Mennyiért, mennyi idő alatt adható el a megunt kocsi?

Adott volt a Fiat Punto - unokatesómék 1996-ban újonnan vásárolt autója, melyet egy használttesztre feltétlenül el kívántam kérni, még mielőtt megveszi valaki. Aztán miután éreztem, hogy a projekttel eredetileg küzdő nagynéném már a telefonos érdeklődőktől is kezd kiütést kapni, udvariasan feltettem a kérdést, hogy ne intézzem-e az egészet én. Lecsaptak a lehetőségre, így a használttesztre már úgy hozhattam el a Puntót, hogy az többet vissza nem kerül az őt több mint másfél évtizeden keresztül használó családhoz.
Kiváló alkalom volt, hogy feltérképezzem, mit adnának érte a kereskedők, mi a reális ár érte. Kisebb és nagyobb telepeken egyaránt megfordultam az első tulajdonosától 137 ezer kilométerrel, jobb oldalán két elemén (a jobb hátsó ajtónál és a sárvédőnél) kontár fényezéssel és némi rozsdával tarkított, de amúgy makulátlan géppel. Közben bevallom, meg is szerettem a motorjából láthatóan, de nem vészesen olajat szivárogtató, már nem új kipufogóján keresztül kicsit füstölő olasz ötajtóst. Az árát rögtön az első kereskedő belőtte: 150 ezret adna érte, 250-ért rakná ki - annak reményében, hogy gyorsan elmenjen. A többi díler csak arról nyilatkozott, hogy ő mennyit adna érte: 140-150 ezer forint között ajánlottak gyors szemle alapján. Volt, aki nem is tett rá ajánlatot, más megkérdezte, hogy mennyit szeretnék érte kapni: 200 ezerrel próbálkoztam, udvariasan elkérték a számomat, mondván megnézik az árakat és a keresletet, ha érdekli őket, jelentkeznek. Nem érdekelte őket... Egy telep nélküli kereskedő az ismeretségünkre hivatkozva ajánlott 200-at - ha hibátlan az autó. Hogy lenne az 16 évesen? De 200 ezer forintért inkább megtartom én, s még ráköltöm a névre vételhez szükséges 53 300 forintot (mely 17 000 forintos eredetiségvizsgából, 24 300 forintnyi vagyonszerzési illetékből, valamint 6-6 ezer forintos törzskönyvből és új forgalmi engedélyből állna).
Utóbbi persze nem volt valós opció, a hozzám hasonlóan józanul sóher unokatestvérem úgy gondolta, hogy ha a kereskedő 250-ért tenné ki, akkor téli-nyári abronccsal, működő rádióval, elektromos ablakkal és központi zárral 270-ért sem hangzik rosszul a Punto. Szerintem sem - bár az alapján, hogy a 16-18 éves Puntók átlagfutása a Használtautó.hu teljes reprezentatív mintája alapján bő 15 ezer kilométerrel magasabb, átlagáruk pedig valamivel 350 ezer forint feletti, továbbá a szóban forgóhoz hasonlóan szép példányt nemigen láttam a hirdetések között, még kevés is az összeg. Most azonban a gyors eladás volt a cél, tehát a hirdetésben 270 ezer forint maradt vételárként.
Már a telefonnal készített fotók alapján is voltak érdeklődők a kocsira, ahogyan az meg van írva, minden ismert hibát beleírtam a hirdetésbe, és idővel profi, a hibákat is mutató fotókat is készítettem. Érdekes módon még a nem túl vonzó képeket, koszos autót mutató eredeti hirdetésre jelentkezett egy hölgy: neki kell ez az autó, ad érte 270 ezret, azonnal vegyem le a hirdetést. Én persze kötöttem az ebet, csak a vételár kifizetése után veszem le a hirdetést. Nem baj, szombaton jön. A fotózás után közvetlenül érkezett egy újabb hívás: hozzám hasonlóan szintén zuglói vevő kívánta megnézni, akivel 15 percen belül az amúgy is útba eső benzinkúton futottam össze. Alaposan végigjegyezte az autó hibáit, sérüléseit. Állítólag szaladgálós autónak venné a cégének, de sok az apró sérülés a karosszérián, amit rendbe kellene hozni. Bevallom, én nem nagyon nyúlnék hozzá, látta is rajtam, hogy sokat nem fogok engedni az árból, de azért jött a szokásos "Akkor mennyiért adod?" kérdés. Egyelőre 270-ért, hiszen hétvégén állítólag annyiért jön vevő - böktem oda tántoríthatatlanul. Nem mondom, hogy a profi fotók és a használtteszt alapján rohamoztak volna az érdeklődők, de azért hívogattak. Mindenkivel szombati szemlében maradtam, három vevőt vártam a debreceni "biztossal" együtt. Ő nem, de egy másik, érkezését szintén ígérő pesti jelölt jelentkezett a havazás ellenére. Ketten jöttek, megnézték az autót, tudomásul vették a hibáit. A 270 ezer forintos hirdetési ár után beajánlottak 250-et, mire mondtam, hogy remek, de eredetiségvizsga még nincs. Akkor 240! Kicsit szívtam a fogamat, de rendben. Utána azonban mégsem lett rögtön üzlet, végül elmentek még egy autót megnézni. Nem nagyon féltem, hogy ennyiért találnának jobbat, egy óra múlva hívtak, hogy visszajöttek. Megírtuk a papírokat, megkaptam a pénzt, elhajtottak az autóval. A kereskedők ajánlataihoz képest tehát 90-100 ezer forinttal jobb áron, lényegében annyiért ment el a Punto, mint amennyiért komolyabb helyrepofozás nélkül, a gyors üzlet reményében kitették volna a kereskedők.
Tudom, hogy lehetett volna többért is, némi fényezéssel, új hengerfejtömítéssel, legfeljebb 50 ezer forintnyi ráfordítással akár 100 ezer forinttal is többet kapni érte. Az viszont már a nepperkedés kategóriája lenne. Most a gyors, fájdalommentes autóeladást kívántam modellezni, ami kiválóan sikerült is. A hibákat előre bevallva már a hirdetésből tudta minden érdeklődő, hogy mire számíthat, így aki másodjára látta, az némi alkuval el is vitte a kocsit. A hirdetés hétfőn került fel a Használtautó.hu rendszerébe. Első nap - kiemelés nélkül - 25 ember nézte meg. Aztán aktiváltuk a naponta 914 forintba kerülő címlapra kerülést, a Fiat Puntók közötti előrehelyezést heti 686 forintért és a szintén hetente 457 forintos keretezést - továbbá sokat dobott a jó fotó is. Kedden már 922, szerdán 1273, csütörtökön 1107, pénteken 1095 kattintást kapott, szombaton - amikor a hó is leesett - a hirdetés is kevesebb, mindössze 357 érdeklődőt vonzott - igaz, délután 4-kor már inaktiváltam.
A konklúzió egyértelmű: jó árral (amennyibe a legolcsóbb hasonló modell kerül, vagy amennyiért egy kereskedő árulná) és őszinte hirdetéssel egy hétnél rövidebb idő alatt el lehet adni egy autót a Használtautó.hu segítségével. A kereskedők ajánlataihoz képest már a legolcsóbb autókkal is százezres tétellel több kerülhet az eladó zsebébe. Megéri, és nem is túlzottan macerás!