Mi köze egy gázerőműnek az Opel villanyautóihoz?

Évek óta meredeken emelkedik nem csak Magyarországon, európai szinten is a villanyautók száma az utakon, ráadásul 2035-től törvényileg tiltani fogják az öreg kontinensen a belsőégésű motorral szerelt autók forgalomba helyezését. Számos ország kormányzata állami támogatással igyekszik segíteni a villanyautózás elterjedését, de ebben a trendben is megfigyelhető némi változás. Éppen a kontinens legnagyobb autóipari szereplője, Németország részben megszüntette 2022 végén a villanyautókra vonatkozó állami támogatást, ráadásul az Európai Tanácsban is jelezték, hogy a jelenlegi formában nem fogják megszavazni a már említett 2035-ös tiltást, mert túlságosan is beszűkíti a lehetőségeket. Első ránézésre ezen fejlemények pont kapóra jönnének az Opelnek, hiszen a mai napig árulnak dízelmotoros autókat is, de ha jobban belemegyünk a részletekbe, kirajzolódik, hogy a márka igyekszik mindenre felkészülni. Az Opel Green Forumon ezúttal nem egy vadiúj autóról rántották le a leplet, sokkal inkább a villanyautózás tévhiteiről és lehetséges útjairól szólt a diskurzus. Hiába vannak velünk lassan több mint egy évtizede az elektromos autók, ma sem nevezhető a legtöbb ilyen jármű elérhető árúnak, ahogyan a villanyautók hatótávja sem hagyta még le a dízeles vagy épp benzines konkurencia számait. További probléma, hogy a töltőhálózat- különösen Magyarországon- igencsak hiányos, a vidéki városokban pedig egyenesen katasztrofális, továbbá az otthoni töltés sem nevezhető tökéletes megoldásnak a legtöbb esetben. 2022-ben az európai piacon a villanyautók részesedése mindössze 14 százalék volt, míg a plug-in hibrideké 9 százalék, előbbi esetben ez 4 százalékos növekedés az előző évhez képest míg utóbbi estében nem történt változás. Hazánkban ezzel szemben még nagyobb az elutasítás a villanyautókkal szemben, hiszen a PHEV és a tisztán elektromos autók együttesen sem érik el a teljes magyar piac 10 százalékát sem, igaz a lelombozó statisztikához nagyban hozzájárulhat a villanyautók igencsak borsos ára is. Nem meglepő módon tavaly a legtöbb elektromos járművet a Tesla értékesítette hazánkban, mögötte szorosan a Kia zárt, kicsivel lemaradva a mögöttük BMW és a Mercedes. 2021-hez képest a legnagyobb előrelépést a Volvo érte el, 403 százalékos növekedést produkáltak, de az egy évvel korábbihoz képest több EV-t adott el az említett márkákon kívül a Dacia, a Peugeot, az Audi vagy éppen az Opel. Utóbbi különösen jól teljesített a haszonképjárművek piacán, a Vivaro-e ugyanis piacvezetőnek számít a közepes szegmensben. A rendezvényen Dános András, az Opel hazai PR-igazgatója röviden vázolta, mire számíthatunk a németektől az elkövetkezendő években. Az Opel 2028-ban hajtja végre a nagy ugrást, ugyanis ezután már csak és kizárólag elektromos hajtású járműveket fognak forgalmazni Európában, ennek megfelelően már 2024-ben minden piacon lévő modellnek lesz valamilyen elektromos változata. Az összes modell közül kiemelkedik az új Astra, ami az idei év végétől már tisztán elektromosként is elérhető lesz, ezzel az Astra lesz az első modell az Opel háza táján, amely dízel, benzin, plug-in hibrid és elektromos meghajtással is elérhető lesz. Emellett az Insignia és a Crossland is elektromos utóddal érkezik, ahogyan néhány éven belül az elektromos Manta is a kereskedésekbe kerül. Ezek már dedikált elektromos platformokra épülnek, melyek 500-800 kilométeres hatótávval érkezhetnek. De hogyan kapcsolódik az Opel villanyautóihoz a címben már emlegetett gázerőmű? A válaszhoz a töltőkön át vezet az út, ugyanis az Opel a vásárlók számára biztosítja az otthon töltés lehetőségét, ehhez a szükséges technikai hátteret az Alteo energetikai céggel közösen hozták létre. Az Alteo hazánk egyik meghatározó energiával foglalkozó vállalkozása- a magyar piac felét ők szabályozzák- akik energiatermeléssel, kereskedelemmel és különböző energetikai szolgáltatásokkal foglalkoznak, nem mellesleg pedig villanyautókhoz telepítenek töltőket mind ipari, mind lakossági szinten. Novotny Dénes, az ALTE-GO Kft. ügyvezető igazgatója meglehetősen optimistán nyilatkozott a villanyautózás jövőjéről: elmondása szerint 2025-re minden negyedik újonnan forgalomba helyezett autó Magyarországon zöld rendszámos lesz. Emellett viszont kiemelte, hogy különösen sokat fognak érni azok a parkolóhelyek (akár irodaházakban, vagy bérlakásokban) ahol van töltési lehetőség, ezen helyek elszaporodása miatt pedig hatalmas igény lesz a villamosenergiára. Itt jön be a képbe a gázerőmű. Persze, jó dolog a napelem vagy akár a szélerőmű, ám ezeknek a hatékonysága évszakonként változó, a szabályozások és a technikai korlátok miatt pedig képtelenség egy nyár alatt megtermelni és tárolni annyi energiát, hogy az az év hátralevő részére elegendő legyen. Ezzel szemben itt egy már oly sokat emlegetett gázerőmű. Folyamatosan tud üzemelni és normál körülmények között kiszámíthatóan működik, nem borítja fel a rendszert egy rosszkor érkező felhő, emellett nincs szükség hatalmas gyárkéményekre vagy éppen több négyzetkilométeres gyárkomplexumokra egy ilyen kiépítésére. Az Alteo Füredi utcai telephelye sem árulja el magáról első blikkre, hogy az épület belsejében egy V18-as (!) motor dolgozik és termeli az energiát többek között a környező lakótelepeknek. Hogy fokozzam a "minden mindennel összefügg" hatást az erőmű nem csak azonnali felhasználásra termel, hanem bizonyos részét elraktározzák a megtermelt energiának, méghozzá a telephelyen lévő konténerhegynek látszó akkumulátorparkban. A körforgást azt teheti később teljessé, hogy az autókban már nem felhasználható akkumulátorokat később ilyen tárolási célokra használják fel, mert ilyen célokra a járművekből leselejtezett egységek még tökéletesen használhatóak.