Menő mostoha: SEAT Ibiza turbóteszt

Rövidesen fel kell, hogy frissüljön a 2008-ban bemutatott, negyedik generációs Ibiza, melyet addig is limitált szériás, csomagban kínált gazdag felszereltségű kivitellel forgalmaz a SEAT. Kár, hogy a Volkswagen-csoportba tartozó spanyolok kisautóját mifelénk sokkal kevesebben ismerik el, mint a VW Polót vagy a Skoda Fabiát, pedig az Ibiza is kifejezetten jó kocsi - pláne, ha 1,2 literes turbómotorral és DSG, azaz duplakuplungos automata váltóval szerelik. Amikor Magyarországon autókról, jó autókról, vásárlásnál leginkább vágyott autókról van szó, a SEAT termékei valahogy sosem kerülnek előtérbe. Másutt sem rózsás a márka helyzete, talán csak hazájában, Spanyolországban lehet toplistás. Hiába családtagja a Volkswagen-csoportnak, olyan, mint egy megtűrt mostohagyerek, míg a reflektorfényben főképp a VW, mögötte még a Skoda fürdőzik. Mindez csak néhány számadattal alátámasztva úgy néz ki, hogy Európában az elmúlt évben 1 622 045 darab Volkswagen, 469 221 Skoda és 297 416 SEAT talált gazdára; itthon tavaly a Volkswagen harmadik, a Skoda negyedik volt a gyártók rangsorában, a SEAT meg a 21. helyen zárta a 2011-es évet; Polóból 932, Fabiából 620, Ibizából 396 darab fogyott a Datahouse Kft. adatai alapján. Egyébként az Ibiza 396-ja nem is annyira kevés annak fényében, hogy 2011-ben össze-vissza 741 darab SEAT-ot értékesítettek széles e hazában, közben persze az is evidens, hogy a Volkswagen presztízse az egekben, modellpalettája több mint gazdag, hozzá mérten meg a SEAT, a konszern "sportos" tagja sehol nincs. Még egyszer kár. Tesztautónkra térve, s képletesen rögvest aláírva a halálos ítéletét: hát hogy a francba tudna sikeres lenni 4,75 millió forintos áron? Mert ennyibe kerül az ötajtós 1.2 TSI DSG Copa modell. Sehogy. Más kérdés, hogy szintén ezerkettes benzinessel, de csupán 70 lovas, 3 hengeres szívóként és alapfelszereltséggel már 2,9 millióért hazagurítható az Ibiza, és az is, hogy a Polo, illetve a Fabia is drágább nála. Különben vicces, de a cseh fivér ára a leghúzósabb, Elegance ellátmánnyal a Skoda-jelvényes 1.2 TSI DSG 5 059 000 forintba kerül. A német etalon Highline-ként 4 849 000-be. Lehetnek felszereltségbeli eltérések, biztos vannak is, de most már foglalkozzunk csakis a Copával. A ránézésre sötét üvegezéséről és tavasztól őszig 16 colos alufelnijéről, ilyenkor, télen csak logójáról felismerhető Copa - 195 ezer forintért - a középső, kanyarfunkciós ködlámpát vagy tempomatot is adó Style szintre tesz rá egy bőséges szívlapáttal: olyanokat kínál, mint (egyzónás) automata klíma, bőrözött multikormány, fény- és esőszenzor, elektrokróm belső tükör, USB, Bluetooth, egyedi üléskárpit. Újfent kár, hogy a rádió kezelése a középkonzolról vagy a négy irányban állítható kormánytól balra található távvezérlőről is a kelleténél bonyolultabb, továbbá az USB-csatlakozót is úgy eldugták, hogy fellelésére komoly kutatóexpedíciókat érdemes mozgósítani. Az sem szerencsés, hogy magasságában nem lehet állítani a biztonsági öveken, s még valami: a hátsó fejtámlák kb. 175 centis magasságig érnek valamit. Tudnánk mondjuk örülni még egy alapáras ESP-nek is - a Euro NCAP 2008-ban mindenesetre megadta az 5 csillagot.
Ami a helykínálatot és a kényelmet illeti: elöl jól elférni, az ülés kellemesen formázott, nagysága is elegendő, hátul azonban rövid és erősen döntött az ülőlap, a láb- és a fejtér legfeljebb átlagos. Előbbin az első támla mélyítése segít, utóbbit a konszerntestvérekéhez képest 4-5 centivel alacsonyabb karosszéria magyarázza. Ha nem lenne ilyen dőlésszögű a második sor, akkor kizárólag gyermekek birodalma volna - így nem túl hosszú távon négy felnőtt is utazhat a külméreteit tekintve nem is olyan kicsi, például 405 centi hosszú kisautóban. A csomagtartó 292 literes befogadóképessége nem rossz, de pereme magasan van, nyílása szűk, padlója a bővítés után lépcsős.
Ugyan a Polo és a Fabia műszerfala is maximum annyira izgalmas, mint ez a mondat, ám a sivársági pálma - szubjektíve - az Ibizáé. Másképp fogalmazva, enyhén csúsztatva: letisztult. Tehát puritán. A kezünk ügyébe eső műanyagok egész finomak, picit arrébb persze kemények, de ami fontosabb, hogy a kidolgozás minőséginek tetszik. Pazar az is, hogy az ablakemelők mindegyike automata - felfelé is! Ezt a filléres apróságot sajnos nevetségesen kevesek tudják. A váltó előtti pohártartókért is jár a piros pont: kihasználva nem zavarják a sofőrt, mint sok más márka esetében. Az ajtózseb és a kesztyűtartó korrekt, de most már menjünk, hiszen ez egy SEAT, ami ugye sportosnak és izgalmasnak lett beállítva, hajrá.
És láss csodát, menet közben kisimulnak ráncaink. A közvetlen befecskendezéses, turbóval lélegeztetett 1,2 literes benzinmotor már önmagában lebilincselő, de a DSG-vel együtt számít igazán ínyencfalatnak! Ez a TSI az izmosabbik (a 86 lovasból a VW és a Skoda vásárlói kapnak...), 105 lóereje és a már 1550-es percenkénti fordulatszámon rendelkezésre álló 175 Nm-e vidáman viszi az üresen 1040 kilós bódét. A papíron 9,7 másodperces 100-as sprint a valóságban ennyinek sem érződik, s a szufla csak a megengedett sztrádatempó fölött kezd kifogyni. A "mezei" 5 fokozatú manuális váltó is klassz (korábban volt már dolgunk vele), azonban a 7 sebességes, szekvenciálisan is kapcsolgatható, duplakuplungos automata az, ami konstans mosolyt csal az arcra. Ha nem sietünk, pillanatok alatt, akár már 55 km/h-s vánszorgásnál is hetedikben terem, a motor pedig tetszhalott állapotban ketyeg. Szolid gázadásra - némi gázfröccs kíséretében - egyet-kettőt visszagangol a számítógép, padlózásra többet is, a kart S, azaz Sietős állásba húzva meg fent tartja a fordulatot, és lelkesen pörgeti a különben hangtalan vagy fura, troliszerű hangot hallató motort.
A DSG további jó tulajdonsága a bal láb (és akár a jobb kéz) pihentetésén túl a takarékoskodás: az Ibiza gyárilag elvan 5,3 liter benzinnel. Elhisszük, nálunk mondjuk közel 8-at evett a tesztautó. Fogalmazzunk úgy, hogy derekasan utánajártunk, megvan-e mind a 105 lóerő. Hidegben, sok várossal, némi autópályával is. Ki-kigyorsítva, nagyokat kanyarodva. A tempósabb fordulókat a 185/60 R15-ös téligumi persze kevéssé díjazta, viszont a futómű még épp csak annyira feszes, hogy a vevő a rázós szakaszon se átkozza választását. A kormány a közvetlenebbik fajtából való - nincs túlkönnyítve, egyszerűen jó. Miként egyszerűen jó és örömteli a turbós-DSG-s Ibiza Copát vezetni, csak (utoljára) kár, hogy borsos ára, illetőleg a márka presztízshiánya miatt ezt alig néhányan fogják megtapasztalni.