Az egyik legmegyőzőbb villanyautó most a piacon a Kia e-Niro
Lassan elfelejthetjük a hatótávpara fogalmát, hiszen egyre több villanyautó képes olyan távokat elérni egy feltöltéssel, ami egy átlagos sofőr napi penzumának a sokszorosa. Ebben az egyik élenjáró autó a Kia e-Niro. Ahogy a tesztautó oldalán a feliratok is hirdetik, 455 kilométer hivatalosan a hatótávolsága, amit képes nagyon megközelíteni, sőt valószínűleg el is érni. Hogy mennyi volt nálam a hatótáv, arról majd később értekezek, viszont azt már most el kell árulnom, először történt meg velem, hogy nem érdekelt egy villanyautóban ülve, mennyit tudok még menni vele. Szőrén-szálán eltűnt a hatótávparám.
Amit a felirat hirdet, azt tényleg tudja
Ez annak köszönhető, hogy az-eNiro 455 kilométeréből olyan simán kijön 400 km fölötti táv, hogy közben nyúzhatom annak rendje és módja szerint. Klímázva, teltházzal, autópályázva, majd hegyen kanyarogva, egyszerűen nem esik vészesen nagyokat a megtehető kilométerek száma. Szépen, egyenletesen „fogyogat” belőle az energia. Tekintve, hogy Magyarország legnagyobb szélessége észak-dél irányban 268 kilométer, kelet-nyugati irányban pedig 528 km, ez a hatótáv itthon bőven elég szerintem egy átlagos felhasználó számára. Olyannyira elég, hogy valószínűleg hetente elég egy-két alkalommal töltőre tenni, ami a számomra legnagyobb kényelmetlenséget okozó tőltőoszlop keresés nyűgjét is minimálisra mérsékli. De erről is egy kicsit később. Most gyorsan nézzük, mi is az apropója a e-Niro érkezésének.
Nem hozott sok formai változást a ráncfelvarrás
Nos, ráncfelvarrásra küldték a típust, ám ezt alig venni rajta észre. Csak a sasszeműek szúrják ki egyből, hogy megváltozott a fényszórók rajzolata, illetve hátul is más a fények formája a búrában. Röviden ennyi, de nem is volt szükség nagyobb változásra, hiszen a Niro eleve egy könnyen felismerhető autó. A villanyhajtású változatot szintén könnyű beazonosítani, hiszen a tigrisorr hűtőmaszkot befedték egy nűanyag díszbetéttel, amely a töltőnyílást is rejti. Emellett a lökhárítókban apró, kék díszcsíkok utalnak a teljes villanyosságra, de ez nem újdonság, a ráncfelvarrás előtti modelleken is láthatók.
A lámpatesteken belül történtek a szembetűnő változások
A világoskék betétek az e-Niro sajátjai
Az utastérben sincsenek mélyreható változások, de a szemnek szerintem kellemes átalakulás ment végbe a műszerfalon. Egy nagy, egybefüggő felületet alakítottak ki, ami mondjuk zongoralakk borítású, így gyorsan meglátszanak rajta az ujjlenyomatok és a por, ám mégis sokkal elegánsabbá tette az autót. Nem mellesleg nagyobb lett – 10,25 colos – az érintőképernyő. A szellőzőnyílásokat ez alá pozícionálták középen, illetve egy látványos, fémes színű díszcsík öleli körbe a zongoralakk felületet. Az érintőképernyő alatt viszont minden maradt a régiben, ami örvendetes, hiszen nagyon egyszerű kezelni a klímakonzolt (energiaspórolás gyanánt lehetséges csak a vezető helyét klimatizálni), illetve rengeteg rakodóhely áll rendelkezésre, hiszen az irányváltó panelje alatt is nagy szabad területet alakítottak ki. Elöl az anyaghasználatra sem lehet panasz, persze fel-felbukkan néhány olcsó hatású műanyag, hátul viszont ezt sokkal jobban érezni az ajtóburkolatokon. Talán a tömegcsökkentés érdekében a hátsó ajtóburkolatokat vékonyabbra tervezték és ezért érezni ennyire jelentősnek a különbséget tapintásra is, ám a térkínálat kárpótol ezért. Hátul két felnőtt is rendkívüli kényelemben utazhat, az egész belteret pedig tágasabbnak és valahogy vidámabbnak éreztetik a világos kárpitok. Még hátrébb tekintve egy könnyen pakolható, jól kihasználható csomagteret kapunk, ami nagyobb, mint az öntöltő és a konnektoros hibrid változatoké. Katalógusadat szerint 451 literes alaphelyzetben, de a 60:40 arányban dönthető hátsó ülésekkel 1405 literesre bővíthető.
Hőszivattyús fűtés segít energiát spórolni
Óriási a hely az irányválasztó alatt, a klímakonzol kezelése nagyon egyszerű
Szóval térkínálatban veri a testvéreit, de mi a helyzet menet közben? Nos, az a helyzet, hogy a 204 lóerős, 395 Nm forgatónyomatékú villanymotorral sportautókat megszégyenítő menetteljesítményekre képes az e-Niro. Gyorsulása 7,6 másodperc álló helyzetből 100-ra, de 80-ról 130-ra is pillanatok alatt felér. Az azonnali nyomatékleadás óriási élmény, esős időben nem is bír ezzel az erővel a kipörgésgátló, felkenődik egy kis gumi az első kerekekről az aszfaltra. Ugyanis az e-Niro fronthajtású, de nem is éreztem szükségét az összkerékhajtásnak, annyira stabil és könnyen kezelhető az autó. Természetesen a kényelemre hegyezték ki, ezért a futómű lágy hangolású, szépen kisimítja az úthibákat, valószínűleg a hangszigetelésen is módosítottak, hogy a környezeti zajokból minél kevesebb szűrődjön be a néma villanymotor mellett. Ami annyira azért nem is néma, hiszen kapott egy kis űrhajós zümmögést, de ez is az élményfaktort gyarapítja.
A csomagtér 1405 literesre bővíthető
A 64 kilowattórás, lítium-ion akkupakkal lehet csak ennyire erős az e-Niro, és ennek a modellnek a kiváltsága a 455 kilométeres hatótáv, vagy akár több is. Nálam egy picit lett csak kevesebb, hiszen 437 kilométert mentem vele és még 3 km megtehető távot írt ki, amikor töltőre dugtam. Ugyanakkor tudni kell ehhez, hogy ebben a 437 kilométerben „többet kapott”, mint amit normális körülmények között el kell viselnie. Folyamatosan próbálgattam a gyorsulását, egyrészt az élmény miatt, másrészt a különböző sebességtartományok között vizsgálva. Autópályán is többször rohangáltam vele, tartva a stabil 130-as tempót, emellett kanyargott hegyen-völgyön át is, illetve folyamatosan ment a fűtés, és többnyire 3 személy utazott a fedélzeten. Szóval ez a 437 km fantasztikus eredmény, tényleg tudja a 16 kWh/100 kilométer alatti fogyasztást.
A villanymotor burkolata olyan, mintha egy hosszában beépített V6-ost rejtene
Igen ám, de elérkezünk a töltés sarkalatos kérdéséhez. Legalábbis nálam mindig az, hiszen a lakótelephez legközelebbi töltési lehetőség 600 méterre lenne, ha a közelebbi szerkesztőség mélygarázsát nem tudnám igénybe venni. Utóbbinál, simán a konnektorba dugva kb. egy nap a teljes töltés. Viszont, ha nem körbeautózni készülünk az országot, valószínűleg erre nagyon ritkán kerül sor. De vissza az utcai töltőoszlopokhoz: szóval 600 méterre található a hozzám legközelebbi, ami ugye nem is biztos, hogy szabad. A második legközelebbi már 1,2 kilométerre található. Amíg az e-Niro nálam volt, többnyire ez utóbbi bizonyult szabadnak. Itt AC töltéssel kb. 10 óra a teljes villanytankolás ideje, hivatalosan 7,2 kW-tal fogadja az áramot az autó, de a kijelzőjén 7,3 kW-ot mutatott. 80 kW-os gyorstöltővel állítólag 40 percre is redukálható ez. De most a lakótelepi valóságnál tartunk. Szóval szépen töltőre raktam, hazabattyogtam 1,2 kilométerre, azzal vigasztalva magam, hogy a villanyautózás egészségesebb életformához is vezet. Majd 1-2 óra múlva látom a telefonos applikáción, hogy megállt a töltés. Jó, hát semmi baj, gondoltam és leállítottam, hogy újraindítsam. Ez nem sikerült, valószínűleg az applikáció hibája miatt, de azért kiírta azt is, hogy ellenőrizzem a kábelt, dugjam be újra. Nagyszerű!
Újabb 1,2 kilométer séta, ami 2,4 km lesz, ha sikerül ismét elindítani a töltést. Persze a séta egészséges, csak legyen rá ideje az embernek.
Mivel a töltés valóban leállt, és az oszlopról is simán lecsatoltam az autót, ezért természetesen plusz költségbe nem vert a kis malőr, de azért felhívtam az oszlop üzembentartóját, hogy nekem az applikáció nem engedi leállítani a töltést. Így foglaltnak mutatja a már szabad töltőhelyet. Az ügyintéző megnyugtatott, hogy valóban nem forog az óra, és nála a töltőhely is szabad, szóval az én telefonomban és a rá letöltött applikációban a hiba. Ennek a sztorinak az elmesélésével csupán annyi volt a célom, hogy rávilágítsak, van még hova fejlődni a töltőoszlopok sűrűségével és megbízhatóságával kapcsolatban. Mert, bár egy közel 500 km hatótávolságú villanyautót nem szükséges a hét minden napján tölteni - ahogy arra fentebb már rávilágítottam - ha a nagy tömegek számára akarjuk kényelmessé tenni a villanyautózást, még a 600 méteres séta kompromisszumát sem szabad a rendszerben hagyni. Ettől függetlenül a Kia e-Nirót imádtam, szememben jelenleg ez a nagybetűs villanyautó.
Kényelmesebb, ha az autó orrában található a töltőnyílás
Amelynek egyébként az árazása is egészen józan manapság. A nagyobb akksis 13 199 000 forint. A Gold felszereltségű tesztautó 13 849 000 forintot kóstál, ami néhány extrával 14 349 000 forintra nőtt. Viszont, ha a kisebb akksis változatot nézem, az már a plug-in hybrid ára alatt startol, ami még inkább elgondolkodtató.
Az e-Niro képes megnyugtatni, hogy a villanyautós jövő is lehet szép
Értékelés
Pozitív
Hatótávolság, energiafogyasztás, helykínálat,
Negatív
Mint minden villanyautó, még ez is túl drága
Árak
Tesztmodell alapára
13 849 000 Ft (2020.11.28.)
Tesztautó ára
14 349 000 Ft (2020.11.28.)
Műszaki adatok
Teljesítmény:
150 kW (204 LE)
Gyorsulás 100 km/h-ra:
7,6 s
Méretek
Belső szélesség elöl:
1510 mm
Belső szélesség hátul:
1470 mm
Belmagasság elöl:
890-930 mm
Belmagasság hátul:
890 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
255 mm
Ülőlap hossza elöl:
500 mm
Ülőlap hossza hátul:
490 mm
Csomagtér maximális szélessége:
1210 mm
Csomagtér szélessége a kerékdobok között:
1060 mm
Csomagtér hossza üléshajtással:
1700 mm
Raktérnyílás szélessége:
1090 mm
Raktérnyílás magassága:
720 mm
Motor és váltó
Sebességváltó:
irányváltó
Teljesítmény:
150 kW (204 LE)
Menetteljesítmény
Gyorsulás 100 km/h-ra:
7,6 s
Az gondolkodtató el leginkább, hogy a hibrid verzió alig több mint a feléből kijön. A leg-leginkább viszont az az elgondolkodtató, hogy az akku árának levonása után sem kerülne kevesebbe 10 milliónál. Nem kis átverés…
Ez a cikk visszaigazolta, amit a villanyautókról gondolok. Nem a hatótávval van a baj, hanem a töltéssel. Egyrészt a töltőhelyekkel, másrészt a 10 vagy 24 órás töltéssel. És nem mernék elindulni egy Budapest – Zalaegerszeg vagy egy Budapest-Bécs oda-vissza útra. Nem járok messzire nyaralni, csak Észak-Olaszországba, ami kb. 640 km. Hogy jutok el oda? Megyek 400 km-t, talán lesz egy töltő, ahol éppen áll senki és akkor ott szobrozok egy fél napot? Pont az a bajom, hogy hiába jó 365 napból 300 napon ez az autó, ha éppen akkor nem szolgál ki, amikor legjobban kellene. Veszek egy autót horror áron és ha nyaralni akarok menni, akkor meg béreljek? Na ne! Vagy mi van, ha éppen hirtelen kellene menni valahova, amikor éppen tölteni kellene? Benzinkút minden sarkon van, és 2 perc alatt tele a tank.
A villanyautók töltése ma még Magyarországon valóban okoz némi problémát, bár pont az ilyen hatótávú autókkal lehet a legjobban hosszú utakra menni. Tőlünk nyugatra pedig a villámtöltő hálózat elég sűrű még a kisebb hatótávú villanyautóknak is.
Van jópár applikáció mobilra, amivel lehet töltőt keresni, és némelyiken akár előre időpontot foglalni, hogy ne potyára menjünk.
„a 10 vagy 24 órás töltéssel”
Az mi?
„És nem mernék elindulni egy Budapest – Zalaegerszeg vagy egy Budapest-Bécs oda-vissza útra.”
Miért? Bp-Zeg. oda-vissza egy 10 és egy 33 perces töltéssel megoldható a fenti autóval :
kepkuldes.com/image/fcCJ3P
„Nem járok messzire nyaralni, csak Észak-Olaszországba, ami kb. 640 km. Hogy jutok el oda?”
Három töltéssel (17, 38 és 31 perc) :
kepkuldes.com/image/fcCr9B
„Megyek 400 km-t, talán lesz egy töltő, ahol éppen áll senki és akkor ott szobrozok egy fél napot?”
Úgy is lehet, de célszerűbb valamelyik applikációt használni, az lefoglalja neked a töltőt, mire odaérsz…
„Benzinkút minden sarkon van, és 2 perc alatt tele a tank.”
Konnektorod meg talán otthon is…
A kedves újságíró, gondolom, Budapesten vagy a környékén lakik, ahol azért akad elég sok DC villámtöltő. Nem kellett volna éjszaka a lassú AC töltéssel szenvednie, hanem megírhatta volna, hogyan lehet fél óra alatt 100-150 km hatótávra szert tenni a villámtöltőkön. Mint ahogy a hagyományos autóba sem otthon csorgatja a naftát, hanem elmegy a benzinkútra.
Olvasd el a cikket! Leírja, hogy sima otthoni konnektorba dugva egy teljes nap a töltés. Ez a 24 óra.
majd írja, hogy az utcai töltőoszlopnál pedig 10 óra. Aztán valóban megemlíti, hogy állítólag lehet 40 perc is. Azt nem tudtuk meg, hogy ilyen töltési lehetőséget hol találunk.
Ezekkel a töltőhelyekkel meg az a bajom, hogy mindig írják, hogy csak 40 perc, meg stb., de én nem akarok 40 percet sem szobrozni. Igaz néha megáll az ember, néha nem, néha hosszabb, néha rövidebb ideig, de azt azért én szabályozzam, hogy mikor akarok megállni hosszabb időre és ne az autó. Másrészt ha én nyaralni megyek, akkor beülök az autó és megyek, nem szarakodok mindenféle applikációkkal, és nem izgulok azon, hogy mások már lefoglalták előttem a töltőhelyet. Mi van, ha „csak” hárman vannak előttem? Várok 2 órát?
Nekem van otthon konnektorom, de nagyon sokan lakótelepen laknak, nem lógathatja ki a hosszabbítót a 8.-ról. Másrészt mi van, ha éppen megtette valaki azt a Bp.-Zalaegerszeg utat, hazaér üres akksival, épp rádugná a kocsit a töltőre, amikor jön egy telefon, hogy valahova menni kellene? Bocs, éppen most kezdtem a 24 órás töltést. Vagy hogy?
Akinek ez a kompromisszum belefér, és sok pénze van, az vegyen villanyautót. Nekem fontosabb, hogy az autó kiszolgáljon, amikor kell rendelkezésre álljon.
Család második autójának el tudom képzelni, főleg, ha a parkolással (amíg ingyenes) gazdaságosba is tud fordulni.
Az autó akkuja 64 kWh-s, ha úgy toltad haza, mert lemerült, akkor töltesz nulláról, de az nem lesz jó az akkunak, tehát ne merítsd le teljesen. Ha 64 kWh-t 24 óra alatt töltesz vissza, akkor 2,7-2,9 kW a töltési teljesítmény, az 12A. El tudod képzelni a helyzetet, amikor valaki megvesz egy nagy akkus villanyautót és 12 amperrel töltögeti otthon?
Azt nem fogják fel sokan, hogy nincs szükség 0-100% töltésre, valamint megfelelő infrastruktúrát kell kiépíteni hozzá. Magyarországon 32A-ig nincs többletköltség a hálózati csatlakozásnál, az eleve 7,4 kW, egy fali töltő kell hozzá. A gyorstöltés pedig az oszlop és az autó képességeitől függ, töltők 350 kW teljesítményig vannak, a fenti autó maximum 70 kW-al tölthető.
„hazaér üres akksival, épp rádugná a kocsit a töltőre, amikor jön egy telefon, hogy valahova menni kellene?”
Nem kell üres akkuval hazaérni, mindig legyen benne annyi, ami a legközelebbi villámtöltőig elég, problem solved.
A leírtak alapján tök jó az autó, egyetlen baja van, ami nem a töltő hálózat, hanem az autó csokevenye, 7,4kw, ez 10 óra. Gáz, hogy a zoen kívül egyik autó gyártója sem képes 22kwos töltést beletenni a kocsiba. En még ingyen töltök pl a pennynel, ált 2, 2,5 óra, ja jól kifogy. Renault Zoe. Fél óra alatt kb 80-90km, míg bevasarolok, ez 3-4 napra elég. Biztos, hogy soha nem fogom villamtolteni, ha annyi pénzem lenne uzemanyagra, akkor vettem volna egy v6 benzin automata kocsit, ellenben otthon 3x16ampertel töltöm, ez 11kw/h vagy 4-5 ora, 38ftert. Ha sokat mennék, dizelt vennék. A magyar viszonyok között az autók ac tölthetősegenek hiánya a gond. Minden fej 22kw, ehhez képest a kocsik 7,4kw, felárért 10 11, a Zoe alapból 22, igy rövid ideig foglalja az oszlopot, míg ez a Niro 3x annyi ideig.
Én egy ilyen villanyautónál egyedül az ingyen parkolást tudom elképzelni vásárlási indoknak. Máshogy nem tudom elképzelni miért vesz valaki ilyet? Egy Zoe – mindenféle támogatás igénybevételével – 7,8 millió Ft, egy Clio – azonos Zen felszereltséggel – 1,0 TCe motorral – ami városba bőven elég – most 4,7 millió Ft. Ha az üzemeltetése 100 km-en 4 liter benzin árával olcsóbb, akkor is 200 ezer km kell, hogy bejöjjön a különbség. Aki meg városi használatra veszi, az évi 10-12 ezer km-t megy, tehát 20 év. Miért éri ez meg?
Kollégám vett egy Ioniq-t: Székesfehérvárról jár Budapestre minden nap. Napközben tölti. Ilyenekre is jók már ezek az autók. A lényeg, hogy akkor érheti meg, ha pl. az előbbi módon terv szerűen nagyobb távolságra tudod rendszeresen használni.
Rövid távolságokra, illetve 2. autónak egyszerűen drága és ilyen árak mellett soha nem térül meg. Ja, és folyamatos macera és szívás.
„…tök jó az autó, egyetlen baja van, ami nem a töltő hálózat, hanem az autó csokevenye, 7,4kw, ”
De igen, ez a töltőhálózat baja. Tőlünk nyugatra van elég DC villámtöltő, nálunk meg nincs. Egyelőre. A legtöbb gyártó azért nem tesz 22 kW AC töltőt a kocsijába, mert alapértelmezés, hogy AC-n legfeljebb csak otthon, a garázsban tölt az, aki teheti. Minden egyéb esetre ott a 75 kW DC töltés lehetősége.
Magyarországon részben a szakmai inkompetencia, részben a költségek alacsonyan tartása miatt lett ennyi AC töltő kiépítve. Akik erről döntöttek, meg voltak győződve, hogy az AC töltés teljesítménye minden autótípusnál növekedni fog. Eközben a gyártók helyesen a DC villámtöltés felé mentek el. Majd 5-6 év múlva nálunk is lesz elég DC villámtöltő.
Én ezt az autót, csak Bp-re és aglonomerációba max tudom elképzelni, otthonra, type2-es töltőt felszerelni, napelem a tetőn..és megéri—már ha van 14 misi, meg 10 másik egy távolsági autóra 🙂
De ehhez persze ház kell, garázs stb..így a tulaji kör erősen beszűkül, persze lehet mókolni mindenféle applikációkkal mikor nyaralni mész pl Belgrád vagy Róma környékére, és gyereknek elmagyarázni hogy a nyaralás része hogy benzinkutaknál meg parkolókba meg Plázákba eltöltünk 5-6 órát semmittevéssel..mert ez az autó már csak ilyen.
Tökéletesen egyetértek. Az a baj az egésszel, hogy drágább lesz a leves, mint a hús. Plusz még tele is van kompromisszummal, ahogy írtam korábban. Csak a parkolás miatt éri, minden más esetben nagyon drága. Amikor olcsóbb volt a gázolaj és a dízel azért kevesebbet fogyasztott, akkor évi 35-40 ezertől már megérte a dízel, mert hamar behozta az árát. Villannyal eleve nem lehet arra tervezni, hogy évi 40 ezret vagy többet megy valaki, mert abba az életvitelbe nem fér bele még egy ilyen plusz gond.
Egyik kolléganőm nemrég vett 4 millió körül egy használt VW Up-ot. Ő kifejezetten a parkolás miatt vette. Napi 8-9 óra 525 Ft-os óradíjjal, már egész komoly összeg tud lenni havonta, van, hogy a 100 ezret is meghaladná. Erre jó, és tényleg rentábilis, de nyilván emellett van egy nagyobb SUV amivel a városból is ki tudnak menni.
„Villannyal eleve nem lehet arra tervezni, hogy évi 40 ezret vagy többet megy valaki, mert abba az életvitelbe nem fér bele még egy ilyen plusz gond.”
Van ismerősöm, aki 120 kilométerre jár dolgozni elektromossal. Az 60 ezer km / év. Valamit rosszul csinál?
Inkább egy hibrid, ezeket meg vegye aki ráér tökölni a töltéssel! Majd talán 5-10 év múlva már lehet róla beszélni de amíg ilyen silány a töltőhálózat, addig felejtős. Az meg mekkora szar már, hogy leáll a töltés? Bele is vágnám a baltát az oszlopba! Ki a fene akar ilyen hülye applikációkkal bajlódni?
„Ki a fene akar ilyen hülye applikációkkal bajlódni?”
Sokan. Elég nagy córesz van idén a piacon, sokkal kevesebb dízel és benzines fogy, mint tavaly, csak a hibridek és a konnektorosok mennek jobban. Annyira, hogy volt olyan hónap, amikor kevesebb dízelt vettek, mint hibridet és elektromost együtt.
Biztosan jól csinálja, az is egy élethelyzet, ha nem kell máshova, főleg nagyobb utakra mennie. De ez azért ritka szituáció, aki évi 40-60 ezer km-t megy, annál gyakran előfordul, hogy egyik nap Békéscsabára kell mennie, majd másik nap Sopronba, stb. Ez hetente általában 1-2 alkalom, és jellemzően dízel autókkal oldják meg. Én évi 40 ezret megyek, jelenleg benzinessel, mert azt adott a munkahelyem.
Lehet, hogy egyszer majd jók lesznek ezek az elektromos autók is. És nem is biztos, hogy az autókon kell sokat fejleszteni, inkább a töltőhálózatnak kell olyan sűrűségűnek lennie, mint a kúthálózatnak és max. 4-5 perc alatt kell 100%-ra tölteni az autót.
Tavaly 1,5 milliárd liter benzin fogyott, a benzines autók száma pedig 2,6 millió körül van. Ebből nem jön ki napi 22 kilométernél több az átlagos futásra. Szerinted mennyi embernek rendszeres probléma az a messzire és sürgősen menés?
Ne becsüld le a naponta 100-200 km-t ingázók számát, csak Ausztriába tízezres nagyságrendben járnak át dolgozni, de Budapestre is sokan járnak 50-100 kilométerről.
Én már voltam nyaralni olyan helyen, hogy a benzinkútnál sorba kellett állni. Mi van akkor ha tömegesen elterjed a villanyautózás, és sorok vannak a töltőknél? Elég csak ha 3 autó áll előttem. Ezt szinte nem is nevezhetjük sornak. Mindegyik autó 2 órát tölt jó esetben, de lehet, hogy az egynek, vagy többnek nincs DC tölthetősége, akkor 5-6 óra. Autónként! Ebben az esetben fél napot is eltölthetek a töltőre várva? Közben meg verem vissza a rosszarcok támadásait?
Konklúzió számomra az, hogy manapság az vegyen, és vehet elektromos autót, aki csak városban használja. Agglomerizációt is ide értem. Ja és legyen tehetős. Magyar mértékkel mérve nagyon, nagyon tehetős. Lehetőleg a közeli rokonságban legyen egy gyárigazgató, jól menő cégtulaj, vagy maffiózó. Ki más tud venni 14-15 millióért egy városi futkározós autót?
„Mi van akkor ha tömegesen elterjed a villanyautózás, és sorok vannak a töltőknél?”
A töltők gyorsabban szaporodnak, mint a villanyautók, továbbá 2 órát nem lehet gyorstölteni őket, mivel hamarabb lesz tele az akku.
100%-ra amúgy se érdemes tölteni, mivel 80-100% között lassabban veszik fel a töltést.
Melyik autó nem tölthető egyenárammal?
„manapság az vegyen, és vehet elektromos autót, aki csak városban használja” Ostobaság. Napi 300 kilométerre miért nem jó? Még tölteni se kell útközben.
„vagy maffiózó…” Zsigeri irigységbe oltott butaság. Egy 13 millós Skoda Kodiaq-ot is maffiózók vesznek? Gyárigazgató… hol élsz?
Az első részével tökéletesen egyetértek! Eszembe jutott, hogy milyen ideges lesz az ember, ha csak 3-4 autó áll előtte a kúton, pedig benzinből a legtöbb kúton 50 l/perc az áteresztő képesség. Vagyis 1 perc alatt szinte minden kocsi teletankolható plusz a fizetés. Nemrég mentem haza munkából, ki volt számolva az időm, otthon vártak a nálunk vendégségben lévő szüleim, akiket ki kellett vinnem a vasútállomásra, mert elutaztak. De mindenképpen tankolnom kellett, útközben bementem egy kútra, 5 autó állt előttem (péntek délután volt). Majdnem ezen bukott el, hogy elérjék a vonatot, így is necces volt. Aztán belegondoltam, hogy egy villanyautóval mit csináltam volna.
Közelünkben is van egy parkoló 2 töltővel. Nyáron sokszor mindkettőn töltenek, mellettük meg áll még pár zöld rendszámos, aki szintén tölteni szeretett volna gondolom, és órákig kell várniuk, amíg sorra kerülnek (vagy nem).
A második része az írásodnak, az pénzügyi kérdés. Mindenki másképp látja, leginkább attól függően, hogy milyen környezetben mozog, kikkel találkozik nap mint nap. Én úgy látom, hogy egy jó szakmákkal Bp-en nagyon sokan keresnek 1-1,5 millió forintot, és ehhez nem is kell vezetőnek lenni. Persze vannak más élethelyzetek, akár családon belül is. Mi pl. bőven többet költünk havonta csak a 2 gyerek sportolására, mint az anyósom nyugdíja.
„Aztán belegondoltam, hogy egy villanyautóval mit csináltam volna.”
Reggel tele akkuval tudtál volna elindulni otthonról.
Kivéve, ha nem, mert mondjuk a 8. emeleten lakik. Este már nem akart elbattyogni a 1,2 km-re lévő első szabad oszlopig.
8. emeleten kevesen laknak, a magyar emberek nagyobbik hányada családi házban él.
Persze elképzelhető olyan élethelyzet, hogy se otthon, se a munkahelyen, se útközben, se a boltnál nem tud tölteni valaki, de ez már ahhoz hasonlít, mint amikor valaki direkt keresi a bajt.
Továbbra is fenntartom azon véleményemet, amit sarkítva fogalmaztam mérgemben (irigységemben), hogy
1. Az elektromos autók hatótávjuk illetve töltési lassúságukból kifolyólag nem alkalmasak arra, hogy messzebbi utazásokat lehessen velük tervezni. Gondolok itt pl. Görögországra, vagy Dél-Olaszországra, Riviéra, Spanyol. Nem mindenki szeret, vagy nem mindig célszerű repkedni…
2. Második autónak 14-15 milliós autót ma Magyarországon csak nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak.
3. A villanyautók tömeges elterjedésével nem fog tudni lépést tartani a töltő-állomások száma. Azt az iszonyú nagyságú teljesítményt amit 10-20 autó DC töltéssel (autónként 50-100 kW) felvesznek egyszerűen nem lehet ellátni. Gondoljunk csak bele: Ehhez az egy szem töltőállomáshoz szükséges 50×20=1000kW=1MW. Paks1 500 MW-t termel. Ma magyarországon 2000 benzinkút üzemel. Ez azt jelenti, hogy csak a töltőállomások elvinnék Paks1,2,3,4 összes teljesítményét.
„Ez azt jelenti, hogy csak a töltőállomások elvinnék Paks1,2,3,4 összes teljesítményét.”
Tréfálsz?
Ha mind a 2,6 millió benzines kocsit elektromosra cserélnénk, az kb. évi 3,6 TWh többletfogyasztást jelentene, ami kevesebb, mint egyetlen paksi blokk éves termelése.
2,6 millió benzines autó van, tavaly 1,49 milliárd liter benzin fogyott, és 7,5 liter / 18 kWh átlagfogyasztással ennyi jön ki. Éjszaka 40% tartalék van a rendszerben, tehát akkor töltve hozzá se kéne nyúlni az erőművi kapacitásokhoz. A tömeges, egyidejű, nagy teljesítményű töltés valóban lehetetlen, de a 2,6 millió autót se tudnád teletankolni 24 óra alatt…
Ezzel a mega-gigawatt teljesítménnyel ott lősz mellé, hogy a villanyautók nem vesznek fel folyamatosan maximális teljesítményt. Amelyik autó tud 100 kW teljesítménnyel tölteni, az is csak a töltési idő 20-25%-ában vesz fel ennyit, Utána a teljesítményigény folyamatosan csökken.
Továbbá a villanyautók és a töltők folyamatosan kommunikálnak, így jól szabályozható, hogy egy-egy autó az adott pillanatban mekkora teljesítményt vehet ki a hálózatból. Ez nem villanyrezsó, hogy bedugod a konnektorba, aztán leveri a biztosítékot.
Ennyi erővel ha gondos és előrelátó vagyok, tankolhattam volna reggel is. De az élet nem mindig ilyen sterilen tervezett. Szóval nekem biztosan nem megoldás egy villanyautó, egy plug-in híbrid az igen, mert van benzinmotor is. Vagy második autónak jó lenne feleségemnek. Ott meg az árral van a gond. Egy Clio, Corsa, Swift, Polo kis motorral sok millióval olcsóbb, mint egy bármilyen villanyos. Gyakorlatilag soha nem térül meg az ára. Kivéve ha a parkolás is játszik.
„Gyakorlatilag soha nem térül meg az ára.”
Autója válogatja. Aki Model S-t vett pl. egy Audi S7 helyett, annak már a pénztárnál megtérült és rögtön elkezdte a nyereséget termelni, másoknak persze matekolni kell, de ne felejtsd el, hogy eladáskor is többet fog érni a Zoé, mint a Clio.
Ha egy Audi A7-hez hasonlítjuk, akkor igen. Na de azért nehogy már ahhoz hasonlítsuk. Az Audi A7 egy felső kategóriás prémium autó, ennek megfelelő anyaghasználattal, minőséggel stb. A Tesla meg egy amerikai autó, így ha beül valaki, akkor egy Daewoo Kalos szintű anyaghasználattal kell szembesülnie. Nyilván ez túlzás, csak a különbséget akartam érzékeltetni.
Mindenki máshogy értelmezi a prémiumságot, a túlzást meg magad is észrevetted.
Használtan a Model S és az Audi S7 ára nem nagyon különbözik, a piac valamiért nem árazza be magasabbra azt az anyaghasználatot.