igen, egyébiránt meg főleg országúton, kíméletesen használja. A modellfrissítéskor bevetett 1,2 literes alapmotor ereje számára bőven elég − érzetre most is megvan még mind a 82 ló. Az 5 fokozatú váltó meglepően pontosan kapcsolható, a kuplung és a kormány pihekönnyű − a Bravo vezetése, parkolása is gyerekjáték. Tény, hogy aprók a külső tükrök, cserébe a tartóoszlopok nem vaskosak, jól kilátni minden irányban. A rugózási komfort átlagos, az egyenesfutás megfelelő, húzósabb kanyarban a karosszéria oldaldőlése jelentős.

A motor, amikor épp nem fullad, szívesen pörög, 100 km/h-s sebességre a gyári adat alapján fürgén, 12,5 mp alatt gyorsítja fel az üresen alig több mint 1 tonnát. Autópálya-tempónál már kissé zajos és a fogyasztása is megugrik, ám országúton igazolja a hivatalos értéket (5,3 l/100 km), s vegyesben, városi és sztrádás szakaszokkal is elvan a 100 km-re jelzett 6,8 literből.
Fenntartása nem drága mulatság. Ha valakinek tetszik, s kellő körültekintéssel kifog egy gondosan karbantartott, hasonló évjáratú és motorizáltságú, a Használói vélemények többsége szerint is remek kis kocsinak titulált Bravót, 400-500 ezer forintért guríthatja haza. Jó pár évig autó marad még, botorság tőle félni azért, mert nem német vagy japán. "Megy az, mert olasz" − jelenti ki Enzo tulajdonosa egészen pontosan nem tudni, milyen analógiára − lényeg, hogy a fulladásos típushibától megszabaduljon, a Real Madrid címer helyett meg azért illendő volna mondjuk egy juventusost kitenni.
Utóirat: időközben Enzónak két gyertyakábelét cserélték, kipucolták a fojtószelepet, s megint tökéletesen egyenletesen jár a motor. Rövidesen gyertyacsere is lesz, hogy a (régivágású, rendes) szaki szavaival élve "százszázalékos" legyen, sőt a kasztnihibák terén is drámai előrelépések várhatóak, mert a családban még évekig számítanak az autóra.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

20 thoughts on “Milyen egy 10 éves olasz? Fiat Bravo használtteszt

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    Egyetértek fejtegetéseddel. 1997-ben amikor a TIPO 1,9 TD-t eladtam, előtte ráköltöttem 380.000 Ft-ot. Kb. 50.000 – el kaptam érte többet, nagy keservesen, mintha semmit nem csinálok neki. Akkor adom 200-al kevesebbért, azonnal elkapták volna mint a cukrot, így kínlódtam vele egy ideig, mire vevőt találtam rá. Ma már más pennával írunk, változtak a körülmények, de az ilyen helyzet ma is érvényes. Akkor megfogadtam, ha egy autóban megszaporodtak a kilométerek, vagy elkezd gyanús jelenségeket produkálni, nem várok, nem költök rá nagyobb pénzeket, inkább olcsóbban, de vigyék. Még mindig én leszek a nyerő. Az autó már csak ilyen, sajnos.

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    A cikk szerint 4-500 között ér az autó normál állapotban. Én nem adnék bravoért annyit. (ez az én véleményem) Tegyük fel 200-ért megveszed ezt. Metál fényezést 15000 alatt nem csinálnak elemenként. Vegyük ezt az árat alapul! Motorháztetőt 2-nek számolják, az oldalán nagyok az elemek (ajtó és hátsósárvédő) emiatt a 3 elemet 4-nek számolják, 2 oldal együtt 8 elem, plusz első hátsó lökös. Összesen 12 elem úgy hogy a tető és csomagtérajtó kimaradt! Szorzás: 12×15000=180.000 Az a vételárral együtt 380! DE!
    Festés előtt kéne lakatolni(nem keveset), és alaposan szétszerelni a gépet majd utána össze.
    Ne felejtsük ki hogy kell első lökös, hütőmaszk oldalsó díszléc, dísztárcsák. Csak képen láttam az autót gondolom élőben még feltűnne rajta ez+az. Na meg az utánjárás, és még sorolhatnám! Ha ezt a gépet akarná megcsinálni vki, az jóval többre jönne ki mint venni egy épet!!! Megéri???

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    Azért egy kicsit ki lehetett volna takarítani az utasterét, amúgy 2kilónál többet ér ebben az állapotában is üzenem az egyik hozzászólónak, hisz 2 kilóért 93-95 Swifteket adnak hasonló állapotban. Ez azért csak egy kicsit sportosabb autó…

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    Az 1.2 16V motornál típusbetegség az alapjárati dadogás, ami a cikkben is említett fojtószelepház-tisztítással orvosolható. A fiatbravo.hu oldalon le is van (legalábbis annak idején le volt) írva, hogyan lehet ezt házilag kivitelezni – néhány órás művelet.

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    Már nem azért de ez úgy néz ki mint egy tpikus bankos autó. Retkes, teliszemetelt belső, kívülről meg körbe van verve. Gyakorlatilag körbe lehetne fújni, lökös és hűtőmaszk csere stb… Ér vagy 150-180-at. De azt is csak úgy, ha nem csináltatja meg az ember, csak üti tovább mint eddig tették. Olcsobb venni egy épet, ha fontos az esztétikai állapot.

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    Nekem volt egy Brava-m. 1.6 Limited Edition. Egy új Focus váltotta 2010-ben. Ég és föld a kettő. Tényleg. A Fokus-ban rendesen megvan a szappantartó feeling. Persze modernebb autó, frissebb a belső design, de nincs benne élet, nincs szelleme. Nincs miért szeretni. Egy használati eszköz. A Brava családtag volt. Mindenkinek hiányzik.
    Most Mondeo van. Csak a mérete miatt kellett cseréni. Ez is csak egy eszköz..

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    Nem tudom milyen a Bravo. Én inkább Astrát vettem. Kollégámnak volt Bravoja és most, hogy született a gyerkőc Stilo kombit vettek. Valószínű, hogy elégedett volt vele. Én nem mertem Fiatot venni.

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    Azért az a 400-500 ezer Ft-os ár egy kicsit túlzás, nem? 500 ezer Ft-ért sikerült új gazdát találnunk a 2001-es Astra-G 1.8 16V Sport autónknak klímával, ABS-szel, ASR-rel, alufelnivel, el. ablakkal, el. tükörrel, stb-stb! És egy karc sem volt rajta! Akkor ez mitől érne 400-500 ezer Ft-ot? Inkább a 2 kilós kategória! Nem mondom, hogy rossz autó, volt ilyenem is, de azért ne essünk túlzásokba!

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    Az általatok is linkelt klub oldalon megannyi emberkét találtatok volna, akinek nem így néz ki szerencsétlen vasa, és szívesen kölcsön adta volna, ez nem olaszos, ez elnézést a gazdájától, de ez igénytelen, főleg ha nem anyagi megfontolásból van így, csupán telibe szarja… Érdemes körbenézni a tagok gépei között, mennyi a szépen egyben lévő példány és az ütött kopott, pedig nem lehet mondani hogy ne szeretnék a masinát, mélyebbre túrva találni olyat is akinek új autó árába van az állag megőrzése, javítása! Amúgy korrekt cikk, nekem is ilyen motorral volt bravám, ismeretlen előéletű pénzzabáló volt 🙂 De a motorral nem volt gond, pedig kétszer ennyi volt már benne!

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    én emlékszem rá,mikor kijött 1995-ben.Sokkolóan modern,gyönyörű,hihetetlen álomkocsi volt.Akkor még nem voltak előítéleteim a „digóverdákkal”…most már ingyen sem kéne.Elhiszem én,hogy ez egy épp jól összerakott példány,de amúgy véleményem szerint tipikus pénznyelő 🙂

  • 2017.10.30. at 14:09
    Permalink

    [i]„tán izzót sem kellett még cserélni.”[/i]

    Ha nem használták a fényszórókat a 106 ezer kilométer alatt, akkor elképzelhető. 🙂
    Egyébként a belső szerintem nem azért régimódi, mert ez a Bravo 10 éves, hanem mert 1995-ben tervezték, és 17 évvel ezelőtt igencsak divatos és modern volt ez a beltér.

Vélemény, hozzászólás?