Miként lett nekem Priusom? Elmesélem!

Így jutottam el mai autómig, amit meglehetősen szeretek

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Minden autóvásárlási sztori érdekes, temérdek eltérő kiindulási pont vezethet ugyanahhoz az autóhoz. Kezdem is a sztorizást, én miként kötöttem ki mai autómnál, a 14 évvel ezelőtti Év Autójánál, 14 éves Toyota Priusomnál.


Volt egy impulzus az elmúlt hetekben (erről majd később bővebben), ami alapján arra jutottunk, érdekes lenne elmesélni, hogy ki és miként jutott el mai autójához. Mit keresett, miért, mit talált? Ki is találtuk, hogy összegyűjtünk néhány sztorit, nem csak a szerkesztőségből, hanem a tágabb céges körből is. Még mielőtt egyetlen beszámoló érkezett is volna, én is leírtam gyorsan az épp ma nyíló Genfi Autószalon felé vezető repülőúton, miként jutottam el mai autómig, a Toyota Priusig. Aztán persze olyan hosszas sztorizás lett ebből, hogy ezt inkább egy külön cikkben hozzuk, s rögtön jelezzük, érkeznek még egyéb autóvásárlási történetek.

Közel 5 évvel ezelőtt vettem a Priust. Érdekes, hogy akkor épp nem ilyen autót kerestem, de az is, hogy eléggé azonosultam a modellel, pedig mint eddigi összes autómat, ezt sem kifejezetten magamnak választottam. Az autóvezetést ugyebár egy 1994-ben még messze nem általam vásárolt Daihatsu Cuoréval kezdtem 2001-ben, aztán helyette nem elsősorban az én kényelmem miatt vettük az automata váltós Chevrolet Sparkot 2006-ban, hanem azért, mert egy szerencsés, csak anyagi kárral járó baleset után úgy gondoltam, 70 évesen nem feltétlen előny a váltással és a kuplungolással is bíbelődni. Aztán az élet sajnos úgy hozta, hogy már leginkább csak én vezettem két tesztautó között a Sparkot, amit később első gyermekem érkezése küldött nyugdíjba, már 2012-ben: alig érte át a hátsó biztonsági öv a babahordozót, elöl pedig nem lehetett kikapcsolni a légzsákot, meg amúgy is elég szűk volt mindenképp. Mondjuk a Sparktól sem váltam megy könnyedén. Már több mint 6 hónapos volt a fiam, amikor az élet úgy adta ki, hogy nem volt kéznél egyetlen érdekes használt autó sem tesztre, így aztán írtam róla egy használttesztet. Ha már leírtam jellemzőit, rájöttem, hogy marhára nem ilyen autóra van szükségünk. Pénteken megjelent a cikk, a fotók ott voltak a gépemen, szombat reggel meghirdettem a Használtautón, két óra múlva hívott egy érdeklődő, talán hétfőn vagy kedden találkoztunk, pénteken el is vitte.
Hirdetés

Akkor következett egy bő 2 hónapos időszak, amikor nem volt autóm, s naná, hogy akkor maradt el a legtöbb tesztautó, mert eladták, mert összetörték, stb. Kényelmetlen volt. Akkor is kacérkodtam a Priusszal, amit csak futólag ismertem, nagyjából 100 kilométert mentem még 2007 tájékán egy frissített Prius 2-vel, imádtam. Viszont ekkor 2012-t írtunk, s 8000 euró (2,4 millió forint) alatt nemigen volt Prius 2. Családi autót akartam, akár olyat, amibe beleférnek a nagyszülők is, de túlzottan szigorú megkötéseim nem voltak, leginkább az ár és az igazolható múlt számított, így találtam rá a Hollandiában hirdetett Renault Grand Scenic 1.5 dCi-re. A típust ismertem, szerettem, az autót leinformáltam, de azért kvázi vakon vettem meg; szerencsére nem fürödtem be vele. Két év múlva nem csak a második gyermek érkezett meg a családunkba, az igény is, hogy feleségemnek autó kellene. Nagyjából 1,5 millió forintot tudtunk szánni rá, ennek megfelelően 4500 euróig keresgéltem automata váltós autót. Ha nagyon kell, el tudna vezetni kéziset is, de őt sem terhelném vele. Így aztán Euro 4-es autót kerestem 4500 euróig, automata váltóval, 1,5-1,6 literesnél nem nagyobb motorral. Több hónapig nézegettem a hirdetéseket, - monitoron keresztül – néztem Fiat Pandát, Opel Merivát, Honda Jazzt, de egyik sem adta ki igazán. Majd egy júliusi napon ott volt a Prius 4375 euróért, első tulajtól (persze már kereskedőnél), vezetett szervizkönyvvel, a látogatott márkaszervizből is megerősített történettel. Klappolt, megvettem.
Aztán persze kiderült, hogy feleségemnek kizárólag városi használatra, pláne az akkoriban általa járt néhány kilométeres utakra nem volt a leginkább ideális a Prius, amivel aztán nem is tudott parkolni a szomszéd kerületben talált új munkahelyénél, ahová azt követően ment vissza dolgozni, hogy eredeti munkáltatója a leépítések mellett inkább végkielégítést fizetett neki, mint visszavette. Elkezdett tehát villamossal munkába járni, majd átsétált a szomszéd kerületbe a gyerekeket begyűjteni, s busszal jártak haza. Nyilván nem tragédia, de kissé fura akkor, amikor otthon áll egy autó. Átfordultunk 2016-ba, már ingyenes volt a zöld rendszámos parkolás, miközben a Prius otthon, a Scenic legtöbbször valamelyik importőr parkolójában állt. Egyik nap épp nem az irodából, hanem valahonnan máshonnan, s a megszokott este 6 óra körülinél picivel hamarabb mentem haza, felhívtam, hogy ne vegyem-e fel. „Nem, már a buszmegállóban vagyunk” – kaptam a választ. Aztán valaki azt szűrte le ebből, hogy akkor a 2 és 4 éves gyereket cipelő anyukának viszonylag könnyű lesz kivenni a telefonját a kabátzsebéből. Sikerült is neki. Én pedig arra jutottam: át kell alakítsuk az autóparkot. Ekkor találtam 10 ezer euróért a Peugeot iOnt, amit meg is vettünk. Pont annyi pénzt kellett hozzá kölcsönkérnem, amennyit nagyjából a Scenic és a Prius is ért, bő 1,5 millió forintot.
Először úgy voltam, hogy a Priust adom el, hiszen sokszor jól jöhet egy hétüléses. Aztán végiggondoltam: még többször jó, hogy a Prius városban sokkalta kényelmesebb, tartóssága is ígéretesebb, azt vezeti a feleségem is, ha éppen úgy jön ki a lépés, így a Scenic ment. Én pedig azóta egyre többet járok a Priusszal, s hatalmas öröm, ha két tesztautó között mehetek vele. Amikor úgy van alattam egy autó, hogy nem kell megfotózni, visszavinni, foglalkozni vele. A Prius ugyanis csak teszi a dolgát, na jó, az olajcseréken túl tavaly kellett kapjon egy alváz- és üregvédelmet, idén pedig végre oda is eljutottam, hogy az akkor jelzett, amúgy egy korábbi sérülés javításából eredő küszöbproblémát orvosoltassam. Ugyanakkor mindig meglep, hogy egy már 14. évét taposó autó miként lehet ennyire jó, hiszen még mai mércével is nagyon takarékos és 4,5 méteres hosszával, 2,7 méteres tengelytávjával meglehetősen tágas is, és igen, autópályázásra is tökéletesen alkalmas. Van is rajta egy matrica, hogy ez volt a 2005-ös Év Autója, amivel utólag is nagyon-nagyon egyet tudok érteni. Hogy a Jaguar I-Pace idei győzelmére is ilyen boldogan tekintenek majd vissza a tulajok 14 év múlva, azt majd 2033-ban meglátjuk.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

37 thoughts on “Miként lett nekem Priusom? Elmesélem!

  • 2019.03.05. at 17:16
    Permalink

    Nagyon érdekes és tanulságos cikk volt Mátyás!
    Öröm olvasni, miként jutott el a Priusig.
    Remélem a továbbiakban is sok örömöt fog okozni eme megbízható autó.
    Talán a Priust szídók is kicsit elcsendesülnek. Végül is egy sok autót vezetett, tapasztalt újságíró az elégedett tulajdonosa ennek a Priusnak.

    • 2019.03.06. at 22:47
      Permalink

      „Végül is egy sok autót vezetett, tapasztalt újságíró az elégedett tulajdonosa ennek a Priusnak”

      Ha jobban körbenézünk, nem túlzás azt mondani, hogy minden valamirevaló magyar autós újságírónak volt/van, vagy a családjára már beszélt rá legalább egy Priust. 🙂

    • 2019.03.13. at 15:03
      Permalink

      Számomra nem mérvadó, milyen autót vezetnek, azért elég sok mellényúlást láttam az elmúlt években „meghatározó” újságíróktó. Nekem volt Priusom, a megbízhatóságán kívül (bár 8 évesen már előjött itt-ott apró rozsda) sok köszönet nem volt benne. Lusta, kihúzatáskor hangos hajtáslánc, érzéketlen kormány, furcsa kezelőszervek, döglött futómű. Városban és pályán a fogyasztása sem volt jobb egy modern dízelnél. Biztosítása és a szervizek meglehetősen drágák voltak. Amikor ellopták, nem hullajtottam könnyeket. Vettem utána egy sportos kombit és ismét elkezdtem élvezni az autózást.

  • 2019.03.06. at 19:29
    Permalink

    Jön majd zöld és megmondja a valót. A Toyota szar, a Prius pedig a szarság esszenciája.
    SUV fronton a dízelnek nincs alternatívája, az XC60 az univerzális szerszám ésatöbbi…
    Volvo fejleszt még dízelt?

    • 2019.03.06. at 20:42
      Permalink

      Mit tettél csalfa hogy új névvel kellett beregelni? 🙂
      Mégis mit kellene fejlesztenie? Elsők között minősítette át őket 6d Tempre, jelenleg ennél újabb norma tudtommal nincs. A motorkínálat vaidúj, Jelenleg akkor se nagyon tudnának „fejleszteni” ha nem lenne jobb dolguk….
      Nézd meg az eladások motorarányait mondjuk az Xc60nál…
      Javaslok egy kis szakirodalmat:
      https://www.reuters.com/article/us-volvocars-diesel-idUSKCN18D0Q7
      Itt egy kicsit realisztikus képet festenek, pl az XC90 dízelaránya Európában 90% körüli.

      • 2019.03.06. at 21:18
        Permalink

        „Javaslok egy kis szakirodalmat:”
        A Reuters lenne az? A cikk címe : „Volvo Cars says new generation of diesel engines could be the last” A cikket elolvasva nem az jött le, hogy a mostani dízeleket mindörökké fogja gyártani a Volvo, hanem az, hogy nem fejlesztenek újabbakat. Az XC90-ből nincs életképes hibrid, naná, hogy dízelként fogy.
        A Volvo-nál sokkal fontosabb a Toyota, az európai eladások majdnem fele hibrid :
        https://newsroom.toyota.eu/toyota-motor-europe-approaching-half-a-million-sales-of–self-charging-hybrid-electric-vehicles-in-2018/

        • 2019.03.06. at 22:22
          Permalink

          De nem is azt írják hogy meg fogják szüntetni. Ellentétben sok „szakmai” oldallal a Reuternsél elolvasták a forráscikket, pontosan idéztek és releváns számadatokat tudtak hozni.

          A Toyota dízeleket helyettesít gyakorlatilag mild („öntöltő”) hibridekkel (a Lexus 8-as annyi autót ad el), a Volvo egyelőre messze van attól hogy a dízeleket nélkülözze viszont kínál PHEV-eket, amit a Lexus egyáltalán nem.

          Papíron a Volvo is hamarosan kibővíti a hibridjeit de egyelőre fényévekre van attól hogy nélkülözhesse a dízeleket, ez kb ugyanolyan hatásvadász ökörség, mint a 180-as hír…

          • 2019.03.06. at 22:58
            Permalink

            Négy évnél tovább nem szokták húzni az emissziós előírások szigorítását, meglátjuk rövidesen.
            A Toyota nem gyárt mild hibridet.
            A Lexus 8-as az mit jelent?
            A fényév meg hossz mértékegység, nem idő, a Volvo-nak szerintem az utóbbira lesz szüksége a fejlesztéshez, habár a távolság, mint üveggolyó 🙂

  • 2019.03.07. at 07:56
    Permalink

    Én még nem nagyon olvastam az euro 7-ről, tudtommal nincsenek is irányadó adatok, amire fejleszthetnének. Ezért nem nagy fenyegetés ha azt mondják nem fejlesztenek.
    Pont ugyanezt mondták az autógyártók amikor az euro 4 érkezett (a dízelek vége…)

    A Toyota alig (a lexus pedig egyáltalán nem) gyárt plugin hibridet. Felhasználói szemmel mindegy hogy mild, vagy egy kicsit kevésbé mild a hibrid, ha nem lehet full villanyözemmódban használni. Gyakorlatilag a kettő ugyanaz.
    Lexus nyolcad annyi autót ad el itt (vagyis a Volvo nyolcszor annyit, elgépelés részemről).

    Volvo a piac egyik legjobb négyhengeres dízelmotorjait hozta ki a VEA sorozattal (és elsők között állt át 6d Temp-re), egy teljes sorozat turbóbenyája, és van két plugin hibrid hajtáslánca (bár az talán inkább egy két fokozattal) és most jön valami új dologgal (bár a hírek kicsit homályosak).
    Ha megnézed hogy a Lexusnak milye van (egy darab 300h ami nem plugin), amihez lassan érkeznek a downsize turbók, szerintem a svédek ha egy évig nem nagyon fejlesztenének nem éreznék meg….

    • 2019.03.07. at 09:10
      Permalink

      Az Euro 4 kapcsán senki nem temette a dízeleket, elég arra gondolni, hogy pl. a Honda első saját dízele (a kitűnő 2.2 I-CTDI) részecskeszűrő nélkül teljesítette azt a normát úgy, hogy rendkívül tartós és megbízható motor volt (a gyártás legelején előforult problémákat nagyon korrektül kezelte a gyár).
      Amennyiben hibridet használnál, nem kevernéd a mild és a full hibridet, mert egyáltalán nem mindegy és gyakorlatilag sem ugyanaz. Egy Toyota hibriddel tudsz tisztán elektromosan menni, egy mild hibriddel meg a garázsból sem jársz ki villannyal. Lehet ezt bagatellizálni, de nem lesz igazad, egy Prius-szal nagyon sokat lehet álló benzinmotorral menni városban, csak sok fogalmatlan addig jut el, hogy egyszerre legfeljebb 2-3 kilométert, azt is lassan. Az már nem esik le, hogy 100 városban megtett kilométerből könnyen öszejön 30 tisztán villannyal hajtott, csak nem egyben, hanem sok részletben.
      „Lexus nyolcad annyi autót ad el itt”
      Hol itt? A Lexus tavaly több autót adott el, mint a Volvo, annak ellenére, hogy nem gyárt dízelt, meg kombit sem. Ezzel nem a Volvo-t minősítettem, csak a számokat tettem helyre.
      A VEA motorokat nem ismerem, a régi D5 valóban nagyon jó motor, annál csak a korábbi öthengeres volt még jobb 🙂
      A Volvo dízeles jövője pedig rövid lesz, ha a főni nem varázsgomba hatása alatt nyilatkozik :
      https://www.thesun.co.uk/motors/3957485/volvo-announces-it-will-stop-making-petrol-and-diesel-cars/

      • 2019.03.07. at 10:16
        Permalink

        Mielőtt az euro4 elterjedt, tele volt a sajtó a gyártók panaszaival, hogy az új emissziós értékek teljesítheetlenek és a dízel halálát jelentik.

        Aztán kijött a Peugeot a részecskeszűrővel és némi ellenállás után mindenki beadta a derekát. Érdekes módon a németek egy pár év lemaradással (2004-6 között még felárért adták a szűrőt, amíg nem vált kötelezővé az euro4).

        A Honda sokkal később érkezett és bár műszakilag rendben volt, teljesen értelmetlen dolog volt egy 2.2-es óriásmotort beletenni a Civicbe (még az Accordba is elkelt volan egy 1.6d). Persze, tesztvezettem és nem volt rossz élmény, csak olyan versenyzsámban indult amire nem lett volna szükség, miközben a lényeg mellett elment.

        A Prius egy speciális eset és nem véletlenül lett év autója, de azért az sem véltetlen, hogy eladásokban nem igazán tud érvényesülni, mert igen drága és alapjában véve egy alsóközepes autó.
        A Lexus NXnél el lehet felejteni a villany üzemmódot, minmális a nagyobb HSD tiszta villany hatótávja és a gyakorlatban szinte sosem használja az ember lekapcsolt benzinmotorral. Vagy max 1-2 kilométert. A mostani HSD közeleb áll a Mild-hoz mint a PHEV-hez.

        Hol: igen az EU-ban, mivel a dízelek kivezetéséről beszéltünk, ami az EU piac miatt kell. Jelenleg az összes prémiumgyártó a dízelmotorokkal hozza a tömeges eladásokat. A Toyota kivezette, és HSD hibridel próbélja helyettesyíteni, miközben nincs nagyon PHEV ajánlata. Így könnyű magas hibnrid arányt nyújtani, csak ugyebár az össz eladás sántít (a hasonlót lépő Honda a CRVnél megfelezte az eladásait, pedig az új CRV egy sikergyanús autó).

        A Volvo 5 hengeresei remek hanggal bírtak, de a foygasztás és a co2 nem volt jó, a VEA mindenben jobb: vagy 2 literrel kevesebbet fogyaszt, sokkal csendesebb és a hangmérnökök szépen eljátszottak a hangszínnel. Amikor megrendeltem feltették a kérdést, hogy melyik motort akarom: 5 hengeres euro5 vagy 4 hengeres euro6 VEA. Én az utóbbit választottam és eddig nem bántam meg.

        Persze próbáltam mindenfélét, Lexus NX-től GLC-ig, de az árajánlatok realitása nagyon más mint amit tesztek alapján alaposan kiművelve gondol az ember…

        Igen a Sun nem valami jó forrás (egy elég gáz pletykalap). Ott kezdődik hogy a cím amivel el akarja adni a cikket egy ordas hazugság….

        • 2019.03.07. at 14:49
          Permalink

          “teljesen értelmetlen dolog volt egy 2.2-es óriásmotort beletenni a Civicbe…”
          Az Accord-hoz készült a motor, és szerintem a valaha gyártott legfinomabb járású négyhengeres volt. A Golf 2.0 TDI is óriásmotor? Azóta megy a downsizing (ha nem is minden gyártónál), mert szorítanak az emissziós előírások, de nem a hosszabb élettartam irányába mennek a dolgok.

          “A Lexus NXnél el lehet felejteni a villany üzemmódot”
          Nem kell villany üzemmódba kényszeríteni az autót, a hibrid vezérlő megoldja helyetted okosabban, elég jól tudja, mikor mit csináljon az a villanymotor, aminek az eredője az, hogy egy Prius különösebb odafigyelés nélkül eszik városban 4,5-5 litert. Ezt egy 1.8-as, benzines automata kétszer ennyiből tudja, a dízel meg nem való városba.
          “a gyakorlatban szinte sosem használja az ember lekapcsolt benzinmotorral”
          Dehogynem. Mész egy órát a városban, ebből van, hogy15 percet jár a motor.
          “A mostani HSD közeleb áll a Mild-hoz mint a PHEV-hez.”
          És akkor a belgák hova álljanak:-) A prius Plug-in HSD is és PHEV is, pedig gyakorlatilag csak az akkuja nagyobb.
          Rossz a link, ezt akartam bemásolni, ahol a főnök beszél a jövőről:
          https://www.express.co.uk/life-style/cars/960467/Volvo-diesel-cars-UK-scrappage-new-engine-emissions-s60

          • 2019.03.08. at 15:39
            Permalink

            Kedves N!
            Lóval imádkozni…
            de ha ő nem is, más tanul az írásaidból!
            🙂

          • 2019.03.08. at 22:47
            Permalink

            Igen a Golfba is teljesen felelsleges a 2.0TDI, butítják is hogy az adórendszerek jobban megfeleljen, de idővel a VW is kihozta az 1.6-ost csak sok időt vesztegettek a PD TDI-k erőltetésével.

            A Civicbe értelmetlen volt a 2.2-es. A dÍzelek azáltal váltak megkerülhetetlenné (úgy 2005 után), hogy egyes országokban a lóerő-adó alapján bekorlátozták az autók teljesítményét. Az adott 105/136/150/163/177 (ezek amúgy kerek KW értékek) lóerős (csúcsteljesítmény)határokon belül a dízel adja a legstabilabb tudást (lóerőgörbét), ráadásul egy motor tudta az összeset, pusztán programozással (sőt amivel már a VW botrány felé kacsintunk, valójában mind jóval erősebb volt, mint a katalógusadatok).

            Amikor én a hárommal ezelőtti autómat vettem (2006), az akkori 1.6d motor ékes példája volt annak hogy a downsizing nem jelent kompromisszumot. A VW elavult és minden szempontból necces 1.9 PDTDI-je zajosabb, nyersebb, gyengébb szennyezőbb (rszűrő csak felárért) és ahogy olvasom markancosabb is (minket az 1.6d (gyakorlatilag egy Pug HDI ) kiszolgált 180.000+ km-en).

  • 2019.03.07. at 10:00
    Permalink

    A Prius a világ egyik legízléstelenebb, legstílustalanabb, leghányingerkeltőbb módon ocsmány autója. Ott van valahol a Twingo, Multipla, Renault Modus közelében.

    Gratulálok.

  • 2019.03.07. at 14:16
    Permalink

    Újságíró vagyok. A magyar nyelvnél nincsen illogikusabb, ellentmondásosabb, önkényes nyelvtani szabályoktól hemzsegő nyelv a világon, amihez ráadásul még az Akadémia is asszisztál. Ameddig például hivatalosan egybe kell írni azt, hogy „(végül, de nem) utolsósorban”, miközben a „végső soron” különírandó, ahelyett, hogy egybe lenne írva, addig én is fenntartom a jogot bizonyos nyelvtani önkényekre. Mert mint írtam, az Akadémia is az új nyelvtani szabályaival, maga is merő önkény.

    Nyugodtan lezárhatjuk ezt a tökjó vitát.

    • 2019.03.07. at 14:45
      Permalink

      Ahogy gondolod. Mielőtt a hibára rámutattam, természetesen én is rákerestem, ahogy te.
      Mivel egy blog kevéssé autentikus forrás, ezért hagyatkoztam a számomra hitelesebb forrásokra.
      A Multipla és a Prius zsenialitása egyszerű tény, csak ahhoz előbb meg kellene érteni az adott autókat, mert a megértés birtokában te sem jutnál ezzel ellentétes következtetésre. Ez így nem egyéb szánalmas fröcsögésnél, de legyünk elnézőek és tudjuk be a fogalmatlanságból táplálkozó rosszindulatnak. A vitát valóban lezárhatjuk, amíg nem jössz rá, hogy miért olyan az a két autó.

      • 2019.03.07. at 14:58
        Permalink

        Én tudom, hogy népszerű közhely az, hogy ízlésről, esztétikai ügyekről nem szabad vagy nem érdemes vitázni. Pedig szerintem kellene. Mert engem, a többséggel ellentétben igenis irritál az esztétikai roncsolódás, ami végbement körülöttünk. Legyen szó autókról, építészetről vagy épp az öltözködésről. Maradva az autóknál: ami aránytalan, ami nem harmonikus, az nem lehet kívánatos. Márpedig egy autó esetében egyáltalán nem sokadlagos kérdés az, hogy milyen esztétikai hatást vált ki. A Prius pedig hát objektíve is ronda. A Multipla is. Hiába zseniálisak a maguk módján. Érdekes módon a gyártók nagyjából a ’90-es évek közepéig nagy hangsúlyt fektettek a designra, a stílusra, eleganciára és/ vagy sportosságra. Tették ezt őszintén, manírmentesen. A mai világ – a Priusszal egyetemben – nagyon másról szól. Sajnos. És én ezzel nem tudok, és nem is akarok mit kezdeni.

        • 2019.03.07. at 16:31
          Permalink

          Sok mindenben igazat adok neked, de pont ez a két autó nem jó példa.
          A Multipla egy térvázas, 4 méternél rövidebb autó, amiben 6 db teljes értékű ülés van és nagyjából semmi sem véletlenül olyan a kocsin, amilyen. A maga idejében az egyetlen ilyen felépítésű autó volt, ennek okán egyben a legszebb is. Leginkább talán kretén, de legalább megosztó, ugyanakkor érdekes.
          https://hu.wikipedia.org/wiki/Fiat_Multipla#Dizájn

          A Prius 2 meg legfeljebb semmilyen, objektíven ronda részletek nincsenek az autón, a formáját a szélcsatorna rajzolta meg, a Toyota csak gyárthatóvá gyúrta az alakot.
          Az autó egyfajta csendes kiáltás a célszerűség mellett, a vétel okai között pedig a működési kultúra, megbízhatóság, nagyon alacsony fenntartási költségek, környezettudatosság és hasonlók szerepelnek.
          A Prius 4 más tészta, azt valóban japán szemmel kell nézni.

    • 2019.03.07. at 16:48
      Permalink

      Újságíró vagy és ilyen stílusod van? Faszozol? Büszke lehetsz arra, hogy újságíróként ilyen „kifinomult” a stílusod. Hol vagy újságíró? Origó, Pösti Srácok? Esetleg valami ócska fideszes blogger? Kb azok szintjén mozogsz.

      • 2019.03.07. at 20:27
        Permalink

        Van bölcsész ismerősöm, aki januárban vett autót, miután kiröhögte az ötletemet, hogy javarészt városi használatra vegyen egy Prius 3-at 3 millióért. Haha, elemes autót… Vétel utáni „kötelező” cseréket követően jött mutatni a szerzeményt, újságolta, hogy ő rutinos, új a vezérmű és hosszbordásszíj készlet, még vízpumpát is cserélt csórikám. Tudja, hogy rövidesen meg kell kuplungozni az autót, valamint a gép elfogad egy új kettős tömegű lendkereket is, de ennek tudatában vásárolt, nincs átverve. Megdícsértem a rengeteg eszét, de azért megemlítettem mellékesen, hogy abba a meg nem vett Prius-ba ezt a szabad szemmel is látható összeget nem tudta volna beleborítani :
        – Miért?
        – Mert ezek közül csak vízpumpa van a P3-ban, de az sincs feszítve radiális irányban, meg sokkal kevesebb üzemórát teljesít, mint a tiéd.
        – ???

        Stílustulajdonos barátunknak sem volt megfejtése, hogy a P2 helyett mit kellett volna venni a szerzőnek, ha nem szereti a szopórollert hajtani, pedig 4500 EUR-ért biztosan hemzsegnek a jobb alternatívák.

        • 2019.03.13. at 15:14
          Permalink

          Gratulálok hogy sikerült felolvasni a Toyota PR szöveget. Melyik sajtóanyagból másoltad? Na képzeld el, hogy én egy 10 éves dízel kombival járok, amiben nincs kettős tömegű lendkerék (automata), 220.00 Km-nél még a gyári turbó és kuplungszett van benne. Fogyasztása stabilan 5,5 l/100 a 140 lóerős motorral. Minden helyzetben ugrik. Volt Prius 2-m, ahogy fentebb írtam, de az elmúlt években egy percig sem vágytam vissza. 4500 EUR-ért is van megbízható, költségmentes autó, csak nem a visszatekert órás betegágyakat kell venni. Meg azért nem árt egy pillantást vetni a Toyota szerviz és alkatrészárakra. Lehet hogy sokáig nem romlik el, de ha valami baj van, az kőkemény.

          • 2019.04.02. at 21:35
            Permalink

            Az a CR-dízel költségmentesség nem igazán általános, hogy finoman fogalmazzak. Annak ellenére mondom, hogy jártam tökéletes és gyári állapotú 400e+ km-es dízellel.
            A Toyota szerviz árak tekintetében nézd meg a 4+ tarifákat.

  • 2019.03.08. at 22:11
    Permalink

    Urak!

    Íme a mai magyar újságírás egy példája….Tökmindegy
    Ember, bár ne szólaltál volna meg ilyen „paraszt” módon.
    nincs sok eszed ez látszik, ellenben egyetértek azzal hogy a prius egy igen ronda autó, pedig nekem is az van.
    Menj vissza a Blikk vagy Life oldalaira és tanítsd a népet, de magadat ne nevezd újságírónak.

    Egyébként a prius jelenleg ár érték arányban egy kifejezetten jó autó, arról nem is beszélve, hogy a megkímélt főleg p2 ára egyelőre megállt, bár nem mintha befektetésnek venné az ember…

  • 2019.03.09. at 09:19
    Permalink

    zöld:
    „Igen a Golfba is teljesen felelsleges a 2.0TDI butítják is hogy az adórendszerek jobban megfeleljen, de idővel a VW is kihozta az 1.6-ost csak sok időt vesztegettek a PD TDI-k erőltetésével.”
    Nem igaz, van 2 literes CR TDI 75 lóerős, 1.6 CR TDI pedig 120 lovas, tehát a lökettérfogat-teljesítmény összefüggés összetettebb a „butításnál”. Általában a kisebb lökettérfogatú motor belső veszteségei alacsonyabbak, ezért fogyaszthat kevesebbet, ezzel el is meséltük az egyetlen előnyt. Az 1.6 nem a PD TDI leváltására érkezett, hanem a 2.0 CR TDI mellé.

    „A Civicbe értelmetlen volt a 2.2-es. ”
    Nem igaz. A Civic 8gen 2006-tól készült, akkor az egyetlen Honda-dízel a 2.2 volt, az 1.6-os 2013-ban érkezett, tehát a 8gen-be nem kerülhetett. Az a Civic egyébként három verzióban készült : alulmotorizálva (1.4, Jazz-be épp jó motor), túlmotorizálva (Type R) és megfelelően motorizálva (1.8 benzin, 2.2 dízel 140 LE). A mobile.de-n hirdetett Honda-k mindössze 19%-a dízel, a Honda vásárlók jellemzően benzines pártiak.

    A PD TDI nagyon jó motor, de Euro4-nél nem tud jobbat.
    „HDI kiszolgált 180.000+ km-en)” Ez ne legyen már fegyvertény, igazi tartósságról 400e felett kezdünk el beszélni.

Vélemény, hozzászólás?