Miért olyan fontos az előírt guminyomás? Mutatjuk!
Tudtad, hogy az életed is múlhat a helyes guminyomáson?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Túlfújod, hogy ne fogyasszon sokat az autó? Bele sem fújsz, mert nem érdekel? Mindkettővel hibázol, talán nem is tudod, hogy mekkorát!
Fékút szempontjából minimálisan meghatározó a guminyomás, ám a kanyarból egyértelműen hamarabb fog kiesni az előírttól eltérő guminyomással közlekedő autó, s az abroncs is jobban kopik. Az alacsony keréknyomás továbbá egyértelműen növeli a gördülési ellenállást és a fogyasztást
Nem újdonság, hogy tavaly év vége óta az újonnan forgalomba kerülő személyautóknál kötelező felszerelés a guminyomásszenzor, az sem kellene az legyen, hogy az azt nélkülöző autóknál legalább havonta erősen ajánlott a guminyomás ellenőrzése. Nem csak az autón lévő kerekeken, hanem a csomagtérben remélhetőleg meglévő pótkeréken. De miért is olyan fontos ez? Idei nyárigumitesztünkkel erre is rá kívántunk világítani, így a használt nyári és használt téli abroncsokat, azaz az átlagos példákat az előírttól eltérő nyomásokkal is próbára tettük.
A túlfújt és az alacsony nyomással használt abroncsok egyaránt szokatlan kopást mutathatnak, így jelentősen apad az élettartamuk. Nagyobb tempónál túlzott melegedés, baleset is adódhat belőle
Gumis partnerünk, a nonstopgumi emberei sokszor a fejüket fogják, hogy milyen abroncsnyomásokkal érkeznek hozzájuk az autók, pedig nekik ez elvileg jó, a gumik ugyanis jobban kopnak az előírttól eltérő nyomással. Ám az ügyfél kevésbé lesz elégedett a nem megfelelően használt gumival, ugyanis az csak az előírt nyomáson fogja hozni összességében legjobb paramétereit. Nem csak a hanyag, az előírtnál alacsonyabb guminyomást használó autósok jellemzőek, van olyan is bőséggel, amelyik szándékosan vagy tudatlanságból az előírtnál magasabb nyomással használja autóját. Sokak szerint a nagyobb guminyomás alacsonyabb gördülési ellenállást ad, ám ez nem feltétlen igaz.
Legalább havonta, meg persze hosszabb út, az autó telepakolása előtt is ajánlott a keréknyomás ellenőrzése és szükség szerinti beállítása. A nyomást hideg abroncsnál kell nézni, hitelesített mérőórával
Szokásos gumitesztünkön az előírt 2,5 bar nyomás mellett 1,5 és 3,0 bar nyomással is próbára tettük a nyári és téli gumikat. Beszédes, hogy ezek a nem szerény eltérések is alig látszódtak az abroncsokon. Szemrevételezéssel még saccolni sem érdemes a guminyomást, sokszor pedig a benzinkutak nyomásmérői sem kellően pontosak, hitelesített óra szükséges ahhoz is. A jobb gumisműhelyek ilyennel dolgoznak, de persze van töltőállomás is, ahol ilyet találhatunk. Autónk kezelési kézikönyvében, vezetőoldali ajtóoszlopánál, ajtajánál vagy tanksapkájában jó eséllyel megtalálhatjuk, hogy milyen nyomásra kell fújjuk az abroncsokat. Fontos tudni, hogy más előírt nyomás tartozik az egy-két személlyel és a teli utas- és csomagtérrel, illetve 160 km/óra feletti tempóval autózáshoz. Ezeket használattól függően be kell tartani, s hosszú út előtt főként ajánlott az abroncsnyomás ellenőrzése.
Gumijellemzők normál, alacsony és magas keréknyomással
| Fékút száraz úton 120 km/h-ról [m] | Fékút vizes úton 60 km/h-ról [m] | Zaj [dB(A)] | Körpálya száraz úton - max sebesség [km/h] | Körpálya vizes úton - max sebesség [km/h] | Kigurulás [m] | |
| Téli gumi normál nyomáson | 62,6 | 16,2 | 65,8 | 37,6 | 46,2 | 76,8 |
| Téli gumi túlzott nyomással | 62,4 | 16,4 | 67,8 | 37,2 | 48,6 | 75,2 |
| Téli gumi alacsony nyomással | 62,1 | 16,7 | 68,8 | 36,6 | 44,4 | 62,3 |
| Nyári gumi normál nyomáson | 54,3 | 15,4 | 66,2 | 37,8 | 47,4 | 100,6 |
| Nyári gumi túlzott nyomással | 55 | 14,5 | 67,4 | 38 | 50,6 | 103,7 |
| Nyári gumi alacsony nyomással | 54,9 | 15,1 | 66,6 | 36,8 | 46,2 | 87 |
Alapvetés, hogy legjobb formáját akkor hozza egy abroncs, ha az előírt nyomás van benne. Ezt mutatja saját tesztünk is, ami persze hagyott némi kapaszkodót az előírtnál nagyobb keréknyomás mellett kardoskodóknak. Hiszen az előírthoz mérten növelt guminyomással a téli abroncs száraz úton egy hajszálnyit, mérési hibahatáron belüli eltéréssel rövidebb fékutat adott; nedvesen pedig hajszálnyit rosszabbat. Érdekes módon a kanyarsebesség épp fordítva, nedves úton volt egy leheletnyivel nagyobb, szárazon rosszabb. A kigurulás, azaz a gördülési ellenállás jelzőszáma viszont téli gumi esetén az előírttól nagyobb nyomással is rosszabbnak mutatkozott, azaz nem állja meg a helyét az, hogy a nyomás növelésével csökken a gördülési ellenállás. Az pedig egyértelmű, hogy gördülési ellenállásban, fogyasztásban az alacsony nyomás egyértelmű veszteség, ahogyan kanyartempóban is. A téli gumi alacsony nyomással is rosszabb fékutat hozott nedves úton és egy hajszálnyit jobbat szárazon. Viszont közben nőtt az abroncs zaja és természetesen kopása is. Egyértelmű gumis tapasztalat, hogy az alacsony guminyomás extrém gyors és abnormális kopást eredményez a többletfogyasztás mellett.
Téli abronccsal száraz úton meglepő módon jobb fékutakat kaptunk, ám nedves úton rosszabbakat. Nyárival a télihez mérten mindenképp jelentősen jobbat kapunk nyárias körülmények között, ám az előnyből veszítünk az előírttól eltérő nyomással
Téli guminál a keréknyomás növelése nem csökkenti annak gördülési ellenállását, nyárinál van ugyan hajszálnyi apadás abban, de összességében nem nyerünk vele. Az alacsony keréknyomás egyértelmű deficit: többletfogyasztás és túlzott gumikopás az eredménye
Mindenki ellenőrizze a közelében lévő kutak pumpáinak hitelesítő okmányait.
Majd a néhány kilométerre lévő kúthoz autózva álljon fél-háromnegyed órát, mielőtt nyomást ellenőriz, hogy le tudjon hűlni a gumi. Életszerű helyzetnek tűnik.
Ahogy az is, hogy elmegyek a családért valahova, de beszállás előtt fújok a gumiba, majd hazaérve újra kieresztek belőle, hisz másnap már megint egyedül ülök az autóban. Természetesen, mindezt a fentebb leírt módon a benzinkútnál. Esetleg a nonstopguminál. 🙂
Már csak az a kérdésem, hogy a gumisok, köztük az agyonreklámozott nonstopgumi szakemberei, ha kerékcserénél a gyári guminyomásra állítják be,és ezután felszerelik a járműre a gumikat, hogyan biztosítják a gyári nyomást, hisz a terheléstől az megnő. Eddig sosem ellenőrizték még vissza felhelyezés után, hogy milyen értékben nőtt a nyomás az autó terhelésétől.
Az a tapasztalatom, hogy az előírt nyomásnál (2.2 bar) az első gumik szemre teljesen laposak a hátsók szintén nagyon puhák, benyomódnak, behorpadnak. Elöl van a motor, annak súlya miatt az első gumikba eleve jóval magasabb nyomás szükséges, mint hátra. Az első kerekek esetében nálam a 2.2 bar előírthoz képest 3.2 bárnál kezdenek normális formát ölteni a gumik és 3.6 bárnál lesznek tökéletesek. Hátul 2.8 – 3.2 bar kell bele, hogy csak minimálisan horpadjon be.
Téli és nyári gumiknál ugyanez a tapasztalatom, 6 éve így járok elől 3.6 bar, hátul 3.0 – 3.2 bar. (Az előírt 2.2 elől és hátul egyaránt.) 6 év alatt kopott el kopásjelzőre az új téli gumi úgy, hogy télen – nyáron folyamatosan azt használtam (Good Year) és 120 ezer km-t mentem a 6 év alatt (évi 20 ezer km) városban, autópályán vegyesen.
Most használt, de jó állapotú nyári gumikat vettem rá. A gumis műhelyből lapos gumikkal jöttem ki, mert ők csak az előírt 2.2 barra hajlandóak fújni, ami utána az első benzinkúton leellenőrizve már csak 2.0 és 1.8 között van. Felfújtam őket a 3.6 – 3.2-es értékekre és azóta szépen tartják magukat.
Hitelesített mérőeszközökről beszélni Magyarországon egy kicsit megmosolyogtató. Ha nem előírás a hitelesítés és pénzbe kerül, akkor 100-ból 95 helyen ilyennel nem foglalkoznak. Ha előírás lenne a legtöbben akkor sem törődnének vele. Mutathat jó értéket hitelesítés nélkül is egy műszer, általában jól is mutatnak.
Annyit kell fújni a gumiba, hogy sima úton szemre jó legyen. Csak minimálisan mértékben lapuljon be ott, ahol a betonnal vagy aszfalttal érintkezik. Le kell olvasni a mutatott értéket ahhoz képest beállítani a többit is. Inkább legyen mindig egy kicsit magasabb a nyomás bennük, minthogy puhának látszanak. Ha puhának látszik, nagyon behorpad, akkor tuti, hogy kevés neki a nyomás az előírt értéktől függetlenül.
Körülbelül jól kimutattátok a semmit, majd csacsogtatok róla 16 oldalt.
Nyári gumi normál nyomáson 54,3 15,4 66,2 37,8 47,4 100,6
Nyári gumi túlzott nyomással 55 14,5 67,4 38 50,6 103,7
Azaz, lefordítom nektek saját táblázatotokat. Az 5 érdemi értékből 4-ben jobb lesz túlfújtan.
Azért majd hátha akad 3-4 madár, aki miután a kiművelt barát/kolléga/szomszéd/internetes szakértő felhívta a figyelmét eme csodára és megnézve a sajátját tapasztal 0,003 (ugye csakis ezredes pontosságú műszerrel!!) eltérést, izibe elrohan a nonstopgumihoz venni 4 újat. (Izé nyolcat, frászt 16-ot, legyen mindjárt téli és lassan esőgumi is. Most már mennyivel nagyobb békével fogja 60-al kísérgetni a traktorosokat napestig…!)
Hát ez az, akkor minek fizessünk extra töltésért?
Ez e nitrogén töltés humbug, a sima levegőben is kb 78% a nitrogén aránya 😉
A második fotón kissé vicces alacsony/magas guminyomás eredményeképp sérültnek feltüntetni egy green-x gumit.
Közismert, hogy 5-6 éves korukra ezek az “ECO” gumik olyan ráncosra revülnek mint az elefánt segge…
Akkor pedig elég ha a delikvens egy zúzott köves/murvás útra téved és pont így fog kinézni a futófelület mint a képen, vagy mégcsúnyábban.
Lehet-e nyomásveszteség a nitrogénnel töltöttnél?
Nálam ilyenek a nyáriak, erősített oldalfallal, még nem mértem,”utántölteni” úgy sem tudnám, az abroncsokon meg kialakításuk okán szemre nem látszik, hogy igényelnék. Igazából inkább nyűg ez az N.
Jól teszed. Így garantáltan hülye maradsz!
Nem gátollak meg benne!
Szerinted a büdös sushi is jobb a babgulyásnál. Minden reggel benyalsz valami japán marhaságot?
Én a “lemaradásra” szavazok.
A nitrogént elsősorban a kisebb hőtágulása miatt használják. Egy átlagos személyautó gumiabroncs nyomása autópálya tempónál (130+) az engedélyezett terhelése közelében (500-600 kg környékén az átlag) 0,4-0,5 Barral növekszik a hideg gumihoz képest. Ergo, ha nitrogénnel töltöd fel kisebb növekedést tapasztalsz. Ha maradunk az állításodnál, akkor ez valamekkora túlfogyasztást eredményezne. Persze én ezt nem tudhatom. Csak nézegetni szoktam az autómat a parkolóban. Még soha nem ellenőriztem a nyomást a gumijaimban, nem is tudom hogyan kell. Sőt, az sem hogy mi a nyomás! Nem ismerek különböző évszakra való gumikat, hiszen csak áll az autóm. Így nem megdöbbentő, hogy soha nem tapasztaltam fogyasztásbeli különbséget, az ajánlott 2,2 Bar és az autópályás 2,5 Bar guminyomásom esetén, ha teszem azt az maradt a gumikban hosszabban a városban is. Így végül is megértettem, hogy a műszeres mérés felesleges. Köszi, hogy rávilágítottál! 🙂
+1 Bar, minimum -2dl/100 km. Ez az én mérésem. Nitrogénes töltés nálunk humbug, az ország ami kb 100 évvel jár előttünk(Japán), ott minden jármű abroncsot azzal töltenek ott nem humbug. Érdekes…
+1 Bar, -2 dl minimum… Ez meg az én mérésem. Nitrogénnel töltés is biztosan humbug. Japánban csak azzal töltik a járművek abroncsait. Kb 200 évvel vagyunk lemaradva tőlük… Nekünk humbug, nekik nem. Érdekes.
Semmilyen statisztikának nem hiszek…
Az a helyzet, hogy az egyik konkurens lap végzett olyan tesztet a fogyasztással kapcsolatban. Arra az eredményre jutottak, hogy az előírt érték felénél (1 Bar) semmilyen mérhető többletfogyasztást nem tudtak kimutatni. Állításuk szerint, nagyon pontos metódussal és műszerrel mértek. Igaz, csak egy zárt pályán, néhány kilométer alapján állították a fentieket. Azért elgondolkodtató! A fékút mérés kimutat ugyan némi különbséget, de az is elhanyagolható. Nem, nem szeretnék senkit a hanyagságra biztatni a gumiabroncsaival kapcsolatban, csak a fogyasztásra gyakorolt hatás relativitására hívnám fel a figyelmet ahhoz képest, hogy 2 Bar alapnyomásra vagy 2,5 Bar maximális autópályás nyomásra állítja be a gumiabroncsait (átlagos értékeket vettem figyelembe).