Ami energiát igényel, üzemanyagot is igényel
Amikor egy-egy üzemanyagár-változásról beszámolunk, rengeteg számomra furcsa komment érkezik ezzel kapcsolatban. Sokan csak legyintenek: 2-3 forint ide vagy oda nem számít. Tényleg nem tűnik vészesnek, ám a sokat autózók számára igenis jelentős összeget jelenthet hosszabb távon egy-egy apró drágulás. Ráadásul most pont növekedő tendenciát mutat az üzemanyagok ára. Talán még lesznek kisebb visszaesések a koronavírus járvány okozta pánik miatt, ám hamarosan 400 forint fölé emelkedhet a benzin és a gázolaj ára. Ehhez utóbbi van közelebb, hiszen jelenleg átlagosan 399 forintot kérnek érte literenként. A 95-ös benzin még „csak” 383 forintnál jár, de lesz ez még így sem.
Nem számottevően, de azért növelik a fogyasztást a kényelmi extrák
Jogosan merülhet hát fel a kérdés, hogy mibe kerülnek a kényelmi extrák a fogyasztást tekintve. Sőt, nem csak az extrák, hanem eleve az utastér fűtése. Minden rendszer energiát igényel, ezt pedig a generátornak kell megtermelnie, amit viszont a belsőégésű motor hajt (persze a villanyautókban is ugyanúgy áramot igényelnek a kényelmi berendezések). Az ADAC megmérte, hogy a hagyományos modelleknél pontosan mennyi üzemanyag elégetését igénylik bizonyos felszerelések. Számításaik szerint 100 watt energiafogyasztás körülbelül 0,1 literrel növeli a fogyasztást száz kilométeren.
Egyre több autóban már a hátsó ülések is fűthetők
Márpedig manapság, akik tehetik, nem spórolnak az olyan extrákon, mint az ülésfűtés, a fűthető tükör, a fűthető szélvédő, vagy épp a fűthető kormánykerék. Ezek használatával gyorsan összejöhet akár 500 watt többletfogyasztás, ami már fél literrel több elégetett üzemanyagot jelent. Szóval ezeken lehet spórolni, ha eleve nem jelölik be az extralistán, vagy a minél kevesebb használattal. Az ADAC számításai között a fényszórók és maga a szimpla fűtés is szerepel, ám ezek már olyan kellékek, amiken nem szabad spórolni, hiszen a biztonságos közlekedéshez elengedhetetlenek.
„Elektromos szélvédőfűtés – 800W”?
Talán még akkor is maximum a fele, ha az első szélvédő is fűtőszálas, illetve a tükrökkel is számolunk, mert egyszerre mennek.
Ezek közül az extrák közül nagyon soknál nem használjuk folyamatosan őket 100 km-n keresztül. Vagy ha használjuk is, akkor az automatizmus visszavesz a teljesítményből, tehát felesleges az egész számolgatása. Pl tükörfűtés, vagy szélvédő-fűtés. Addig használjuk, míg tökéletesen le nem olvadt róla, ami 5-10 perc max. Ülésfűtés: tipikusan a hideg kocsiba beülve befűtünk, majd lekapcsoljuk, vagy visszavesszük a teljesítményét. A tompított fényszóró meg ugyebár nem is extra, hanem kötelező, akkor meg ne is sokkoljuk magunkat, hogy mennyit fogyaszt, esetleg valakit arra ösztönözve, hogy ne használja…
Pont a tompított fényszóró esetén van jelentősége az egész „számolgatásnak”. Ha a látási viszonyok indokolják (szürkület, sötét, köd, pára, eső stb.) akkor világítani kell. Ehhez nincs mit hozzáfűzni.
De a kötelező tompított használat nagyon sok esetben teljesen indokolatlan nappal. Pl. egy nyári napon verőfényes napsütésben amikor olvad az aszfalt.
Természetesen javítja az észlelhetőséget és pont ezért találták ki a nappali menetfényt.
A két tompított, hátsó helyzetjelző, első helyzetjelző, rendszámtábla világítás bő 100 Wattja helyett a nappali menetfény a negyedét sem fogyasztja. Megmarad a láthatóság és mégsem égetjük feleslegesen az üzemanyagot.
Nem beszélve a halogén izzók élettartamának növeléséről (főleg az emelt megvilágítású izzóknál) ami a csere maceráján túl veszélyes hulladékot is jelent.
Szóval abszolút nem blődség „számolgatni”.