Melyik a kékvérűbb? Lexus LS vs. Mercedes-Benz S 500

Kalandozzunk az egy lakás áráért kapható autók világában! Mondjuk a két tesztalany olyan jármű, amiben simán „laknék”, persze egy kis túlzással. Mindkettőnek a jobbhátsó ülés a lényege, hiszen sofőrös limuzinként is használhatók, bár vezetni is nagy élmény őket. A 2020-ban felfrissült Lexus LS és a Mercedes-Benz S-osztály teljesen új generációja mérkőzik egymással. Mindjárt az első pillanatban egyértelmű, hogy teljesen más célközönséget szólít meg a két autó, ezért sajnos az elején le kell lőjem a poént. Teljesen mindegy, hogy melyik ad több luxust, vagy épp nagyobb presztízst. Egyszerűen nem látom a keresztmetszetet, magyarán azt a vásárlóközönséget, aki valóban mérlegre tenné, hogy melyik modellt vigye haza. Amint azt majd a végén elárulom, az árszabásban jelentkező különbség több milliós tétel, de ezen a szinten ez már nem olyan égbekiáltó tényező. Szóval nem tudom elképzelni, hogy akinek a Lexus formavilága jön be, inkább Mercedest vásárol és vica-versa.

A Lexus extrémebb, éles vonalakkal hívja fel magára a figyelmet, meg persze termetes karosszériájával. A Mercedes sokkal konzervatívabb formavilágú, még azt a „csúnya” jelzőt is meg merem kockáztatni, hogy ingerszegényebb. De csak addig, amíg közelebb nem megyünk hozzá!

Fantasztikusak a lámpatestjei elöl és hátul egyaránt, barnában játszó fényezésén ezernyi csillagként pompázik a gyöngyház fény, tetővonala is klasszikusabb limuzint mintáz, ezáltal eleganciából is egy kicsit többet sugároz magából. Ám félreértés ne essék, ez a Lexusból sem hiányzik, csak atletikusabb alkat, sportosabb irányba vitték a formáját, emiatt úgy gondolom, hogy még korosztályban is két különböző vásárlóréteget szólítanak meg. Azt pedig szemre nem gondoltam volna, hogy a Lexus a hosszabb, de az adatok alapján mégis ez a helyzet, ezt az alábbi táblázatban láthatjátok. Bent végtelen kényelem fogad, bármelyik autóba is üljünk a hangulat pedig nincs kőbe vésve. Nagyon aprólékosan személyre szabható mindkét luxuslimuzin. Most viszont „azzal főzünk” amink van, tehát a tesztautók adott összeválogatásával, ami megint csak két szögesen eltérő karaktert ad. A Lexus a komorabb, hűvösebb, a sok sötét bőrburkolattal, amit próbál feloldani a Nishijin szövet az ajtóburkolatokon, illetve szintúgy a Haku platina díszbetétek. Sőt, nem is komor, inkább technokrata. Bár igazából a Mercedes sem kevésbé ilyen a frissebb technikával, de valahogy otthonosabb köntösbe csomagolva. Ráadásul bent fordult a kocka, mert a Lexus a klasszikusabb a 12,3 colos infotainment érintőképernyővel, ami a középkonzol tetején trónol, illetve a bár digitális, de hagyományos módon szétosztott műszeregységgel a sofőr előtt. Az ülései természetesen elöl is masszírozósak, hűthetők, fűthetők, jobb hátul pedig a háttámla is dönthető, lábtartó emelhető ki, megvannak a monitorok is az első ülések háttámláján. De a könyöktámaszt lehajtva is felbukkan egy kezelőmonitor, amelyen az utasok a klímát, a masszírozást és a további kényelmi extrákat tudják beállítani. Illetve beleszólni önhatalmúlag, hogy mit játsszon a 23 hangszórós Mark Levinson hangrendszer, esetleg a navigáció hova irányítson. Mindezt tudja a Mercedes is, csak épp frissebb kivitelben. Elöl ugyanis leköltözött az infotainment a műszerfal tetejéről, és jóval nagyobb táblagépet kapunk, mint a Lexusban, konkrétan 15 colosat, a digitális műszeregység is egyetlen nagy lap, ahogy az a Mercedesnél már megszokott. És egyértelműen előnyben van az új MBUX rendszerrel, kiterjesztett valósággal, amely nagyon intuitív, könnyű kezelni, pontosabban könnyű megtanulni a kezelését, de a menüben annyiféle funkció érhető el, hogy mindegyik felfedezéséhez még egy hét sem volt elég.

Emellett a Burmester hangrendszer is ráver a Mark Levinsonra a 30 hangszóróval, illetve a 4D hangzással, ami azt jelenti, hogy a háttámlákban is érezzük a basszust.

Mivel az utastéri burkolatok színe világosabb, mint a Lexusban, ezért a térérzet is jobb, de a lenti táblázatból kiderül, mit mutattak a mérések. Hátul ugyanúgy félig fekvő helyzetbe kerülhet a jobb hátsó utas, a monitorok innen sem hiányoznak, a kartámaszból pedig ugyanúgy egy külön vezérlőegység köszön vissza, mint a japán limuzinban, ám ez már kivehető, és a grafikája is szebb. Masszírozni persze mindegyik nagyszerűen tud, ez már alap ebben a kategóriában. Végül van még egy előnye a Mercedesnek, a hűtőgép, ami a csomagtér ajtaját felnyitva hátránnyá változik, mert rengeteg helyet foglal el az alaphelyzetben 550 literes térből, viszont a Lexus csak 480 liter ad alapból. Motorizáltság terén is a karakterek különbözőségére kell felhívnom a figyelmet. Habár mindkettő orrában hathengeres benzinmotor dolgozik, a Lexusban öntöltő hibrid hajtáslánccá gyúrva, a Mercedesben viszont lágy hibrid rásegítéssel. A Lexus 3,5 literes hajtásláncának rendszerteljesítménye 359 lóerő, a szívó benzinmotor nyomatéka 350 Nm. Ezzel 5,5 másodperc alatt éri el a 100 km/h tempót álló helyzetből, a végsebessége pedig 250 km/h. A Mercedes „csak” háromliteres, de turbós, a teljesítménye nagyobb, hiszen 435 lóerős, a nyomatéka pedig 520 Nm. Ezzel 4,9 másodperc a százas sprintje, de a végsebességét szintén 250 km/h-ban limitálták. Váltóból a Lexusba 10 fokozatú jutott, a Mercedesbe pedig 9 fokozatú, mindkét autóban az összes kerék hajtott. Kényelem terén nem tudok egyértelmű nyertest hirdetni. Továbbra is a kétféle karakter érvényesül, de ezt leginkább a kormánykerék mögött érezni. A Lexus feszesebb hangolású futóművet kapott, ám ebből hátul ülve mit sem érezni. Ugyanolyan andalítóan ringat el, mint a Mercedes. Viszont a vezetőülésben nekem ez a feszesség tetszik jobban, mert több visszajelzést kapok az útról. A Mercedes kicsit hajósabb élmény, bár ugyanolyan szépen betapad az ívre tempós kanyarokban is, csak valahogy több dőlést érezni a karosszérián. Viszont mind a két autóban segít a hátsókerék-kormányzás akár a gyors kanyarodásnál, akár parkolás, manőverezés közben a hihetetlenül kis fordulókörrel. A biztonsági tételek felsorolásába bele sem kezdenék, oldalakat lehet megtölteni velük, a legmodernebb vezetéstámogató rendszer mindkét luxuslimuzinban megtalálható. Nézzük hát az árakat! A Lexus LS 500h alapára 33,5 millió forint, de a Supreme változat már 49,1 millió forintról indul, amihez a tesztautónál már csak az Asztroszürke fényezés csapódott hozzá 450 ezer forintért. A Mercedes-Benz S 500 viszont 42,5 millió forintról indul és jóval szerteágazóbb az extrázási rendszere, így a tesztautó végül 58,3 millió forintnál állt meg. Az biztos, hogy multimédia terén a Mercedes a frissebb, az S-osztály nyújt többet a kiterjesztett valósággal, 4D hangrendszerrel, online lehetőségekkel. Az viszont már más kérdés, hogy ez kinek, mekkora felárat ér meg.