Mikor éri meg a dízel? És a gázhajtású vagy a hibrid autó?
Spórolós modellek megtérülése
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Autóvásárlás vagy -átalakítás előtt érdemes kalkulálni, hogy a különböző, spórolást célzó verziók milyen futással térülnek meg. Ehhez kívánunk segíteni.
Az olcsó LPG-vel autózás velejárói ma már egyáltalán nem nyűgösek, elvileg lehet velük mélygarázsban parkolni, persze a döntés az üzemeltetőkön múlik, sok helyen nem vették le a tiltótáblákat. Az átalakítás hamar megtérülhet, a pótkeréktartály pedig a defektjavítók korában nem sok nyűgöt jelent
Kisdízel vagy hibrid? Aki olcsón szeretne autózni, az a Citroën DS5-ből ne az utóbbit válassza
A kalkuláció első lépése a fogyasztás megállapítása, ami jobb híján legtöbb esetben a gyári értékek leolvasását jelenti, ám ne legyenek illúzióink, illetve senki se essen kétségbe, amennyiben nem fogja tudni elérni azokat, a nem életszerűen mért, sokszor mesésen hangzó értékeket. Arányszámnak természetesen jók, így a kalkulációban segítenek. Ha pedig a fogyasztás megvan, a kilométerenkénti, illetve a gyakrabban használt, 100 kilométerre jutó üzemanyagköltséget az adott üzemanyag árával való szorzással egyszerűen megkaphatjuk.
Néhány olcsó üzemet ígérő autó futásköltsége, megtérülése
| Modell | Hajtóanyag literára | Vegyes fogyasztás | Üzemanyag- költség/km | Vételár | Takarékos verzió felára | Megtérülési kilométer |
| Citroën DS5 e-HDi MCP6 Airdream Design | 444 Ft/l | 4,4 l/100 km | 19,536 Ft/km | 7 990 000 Ft | ||
| Citroën DS5 Hybrid4 200 Airdream Design | 444 Ft/l | 3,8 l/100 km | 16,872 Ft/km | 10 360 000 Ft | 2 370 000 Ft | 885 886 |
| Citroën C4 1.6 VTi 120 Tendance | 441 Ft/l | 6,2 l/100 km | 27,342 Ft/km | 4 459 000 Ft | ||
| Citroën C4 1.6 VTi 120 LPG Tendance | 229 Ft/l | 6,2 l/100 km | 14,198 Ft/km | 4 744 000 Ft | 285 000 Ft | 21 683 |
| Citroën C4 1.6 HDi 90 Tendance | 444 Ft /l | 4,2 l/100 km | 18,648 Ft/km | 4 619 00 Ft | 160 000 Ft | 18 403 |
| Toyota Auris 1.33 Dual VVT-i Luna | 441 Ft/l | 7,5 l/100 km | 33,075 Ft/km | 4 725 000 Ft | ||
| Toyota Auris 1.4 D-4D Luna | 444 Ft/l | 5,7 l/100 km | 25,308 Ft | 5 210 000 Ft | 485 000 Ft | 62 444 |
| Toyota Auris HSD Luna | 441 Ft/l | 3,8 l/100 km | 16,758 Ft/km | 6 390 000 Ft | 1 665 000 Ft | 102 041 |
| Ford Mondeo 2.0 Ghia, 2005 | 441 Ft/l | 7,9 l/100 km | 34,839 Ft/km | 1 495 000 Ft | ||
| Ford Mondeo 2.0 TDCi Ghia, 2005 | 444 Ft/l | 5,8 l/100 km | 25,752 Ft/km | 1 520 000 Ft | 30 000 Ft | 3 301 |
| Ford Mondeo 2.0 Ghia, 2005 LPG átalakítással | 229 Ft/l | 7,9 l/100 km | 18,091 Ft/km | 1 700 000 Ft | 205 000 Ft | 12 240 |
Például egy friss modell, a Citroën DS5 esetében a legolcsóbb verziónak számító, 110 lóerős e-HDi MCP6 Airdream 4,4 l/100 km vegyes fogyasztási értéke a mai, 444 forintos átlagárú gázolajjal 1953,6 forintos 100 kilométerenkénti, 19,536 forintos kilométerenkénti üzemanyagköltséget ígér, míg a takarékosabb (és persze jóval erősebb, ráadásul összkerékhajtású) Hybrid4 200 Airdream a 3,8 l/100 100 km-es értékével 1687,2, illetve 16,872 forintos költségeket ad. Kilométerenként tehát 2,664 forinttal olcsóbb a hibrid futása. A két verzió között lévő árkülönbség pedig 2 370 000 forint. Tudják, hányszor van meg abban az előbbi futásköltség-különbség? Közel 890 ezerszer - annyi kilométer alatt jönne be a hibrid felára - ez a modell tehát nem a spórolásról, hanem a szerényebb futásköltség melletti nagyobb teljesítményről és az összkerékhajtás adta jobb menetképességekről szól.
Tisztább, de nem olcsóbb üzemű a Toyota Auris HSD, mint a Citroën C4 LPG-vel hajtott verziója, s utóbbi vételárával is közel 2 millióval lejjebb van
Nyilván extrém példa egy prémiummodellnél (ugyanis a Citroën DS5 egyértelműen annak készült) a hibrid megtérülési rátáját számolni, ám ne higgyük, hogy azok vásárlóit nem érdekli a futásköltség. Ugyanúgy érdekli, mint a szerényebb méretű új, illetve a használt autók vásárlóit is. Ezért aztán néhány új és használt modellnél is végigszámoltuk, megéri-e az olcsóbb üzeműt választani. Természetesen a kalkulációnak nem csak hibrid, hanem benzines, illetve dízel, valamint, ha van gyárilag, illetve létezik átalakítás, akkor az LPG üzeműek között is bőven van értelme (hogy a Citroënnél maradjunk, több modelljéből választható benzines, dízel és LPG hajtású verzió is). Használt, már meglévő modellnél pedig nem vételárkülönbséggel számolva, hanem átalakítási költség alapján van értelme a kalkulációnak, megtudva azt, hogy hány kilométer után térül meg az olcsóbb üzemért fizetendő pénzösszeg. A megtérülési kilométer tehát nem más, mint az olcsóbb üzemért kifizetendő (átalakítási vagy vételárkülönbséget jelentő) összeg és a kilométerenkénti költségspórolás hányadosa, azaz annak jelzőszáma, hogy milyen minimális futás mellett van értelme (csak a költségeket) szem előtt tartva a drágább, spórolósabb verziót választani.
Autógázzal még egy közepesen koros Ford Mondeóval is lehet olcsón autózni, nem csak futás-, szervizköltségével is a rizikós dízeleknél jobb választás a LPG-s, benzines hajtású verzió
Természetesen nem csak a megtérülést, az elvárt futásteljesítmény alatt adódó költséget is érdemes megnézni, míg ugyanis egy Citroën C4 vagy egy használt Ford Mondeo esetében a dízel felára térül meg leghamarabb a benzines modellhez mérten, LPG átalakítással alig nagyobb futás alatti megtérüléssel hosszabb távon jelentősen kisebb üzemanyagköltség adódik, így egyértelműen látható, hogy az igazán spórolós verziót e modelleknél és általánosságban is az LPG hajtás jelenti ma. Míg ugyanis egy modern, hibrid autóval jelentős árért is mindössze 16-17 forintos kilométerköltség érhető el, ehhez hasonló bármely autógázossal is könnyedén adódhat. Táblázatunkból kiolvasható, hogy egy használt, 7 éves Ford Mondeo esetében a jobb helyeken adódó, 200 ezer forint körüli átalakítás költsége akár 12 ezer kilométer alatt is megtérülhet, utána pedig hibridesen szerény költséggel lehet autózni a nem épp mai középkategóriással is, hiszen a mai gázrendszerek már többletfogyasztás-nélküliséget ígérnek. Még komolyabb spórolás érhető el szerényebb méretű, kisebb fogyasztású, netán épp benzines hibrid autógázossá alakításával - ahogyan arra egy használttesztünk korábban már rámutatott.
Az autógázra áttéréssel természetesen nem csak előnyök sora, egyéb járulékos terhek, például rendszeres átvizsgálási kötelezettség is adódik, ám azok költsége még mindig szerény a mai árak szerint megspórolható üzemanyagköltséghez képest. Mivel a gázos autók (elvileg) már a mélygarázsokból sincsenek kitiltva, az átállással igenis érdemes foglalkozniuk azoknak is, akik jelenlegi autójukkal annak lecseréléséig mindössze 20-30 ezer kilométert tennének meg.
A legtöbb fogyasztás full kamu.
kit érdekelnek a gyári adatok ????
Csak a hibridben érdemes gondolkodni.
Nézzétek azt is, hogy egy kocsi el is romolhat…..
Csak a japán hibridekhez jár 99% a szervízelkerülési garancia…
Azért némelyik fogyasztási adat messze van a valóságtól, pláne vegyesbe. Enyhén fogalmazva is pontatlanok. 🙂
Lehet, hogy ugyanahoz a teljesítményhez kellene annyi. Lehet, hogy ami az 1.28 meg az 1,5 között van, annyival gyengébb a motor. Nem tudom, ez nem tűnt fel, közel 2 évig jártam tisztán etanollal, tehát nem 2 tankolásból számoltam az átlagot.
A 28%-os plusz tapasztalati adat 1.6-os Suzuki Balenoval, normál vegyes asználat mellett.
És ha még csak 28%kal kéne belőle több.
1L benzin energia tartalma 31,825 kJ
1L ethanol energia tartalma 21,027 kJ
1,5131 x több kell belőle.
Jó dolog a bioetanol, használtam én is egy ideig, DE!
Mikor legutóbb tankoltam a szesz 354Ft körül volt. A benzin pedig 440. (Auchan kút)
Figyelembe véve, hogy ebből közelítőleg 28%-kal többre van szükség, mint benzinből, kiszámolható, hogy 453Ft-os benzinnek felel meg a 354Ft-os szesz.
Ha a szesz ára nem változik, és a benzin 453 fölé megy, akkor megint lehet gondolkodni etanol tankolásán, de addig értelmetlen, mert drágább.
E85 bioetanol. http://www.e85power.hu
Hát persze,mennyivel jobb a kormoló,a benzinesnél ezerszer büdösebb,zajosabb dízelmotoros világ!Szépöcsém,hülye-e aki vagy?Akkor már inkább bontsunk aszfaltot és ahogy írta egy kommentelő járjon mindenki lóval vagy gyalog.Amíg a belsőégésű motor nem szűnik meg teljesen,legyen az benzin-gáz-gázolaj vagy akármi addig nem lesz változás.Te meg csatlakozz a seggfejek gyülekezetéhez az lmcs-hez.
Szerintem még nem veszik elég komolyan a villanyhajtást. Kísérleteznek, persze, meg kell a normateljesítéshez is egy modell, ami lehúzza a benzinzabálók és a füstölők károsanyagértékeit, de a legtöbb csak álhibrideket kínál és magyarázkodik.
Előbb ülünk vissza a lóra, minthogy mindenki villanyhajtásúra cserélje a mostani kőolajszármazék hajtotta járgányát…
Az autó megvan még. Olyan valószínűtlenül kevés benne a km, hogy nepper nem tekeri ennyire vissza…
És pont a rövid távú autózás volt az, ami tönkretett benne dolgokat – ahogy írod, dízelt csak hosszabb útra.
Nem a körültekintése vezérelte, hanem a márkaimádata meg a mérnöki alkotásokba vetett vakhite. Nincs egyedül…
Amikre még kíváncsi vagyok: ilyen rövid távokra turbó benzines (ki lehet-e használni, vagy a turbót felejtsük el), illetve start-stop rendszerek turbós motorokban (mit csinál a technika a turbóval? le nem állíthatja…).
Keleti határszélen élve, errefelé a 1.6 malacpassat a takarékos autó, mert 120 literes a benzin tankja és 95 literes a gáztartálya. Egy átlagos családnak bőven elég havonta 1x kijárni Ukránba és megdurrantani a tartályait. Sokat se eszik, kombi is, jól felszerelt és fizethető alkatrészáron van. Hatótávolsága közel 2500 km!
Akkor lenne teljesen korrekt a cikk,ha nem csak a vegyes fogyasztási értékeket,hanem a városi,illetve a városon kívüli adatokat is összevetették volna.Ha például túlnyomó részt városban(Bp) használod az autót,akkor az e-HDI fogyasztása nem 4,4 l/100km,hanem inkább 6 liter körül lesz,viszont a hybrid fogyasztása szinte nem fog változni,marad a 4 liter körüli érték a működési elvéből adódóan,mivel országúton szinte csak a dízelmotor hajt,míg városban a villany is. Így már nem 800000 km lesz a megtérülés,hanem valamivel kevesebb. Ez nem azt jelenti,hogy megéri a hybridet megvenni,csak pontosítani akartam. Egyébként jó a cikk.
Legolcsóbb az öreg faterok öreg garázsban tartott 2107-es Ladáik LPG-re átalakítva még 1996-ból.
Potom pénzért kapod,a benzined sem szívják le,mert csak annyit tartasz benne,ami az alapszükséglethez kell.
Nem lopják el,meg ennek legalább van egy vezetési élménye. Citrom DS-nek már szerintem nincs annyira,túl van már biztosítva.
Télen a Ladát nem kell félteni,ha véletlenül becsúszik egy kis padkázás.
Egy mocskos hazug propaganda cikk, amit olvastál „a benzinesekben lévő fejlesztési potenciálról.”
Az olajlobbi utolsó rúgásai olvashatóak ki az ilyen cikkekből. A benzinesek további fejlesztési lehetősége valójában erősen közelít a nullához!
Olyan termékeket kell gyártani, amire igény, kereslet mutatkozik a társadalom részéről. Az igény pedig arra mutatkozik, hogy lehetőleg ne kelljen már többet olajat tankolni, mert aranyáron kínálják! A benzines autóktól pedig elválaszthatatlan fogalom a magas fogyasztás. Ez a tulajdonságuk.
A dízelnél sincs ez másképp, de az legalább jóval takarékosabb, olcsóbb vele közlekedni.
A valódi fejlesztési lehetőség és igény az elektromos autók terén mutatkozik, amit szerencsére egyre több gyártó komolyan is vesz.
Ez elég valószínűtlen történet. Ha mégis igaz, akkor nem volt szerencséje az ismerősödnek. Sajnálom.
Én úgy tudom és úgy tapasztalom, hogy az elmúlt 10 évben, aki egy kicsit is talpraesett, belevaló ember és hosszabb távokat kell autóznia az kizárólag dízelt vesz. (Most már talán az LPG a legjobb választás.)
A benzines valóban annak jó, aki napi 5-6 km-t megy munkahelyig és onnan haza. Ilyen rövid távokra talán előnyösebb választás a benzines, mert a dízel nem melegszik fel rendesen ennyi idő alatt. Aki viszont havonta 2-3 alkalommal hosszabb távokat megy (100km-en felül) annak sokkal takarékosabb egy dízel.
Nem volt elég körültekintő a váráslásnál. Mindig attól függ, mire akarja használni.
Vannak itt a fórumon, akik erőltetik a CNG-t, holott nagyon drágák a töltőállomások, óriási nyomásra kell felkompresszálni és ennek megfelelően nagy nyomást bíró tartály is kell neki. Nem szabadna ezzel foglalkozni, semmilyen szinten, mert nem éri meg.
Ott az LPG tessék azt használni.
Ettől függetlenül én most ezen agyalok, hgoy 1.4-es turbós benzines, vagy 1.9es dízel turbó.Valakinek van tapasztalata opel 1.9 CDTI-vel?
kicsit fals ez a benzin vs dízel vita.Mert egy sima turbó nélküli dízel nagyon gyenge, sztem már életveszélyes egy családi méretű autóban.Viszont a kérdés, hogy az ember egy 1.9es turbó dízelt vegyen vagy egy 1.4-es benzines turbóst?Azért itt is látszik, hogy 1.4-es dízelből sosem fognak normál keretek közt kihozni 140-160 lovat.
Biztos megéri valakinek, főleg a gyártóknak. Mondjuk a 10 millás hibrid citroen 3.8 litert eszik százon…..az én majd veterán alfa 164 2.5 td-m meg 6 litert szörpöl 100 km alatt, úgy hogy rendesen nyomom neki. Irgalmatlanul sokat kellene dolgoznom, hogy vehessek egy „környezetbarát” autót…és spóroljak 2 litert.
nana, vigyázz :))
Faterom 1.5 TD Corsája (1998-as) 5-6 liter között fogyaszt, míg az én megboldogult Mitsu Coltom(1989-es hengerenkénti direkt befecskendezéses) , szintén 1.5 benzines 5-6 liter között fogyasztott.És egyiket sem kíméltük 🙂
Míg az Opel 68 lóerőt tudott, a Mitsu 85-öt…Súlyban és méretben és kivitelben is majdnem egyeznek :))
Igaz hogy egy 2.0-ás diesel már csak feleannyit fogyaszt mint az én régi karbis Mazdám :((
Amúgy szerintem egy korrektül megírt cikk :))
akit érdekelnek a diesel-gázos „hibridek” itt találnak párat fogyasztási adatokkal:
[url]http://gazzalmegyek.hu/index.php?option=com_content&view=category&id=915:kepes-riportok-dg[/url]
Az újabb dízeleknél én is hallottam problémákat rövidebb távú utaknál. De nem is erre való. A múltkor az elektromos autók és a CNG kapcsán szaladtam bele egy cikkbe, ahol azt írták, hogy a benzines motorokban még sokkal nagyobb a fejlesztési potenciál, mint a dízelben. Ez most látszik, tökéletes példa a Focus 1.0 Ecoboost. Ezekkel nekem csak az a bajom, hogy a fejlesztések eredményeként rengeteg hibalehetőség épül be az autókba, amiket egyre nehezebb diagnosztizálni. Emiatt ezek az autók nagyon szopók lesznek, ha kezdenek idősödni.
Ajánlom figyelmedbe a turbós benzinesek magas fordulatnál lévő óriási fogyasztását. Vezettem egy pár hétig 1.5 turbo-s mitsu coltot,és a fogyasztását nem lehetett 8,5 alá vinni(ugyanúgy használva,mint a Mondeo-t,ami 6,3-6,5öt evett ugyanolyan használatnál…) 🙂
Pár ismerősöm a hozzád hasonlók tanácsára vett dízelt. Azóta is csodálkoznak, miért eszik többet, mint egy benzines, és mi az a sok dolog, amit cserélni kell rajta (jó drágán).
Ja, azt „elfelejtették” nekik mondani, hogy a dízelekel a napi 5-6 km út csak rosszat tesz…
Emellett ajánlom figyelmedbe a turbós benzineseket, tudod, amik erősebbek egy ugyanolyan lökettérfogatú turbódízelnél, és fogyasztásban is vannak olyan jók.
CNG: sehol nem „erőltetik”. Vannak országok, ahol tényleg megéri. A fűtéshez használt gázzal egyenlő – míg az LPG „csak” melléktermék.
Már van, a Peugeot-nak pl.
hogyhogy nincs még dízel hibrid. vagy dízel gázos hibrid??
Az elképzelhető, hogy 1liter gázolajban csak 10%-kal több energia van, mint 1 liter benzinben, de hogy a dízel és a benzines autók közötti fogyasztás különbség legalább 1.3X-os, de inkább 1.5X-ös, az biztos!
Adódhat ez benzinmotor sokkal rosszabb hatásfokából.
Abban egyetértek, hogy a sima benzinest nem érdemes semmihez sem hasonlítani. Újonnan már gyártani sem szabadna, annyira elavult és drágán üzemeltethető technológia!
Azt viszont nem értem, hogy a CNG-t miért kell erőltetni? Mennyivel jobb az LPG-nél?
Benzinest szerintem már semmihez sem érdemes hasonlítani, csak LPG-t(v. CNG-t) a Dízelhez(v. Dízel-Gázhoz).
Ugyan akkor érdemes kiegészíteni a táblázatot, az éves megtakarítás/többlet beruházott pénzzel, ezzel megkapva a belső tőke megtérülési rátáját, ha 14-15% fölött van akkor még mindig érdemesebb ebbe tenni a pénzt mint állampapírba 7 %-on. Én is befektetésnek kezelem az autót.
Amin dolgozni lehetne, az az autópiac árazási modelljének reformja, az aktuális autópiac paramétereinek átlagának arányában vissza számolni az adott autóra, az éppen aktuális jelen értékű bázis árát. (Ezt módosítja vásárláskor a kereslet/kínálat és műszaki állapot, a lényeg, hogy mindenki tudja, hogy egy adott autónak mennyi az ára)
Adatok amire szert kellene tenni(KSH együttműködés), a magyar gépjárművek átlag; induló ár, kor, megtett km, km költség, jelenértékű bázis ár(számított).
Ezután az aktuális autó %os paramétereinek tényezőkénti eltérésének kumulált arányszámával módosított átlag jelenértékű bázisár adná az alkudozás alapját. (ha átlagnál jobb állapotú akkor többet is kérhet)