Merjünk kicsit álmodni! Autó 1,5 millióért

Piaci körkép: az én álomautóim 10 év alatt, 1,5 millióig

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Nyilván én is szeretnék autót venni, egyszer majd fogok is. A szívemre is hallgatva. Íme a 10-es listám - maximum 1,5 millióig és 10 éves korig.


Nincsen saját autóm. Volt pár, sajnos jó sok, de egy ideje nincs - egyszer majd lesz. A mit vennék, ha sok pénzem volna, meg a mit kérek karácsonyra és hasonlóktól akut sírhatnékom, de nevethetnékem is támad, maradok két lábbal a földön, köszönöm. Főszerkesztőnk már megvette a magáét, egy 2007-es Renault Grand Scénic 1.5 dCi-t, hát szokásos keddi piaci körképünk most arról fog szólni, mit vásárolnék jó magyar átlagszinten 1,5 millió forint környékén, s még azzal a kitétellel, hogy nem lehet az autó 10 évesnél idősebb. Mert nem, én aztán nem fogom súlyosbítani a csúnyán öregszik a magyar járműpark problémakört.
Tehát az árplafon 1,5 millió forint, a korhatár 10 év. Az már személyes preferencia, hogy csakis benzines autót vennék, lehetőleg szívót, különben a Használtautó.hu[/url] keresőjében csupán a normál állapotot állítottam be kritériumként, s úgy nyálaztam át a több mint bőséges kínálatot. Na jó, árilag 1,7 millióig nézelődve, bízva az alkuképességben. Klíma? Kövezzenek meg, de nekem, s még egy főből álló családomnak nem kell. Összkerékhajtás? Sem. Jöhet jól ez is, az is, ám inkább a tempomat és az automata váltó a favorit, ha már... Dolgomat még egyszerűsítette, hogy ilyen-olyan okokból alapból kizártam a márkák vagy kétharmadát, a fennmaradtakból meg nagyjából tudtam, mire vagyok kíváncsi. Nos, az alábbi táblázatban a lényeg (előre szólok, hogy a kivétel erősíti a szabályt), és tessék:
Hirdetés
Használt álomautóim 10 éves korig, 1,5 millió forint környékén
Modell Évjárat Ár (Ft)
Alfa Romeo 156 SW 2.0 JTS 2003-2005 1 199 000-1 599 000
Dacia Logan 1.4, 1.6 2004-2009 340 000-1 199 000
Fiat Panda 1.2 2003-2010 680 000-1 450 000
Ford Fiesta ST 2.0 2005-2007 1 350 000-1 650 000
Ford Focus ST170 2.0 2003 1 490 000-1 699 000
Lancia Thesis 2.0T 2003 1 500 000-1 690 000
Mazda MX-5 1.6 2003 1 699 000
Mitsubishi Lancer kombi 2.0 2003-2008 1 150 000-1 550 000
Suzuki Jimny 1.3 2003-2004 1 499 000-1 680 000
Volvo V70 2.5 T 2003 1 499 000-1 690 000
Hát igen, belátom, igen érdekes és vegyes a felhozatal. Mit keres közös halmazban egy minimalista, jó értelemben véve igénytelen, szögegyszerűségű román és egy luxusszámba menő, szoborszépségű olasz? Ettől (is) szép az élet, nem? Hogy ennyire nem vagyunk egyformák. Nekem mindkettő, pontosabban mind a tíz nagyon bejön közte forró ferdehátúval, roadsterrel, szuperminivel. Dízelt mondjuk sose vennék. Már nem. Mert nem bírom a szagukat, a kerregésüket, a turbólyukat, hogy alul semmi, majd aztán fölül se semmi… Nem ragozom, kezdem. ABC-rendben.
Az Alfa 156, annak is SW, azaz kombi verziója azért került be a Top10-embe, mert szép, stílusos, egyedi. És passzentos. A régebbi, szögletesebb 155-ös még inkább szerelem, amore, de még egyszer: itt és most legfeljebb 2003-as évjáratú kocsik játszanak. És igen, a 156 SW nem egy cuccolós kombi, hiszen csomagtartója csak 360 literes, ám nekem/nekünk elég nagy lenne. A 166 lóerős 2.0 JTS-sel nem túlmotorizált, hanem pont jó, a Selespeed automata váltó, a kuplungmentesség is mellette szól (van manuális váltós is). A hirdetések 99-140 ezer km-ről regélnek, tán hihető. A felszereltség már sok is a jóból (Momo bőr, napfénytető, Bose hifi, kétzónás digitklíma), a tempomat és a „hurkás” ülés abszolút pirospontos. Fogyasztás, kalkulálható kiadások, szeszélyesség? Na ja.
Dacia Logan. Az egyik perverzióm. Fehérben, fekete lökhárítókkal és tükrökkel, a 75 lovas 1.4-essel kéne. Szervokormánnyal és ABS-szel. Szinte fillérekből megvan, jellemzően 1 millió alatt, robusztus, elmegy úton-útfélen. Tizenezer km-rel akár, gázüzeműként is látni. Hogy kényelmetlen, nem is nagyon megy, béna úgy a futóműve, mint a kormányzása, zajos, csúnyácska? Az. Nem valami biztonságos? Ühüm. De megtestesíti a célszerszámot, az eszközt, őszinte, gazdaságos – imádom. A távolból.
Ahogy a Fiat Pandát is. Volt anno, egy 100 HP, ma már az 1.2-es, 60 lóerőst venném akár dupla tetőablakkal, hangulatosan. Fürge, takarékos, mosolygós, megbízható. 10-20 ezer km-rel, 2-3 évesen is megkapni 1,5 millióból. Igen, szűk. Az utas- és csomagtere is. Igen, magasan trónolsz benne. Igen, olcsóságszaga van. Esetében bocsánatos bűnök.
A Fiesta ST és a Focus ST170 nagyon más liga, két zseniális élményautó. Utóbbi (még az egyes szériából) picit tágasabb, előbbi gyorsabb, gokartosabb, pattogósabb, de úgy, hogy azért nem kínszenvedés vele a budapesti közlekedés sem. Csak sokat fogyaszt, igen. Meg hangos, igen. De hogy megy! Az egyik hirdetésben egyébként a következő a szöveg: „6,5-10 litert eszik, se többet, se kevesebbet”. Teljesen korrekt, vállalható. Van 29 ezer km-es is, egyértelműen kéne. És inkább ő, a Fiesta, mint a régebbi és ezzel együtt drágább Focus, bár az meg szimplán gyönyörű. Váltója 6 fokozatú, lehet bőrös, automata légkondis (egyik sem kedvenc), ülésfűtéses, minden jós. Amúgy a sima kétliteres, 131 lóerős kombi Fóka is elgondolkodtat(na).
Lancia Thesis? Pompás. Rossz a híre? Legyen. Zabál a turbó? Jó étvágyat! Drágán javítható, sőt folyton javítandó? Kárpótol a látványa, az illata. Az egyik, jóval több mint 200 ezres futású szépség hirdetője ekképp fogalmaz: „Úgy néz ki, mint egy 80-100 ezer km-es, csak valós az óraállása…” Az ár/élmény arányban felülmúlhatatlan Mazda MX-5 a jelen keretek közt csak egy példányával akadt fenn a rostán, az viszont parádés. Ha idős, ha drága, ha csupán 1.6-os, 110 lovas, puritán, akkor is. Kit érdekel, hogy csak kétüléses? Az benne a jó! Kit érdekel, hogy mini a raktere? Egy hátizsák belefér. ABS, szervo, 2 légzsák, 5 gangos manuális váltó, CD, hátsókerékhajtás, hiperkönnyű vezethetőség, farolgatás, lehajtható vászontető, szabadság.
Gyerünk tovább. Mitsubishi Lancer? Csakis kombiban jöhet (noha nem nagy, sőt kicsi, csak 344 literes a csomagtere), de úgy kiváltképp tetszik, pedig semmi extra a formája. Cserébe legendásan elnyűhetetlen, szervizigénye minimális, árulják 90 ezer km-rel is, remek boltnak tűnik. Suzuki Jimny? Kis kocka, aszfalton ügyetlenke, a 80 feletti tempót nem kedveli, zajos, fapados, csomagtér zéró. Ha tanyára költözünk, s a városba csak ritkán térünk vissza, akkor jöhet el az ő ideje. Kutya, sár, semmi nem akadály. S végül a nagy kocka, a Volvo V70 (bár a 850-es ugyanúgy veri, mint például a 155 a 156-ot): hely dögivel, lehet automata, összkerekes, és az 5 henger mégiscsak 5 henger csodás orgánummal és kellő krafttal. Hogy nem lenne olcsó a szervizelése? Nem hát. Rá kéne költeni egy csomót? Sanszos.
Melyiket venném? Mindet. Egyiket sem. Önnek melyik mozgatja meg a fantáziáját? Tán járt, épp jár valamelyikkel? Lebeszélne? Rábeszélne? Várom, vagy mondhatom/írhatom mindenki nevében, hogy várjuk szeretettel hozzászólását, észrevételeit.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.30. at 10:10
    Permalink

    Suzukinál minek ide jobb autó? Csak a sok hozzá nemértő márka szervizek éves bevételét növeli minden más kocsi! Nem értenek csak a méregdrága cseréhez! Tisztességes maszek, negyed árért megcsinálja, ami szakszervizben pl: 50ezer. Csak a légkondit hiányolom belőle a nyári hónapokban, amúgy meg pont tudja azt, amit a drágább gépek!

  • 2017.10.30. at 10:10
    Permalink

    Érdekes egy lista az biztos. Ebből is látszik, hogy mindenkinek más szempontjai vannak egy autóvásárlásnál, és a szubjektum is sokat számít. Én azt mondom, hogy akinek “csak” másfél milliója van autóra, annak egy olyan “tömegtípust” kell választania, amiből sok van, van hozzá minden bontóban és sok az utángyártott alkatrész. Ez persze a racionális választás, nem az érzelmi, de azért ebbe is lehet érzelmet vinni.
    Én éppen tavaly nyáron vásároltam autót, éppen másfél milliót terveztem rá (aztán végül forintra annyiért is vettem :). Én is csak benzinesben gondolkodtam, kombiban, vagy egyterűben. Szempont volt még, hogy klímás legyen, 4 elektromos ablakkal (kisfiam ne tekergesse hátul:), kizárólag manuális váltóval, max. 5-6 éves korral, kevesebb, mint 100 ezer km-rel, magyarországi származással, törésmentesen.
    Focus, Astra kombiban, illetve Reanult Scenicben és Citroen Xsara Picassoban gondolkodtam. A kombikat aztán hanyagoltam, korábban volt már, inkább egyterűre vágytam. Végül a Picasso nyert nálam. Így lett egy 1.6-os benzines 2005-ös Picassom, 79 ezer km-rel. Nagyon jó választás volt, másfél év alatt semmi gond nem volt vele.
    Amúgy szerintem ez a Lancia Thesis nagyon csúnya, főleg szemből, a Lancer kombi még erre is rátesz egy lapáttal. De ugye ízlések és pofonok……

  • 2017.10.30. at 10:10
    Permalink

    Nagyon jó a cikk! Gratula hozzá! Végre egy újságíró akit nem fertőzött meg a “fosvágenizmus” , és még fel is meri vállalni. Tényleg a munkatársaid még beszélgetnek veled? Örültem a Jimny említésének, mint ötlet. Soraidból kiderül hogy nem vagy off-roader, és szereted a japán márkákat. Több terepjáróval a hátam mögött, ajánlanék neked egy kompromisszumos megoldást a magas hasmagasságra és a “kényelemre”. Pajero Pinin. 1.8GDI motor, nagyon jó menetteljesítménnyel, optimális motorizáltság, megbízhatóság, reális fogyasztás(8,5l), super select váltó, és tradícionális kocka forma. Olcsó alkatrészárai még engem is meglepett. Szerintem újra veszek egy 3 ajtósat belőle (csak lenne).

  • 2017.10.30. at 10:10
    Permalink

    A 206-tal vigyáznék azért. Rengeteget hallani ahol a váltó 200e km körül (ha nem hamarabb) szétesik. Továbbá típushiba a kipufogó leömlő repedése a felső lambdaszonda körül.
    Nekem 2000 decemberi, 1.6-os, 16 szelepes van, XS. Most közelít a 190ezer km-hez. Váltó még jó, leömlő repedt, de állítólag még nem olyan durva a helyzet, mert idővel hangosodik majd a kocsi.
    Egyébként újonnan vásárolt, szerettem, tényleg fürge, sportos kisautó, városban sajnos van, hogy 8-9L körül is fogyaszt, de országúton elmegy 6L-rel is. 130-140ezer km után már relatíve sokat kell költeni rá, ha újszerű állapotban akarjuk tartani. (lengőkarok, féltengelyek, kormányösszekötők, stabpálcák, lengéscsillapítók, minőségi féktárcsák – hogy ne hullámosodjon, és előbb utóbb a hátsó híd felújítása is el fog jönni). Szóval a futómű szempontjából nem olyan tartós autó, egyébként a kopó alkatrészek nem drágák, de nyilván nem régi swift, meg f astra.

  • 2017.10.30. at 10:10
    Permalink

    V70-nél:
    “Hogy nem lenne olcsó a szervizelése? Nem hát. Rá kéne költeni egy csomót? Sanszos. ”
    Ez kb mindegyik autóra igaz. Volvo miért lenne drágább szervízelés szempontjából, mint más autó?
    Nekem csak kisebb van S60 2L turbo:
    olaj: 40 euro 5W40 Mobil1
    szűrő: 6 euro
    Féktárcsa: 45-50 euro normális
    Vezérműszíj szett vízpumpával pl: Contitech 135euro (165ekm csereperiódus)
    Árak kb hasonlóak, normális minőségű alkatrészeket írtam. Persze gyárit is lehet venni.
    Ha mindent megkapott időben, akkor 300e km-rel is vígan elfut még hasonló karbantartással.
    Az hogy mit drgáa fenttartani, az relatív és nagyban függ a tulaj(ok) hozzáállástól.

  • 2017.10.30. at 10:10
    Permalink

    Nagyon tetszik a cikk és elismerésem, hogy ilyen “tökösen” felvállalja a véleményét, amiből bizton látszik, hogy hozzám hasonlóan Ön is autófanatikus, akinek a vezetés nem kényszer vagy kényelmi eszköz, hanem hobbi. 🙂 viszont ha ajánlhatnék autót, az a 206-os Peugeot lenne (ha már a Panda bekerült), kicsi, könnyű vele parkolni, kis család kényelmesen elfér benne, olcsó, jól néz ki és kapaszkodjanak meg; (francia autó létére) 80000km alatt a legkomolyabb hibája az indexkapcsolóval volt, amit bontott alkatrészből orvosolni is tudtunk hamar! Szuper futómű, temperamentumos, sportos kis autó, igaz az 1.1-es motor helyett az 1.4-es vagy a sportváltozat jobb lenne, de nem panaszkodom így sem. 🙂 Persze az én véleményem sem szentírás és nyugodtan lehet mondani, hogy “ízlések és pofonok”. 😀 Lényeg ami a lényeg, sok-sok ilyen cikket szívesen olvasnék még… 😉

  • 2017.10.30. at 10:10
    Permalink

    Nekem is tetszik a cikk. 🙂
    A listából vagy a daciát, vagy a kis fiestát választanám.
    Jelenleg egy 1400 köbcentis 60 lovas kombi f astrával járok. Külföldre is. 2001-es gyártás, elég megkímélten vettem, és imádom. Soha nem fogom eladni, mert nem érné meg, és mert abszolút megbízható. Egy hibája van (már két éve így járok vele), a termosztátja folyton nyitva van. 4000 forint + javítás. Még az idén megcsináltatom.
    Egyszer volt öreg audi coupe-m, de nem jött be. 2,3 benzin 5 henger. Mindig ment, nem hagyott ott, és nagy élmény volt, de anyagilag tönkrementem miatta.
    Most egy e34-es 530i bmw néztem ki magamnak, 1300- 3500 euróig. At utóbbi árért találtam egy 109000 km-es példányt nagyon megkímélve. Csak viszonylag gyengécske és rengeteget zabálhat. Ezért alternatíva egy e36 328i kombi 2500 euróért. 8gumival és felnivel, tip-top állapotban.
    Játszani venném, rúgdosni, amíg szét nem esik. Na meg elmondhatnám az utódoknak, hogy ilyen is volt…

  • 2017.10.30. at 10:10
    Permalink

    Érdekes cikk volt, tetszett.
    Nekem egy Hyundai Accentem van, 2006-os 28.000km-rel, szóval szinte újnak mondható.
    A múlt nap egy kedves ismerősöm kért meg, hogy legyek a sofőrje az ő autójával.
    Volvo V70 – elképesztő élmény volt.. Mintha egy tankot vezetnék és komolyabb tempónál is rendkívüli módon kapaszkodott az aszfalthoz. A kínált tér csak hab a tortán.
    Az autó egy öthengeres, 2000cm3-s, 360.000km-t futott benzines példány, de még mindig van benne kakaó.
    Ha váltok akkor nagy esélye van, hgoy ő legyen a tökéletes családi autó számunkra.

Vélemény, hozzászólás?