Melyik a jobb? Családi kombik dízelmotorral

Miközben számtalan újfajta karosszériaforma jelenik meg, s nagy ütemben crossoveresedik a piac, ezalatt az alsó-középkategóriában a gyártók eddig nem látott méretű kombikat is kínálnak a praktikumot előtérbe helyező családokat és még inkább a flottabeszerzéseket célozva. Emellett divat, illetve a magas futásteljesítményhez megfelelő autót kereső cégek költségszempontjából pláne elsőbbséget élvez a dízel, így hát közel azonos motorizáltságú kompakt kombikat mérkőztettünk – nem is három, de öt legyet ütve egy csapásra.


Ötöt, mert a tavaly bemutatott SEAT Leon ST szinte ugyanaz, mint a korábban már összemért Skoda Octavia Combi/Volkswagen Golf Variant páros. A spanyol-német újdonságnál is frissebb húsként az angol-japán Honda Civic Tourer, harmadik szereplőként, s a szegmens legöregebb modelljeként meg a francia Renault Mégane Grandtour pályázott a négy tesztelő kegyeire. Bizony, négyen is végigpróbáltuk az egyformán 1.6-os dízelmotorral szerelt kocsikat – szerkesztőségünk tagjain kívül Kőrös András vezetéstechnikai oktató, nem mellesleg négy gyermek apukája is meghajtotta a kombikat.

Katona Mátyás főszerkesztőnk és Hollósy Balázs kolléga véleménye egy-egy keretes írásból is leszűrhető. Külön teszt a SEAT-ról itt, a Hondáról itt, a Renault-ról itt olvasható. Az autókat folyamatos sofőrcserével fogyasztásmérő körön, továbbá a Groupama Garancia Vezetéstechnikai Centrum tanpályáin is vallattuk.

Külső-belső méretek
A forma ízlés kérdése, a videóban is épp csak érintjük (négyből hármunknál a Leon ST a befutó), ugorjunk a méretekre. Nem meglepő mód a kül-, s voltaképp a belméretekben sincs nagy differencia. A Honda minimálisan keskenyebb a többieknél, míg a SEAT a legszélesebb-leglaposabb, s így a „legsportosabb” érzetet keltő. A Honda és a Renault tengelytávolsága közti 10 centis differencia már egész jelentős, ugyanakkor ez nincs akkora hű, de nagy gyakorlati előnnyel előbbinél a csomag-, utóbbinál az utastérre. Igaz, pillanatnyilag a Civic Toureré a nem egy középkategóriás autót lepipáló kompakt osztály papíron legterebélyesebb hátsója, azonban a 624 literes befogadóképesség „csak” úgy jött össze, hogy van egy jókora üreg a padló alatt. Lehet hasznos, de próbánk alapján állítjuk, hogy a Mégane Grandtour relatíve pöttöm, 491 literes raktere is korrekt. A Leoné középutas.


A legalacsonyabb rakodóperemért járó első díjon a Honda és a Renault osztozik. A Renault műanyag peremvédője szimpatikusabb a többiek krómozottjánál. A SEAT-ot a viszonylag lapos építése és sportos kasztnija a bővítés után hozza hátrányba, tetőig pakoláskor 200 literrel marad el a Hondától. Ami az utasterek helykínálatát illeti, nincs szignifikáns különbség, hangyányival a SEAT a legtágasabb. Elöl a Renault adja a legbőségesebb állíthatósági tartományt, hátul egyformának mondható, amit nyújtanak.


Praktikum, kényelem, ötletek
Hátul mindhárom kombi csak jóindulattal háromszemélyes, középen nincs felnőtt, ki hosszabb távokon szívesen utazna. A ki/beszállási komfort vesztese a Honda azzal, hogy a vezetőülés legalsó pozíciójában is magasra emelt, az A-oszlop riasztóan közel van, s bizony az első alkalmak során nem nehéz megfejelni. Hogy a bal egy alatt figyel az üzemanyagtank, ilyen szempontból nem mentség, abban bezzeg segíti a Civicet, hogy a legegyszerűbben legyenek síkba hajthatóak a hátsó ülések. Mindhárom kombink majdnem síkpadlós bővíthetőséggel kecsegtet, de míg a Hondában és a SEAT-ban egy mozdulat és egy pillanat műve az egész (a Civicben a hátsó ülőlap támlára hajtásával például egy kisebb hűtő is elfér állva az első ülés mögött), a Renault-ban előbb ki kell hajtani az ülőlapot, s csak eztán dönthető síkba a támla. A Renault-ban és a SEAT-ban az anyósülés támlája is elfektethető, hogy több mint 2,5 méter hosszú tárgyakat is bepakolhassunk, a Mégane-nál ekkor a tökélyhez ki kell szerelni a hátsó ülések lapját – nem túl bonyolult feladat.


A ki/beszállást (és az indítást) egyedül a Renault teszi extra kényelmessé kulcs nélküli nyitással. Ellenben nincs hátsó könyöklő, de légbefúvó se. Hátsó légbefúvót a Honda sem ad, sőt, vezetőoldali deréktámaszt, utasoldali ülésmagasság-állítást sem. Elöl a Leon ST könyöklője az etalon azzal, hogy vízszintesen és függőlegesen is állítható. A Civic fix könyöktámaszával nincs gond, mert optimális az elhelyezése, a Mégane-ét viszont túl alacsonyra tették – nem mindenkinek kényelmes így. A Honda azért érdemel egy kis fekete pontot, mert kormánya nem állítható kellően széles tartományban. A Renault pedig a kalaptartó nem túl precíz megvezetése és amiatt is, hogy ezt a rolót használaton kívül nem lehet dedikált helyre dugni. Csomagrögzítésileg egyiküket sem marasztaljuk el, 12 V-os csatlakozó is van mindenütt. Tárolórekesz-fronton a Mégane Grandtour szőnyeg alatti mélyedése a plusz, a Leon ST-nél meg – szintén elöl – az ülések alatt találni egy-egy extra fiókot. Pohártartókat, elég nagy kesztyűtartót, jól használható ajtózsebet mindegyik ad. A legigényesebb, ha úgy tetszik, legpuhább belső a Hondáé, a Renault-ban legfeljebb közepes a minőségérzet. A SEAT első biztonsági öve magasságában nem állítható. Isofixes gyereküléseket a Leonba szerelni a legkényelmesebb. És még kényelem: az ülések formázottsága, tartása a SEAT-ban tetszett leginkább.

Felszereltség, spéci extrák
Ha 1.6 dCi motoros Mégane-ra vágynánk, a legmagasabb Dynamique felszereltségi szintet muszáj választanunk. A Civic és a Leon esetében nagyobb a mozgástér. Az alapvető dolgok sehol nem hiányoznak (menetstabilizáló, 6-7 légzsák, klíma, miegyéb). A Renault egyszerre a leggazdagabb és a legszegényebb, hiszen olyasmiket is kínál, mint kulcs nélküli nyitás vagy elektromos rögzítőfék, de legkorosabb modellként a modern sofőrsegédekkel hadilábon áll, csak sávelhagyásra figyelmeztetés és automata fényszóró-vezérlés rendelhető hozzá. A Honda - persze opciós - ADAS Komplex Biztonsági Rendszere pluszban városi koccanásgátlót, az ütközés erejét mérséklő rendszert, ráfutásos ütközésre figyelmeztetést, táblafelismerést, holttérfigyelést, kitolatást is segítő hátsó kamerát, adaptív tempomatot is tartalmaz. A tolatókamera kivételével a SEAT is tudja ezeket, illetve panorámatetőt, vezetőiprofil-választást, hangaktuátort, DSG automatizált váltót, összkerékhajtást is látni az extralistán. Full LED-es es lámpát is. 110 kW-os teljesítmény fölött multilink a hátsó felfüggesztés, alatta – ahogy a Hondánál és a Renault-nál – olcsóbb-egyszerűbb csatolt lengőkaros a futómű.



Ha nem is teljesen, de nappali menetfényével trendin LED-es lámpás a Honda és a Renault is. A Civic Tourer különlegessége az állítható hátsó lengéscsillapítás (Comforttól Normal módon át Dynamicig) – mondjuk különbséget csak alig észleltünk a beállítások között. A SEAT-féle XDS elektronikus differenciálzár is csöppet parasztvakítás – jól hangzik, de sokat nem dob a kanyartulajdonságokon. Inkább értékeltük a Honda és a SEAT visszagurulás-gátlós ESP-jét. A tesztautók mind 17 colos könnyűfém kerékre húzott abroncsokon gurultak a Renault-nál 205-ös, a másik kettőnél 225-ös szélességgel. Még tán itt érdemes megjegyezni, hogy motorválasztékban a SEAT a nyerő, második a Renault, harmadik a Honda. Ha azt nézzük, hogy mennyi hajtásláncból válogathat a vevőjelölt. Stop-startos alapból a Civic és a Mégane, opciósan lehet az a Leon. Törésteszt-eredmény? Konkrétan a kombikat nem vallatta az Euro NCAP, de ferdehátú donorjaik kivétel nélkül jelesre vizsgáztak. Általános garancia? Időben élen a Renault 5 évvel (és alapból 100 ezer km-rel), megtehető útban a SEAT-nál a fór az akár 200 ezer km-rel (és 4 évvel), a Honda 3 év/100 ezer km-t ad.

Motor, váltó, kormány, futómű, fogyasztás
A Leoné a legkevésbé teljesítményorientált hajtáslánc (emellett van másféle is), a 90 lóerősen szintén kérhető 1.6 TDI CR dízelmotort 105 lóerősen vezettük. A váltó a VW-csoportos alapdízeleknél „csak” 5 fokozatú. A Honda új kisdízele 120, a Renault 1.6 dCi-je 130 lovas egyaránt 6 sebességes váltóval. Egyikhez sem párosítható valamiféle automata szemben a SEAT drága, de szuper DSG-opciójával. Melyik megy a legjobban? A Renault. Adatok a táblázatban. Ugyanakkor érzésre a legjobb vezetni a SEAT-ot, mert masszívabb, „autóbb” a többinél. A spanyol Golfé a legközvetlenebb kormány és a legélvezetesebb futómű-hangolás, váltója „súlyos”, pontos, tévedhetetlen. Igaz, közepes gázig lomhább a vetélytársaknál, rá kell érezni a vezetésére. A Civic Tourer és pláne a Mégane Grandtour izomból tol, a pincéből, s orgánumuk is megnyerőbb a SEAT-énál. A Renault kormányzása viszont kissé gumis. A Hondáé amolyan jó semmilyen. A legjobb váltó a Civicé, de a Mégane-é sem rossz. Viselkedésre jó elsőkerekesen mindhárom autó orrtolós, alulkormányzott, bolondbiztosra hangolt. Rugózási komfortra a Hondát találtuk a legkellemesebbnek. Vészhelyzetet imitálva a Renault volt a legnyersebb, a Honda a legfinomabb. Fékezhetőségben ugyanezt állapítottuk meg.


Kuplungolni egyikben sem fárasztóan nehéz, a pedálrendre sehol nem panaszkodtunk, a váltó itt is, ott is kézre esik. Ha bárkinek számít: a Renault kormánya nem bőrrel, hanem műbőrrel burkolt. A fogyasztás bizonyára többeket érdekel: gyárilag a Honda mondta a legnagyobbat (pontosabban a legkisebbet), tesztkörünk aztán meglepetéssel zárult, mert az ötajtós Civicben szenzációsan takarékos 1.6 i-DTEC lett most a legtorkosabb a maga 4,9 l/100 km-es étvágyával. A legspórolósabb 4,3-mal a hosszabb távon is ugyanennyit kérő Mégane volt, de a SEAT 4,4-es (és a teszthét után 4,1-es) átlaga is bizonyítja, hogy nagyon nem az a lényeg, hogy hány fokozatú a váltó. Különben méréseink szerint az autópályás menetzaj szempontjából sem hátrány a csupán 5 sebesség, vagy hát a – legstabilabb útfogású és egyenesfutású - Leon utastere a legjobban szigetelt…

Árak, érvek, ellenérvek
Amint az a kollégák különvéleményeiből is kiolvasható, s a videóban látható és hallható, a Hondát mind szerettük, ám egyikünk sem kedvelte meg annyira, hogy az élre tegye. Amivel kikapott, az az ára, a túl magas ülése, s hogy kaotikus a műszerfala és a menüje. Továbbá kilátni belőle azzal együtt sem ideális, hogy a hátsó üveg nem keresztgerendás, mint a ferdehátú változatnál. Apropó, kilátás-átláthatóság szempontjából a Renault nyert. És összességében is, mert sokkal olcsóbb a többieknél. Vannak hibái bőven, de nagyon nem, csak egy kicsit rosszabb és kevesebb, mint a Honda és a SEAT.

Utóbbi a VW-konszern MQB-padlóján egy kiváló kocsi, mint a Golf és az Octavia is, viszont az ára magas, négyből három tesztelő pedig elmeszelte a 105 lóerő/5 fokozatú váltó kombót. Komorsága, kissé lehangoló középkonzolja is - negatívan - befolyásoló tényező. Nálam, aki a legtöbbet mentem a Leon ST-vel (és az ugyancsak 1.6 TDI motoros Golf Varianttal is), szóval nálam nem rúgna labdába sem a Civic Tourer, sem a Mégane Grandtour, hiába kellemes autók. És hiába olcsóbb a Renault – nagyjából azonos felszereltségnél a Hondánál egymillió, a SEAT-nál is bő 600 ezer forinttal. (A normaárakat kétzónás automata légkondicionáló, telefonkihangosító, USB-csatlakozó, stb., ilyesmi alapon alakítottuk.) Amiben mi egyetértettünk, s amivel nyilván az olvasó sem vitatkozik, hogy ezek a kompakt kombik újonnan mind fájóan sokba kerülnek. Magánszemélyeknek, magánvásárlóknak magyar fizetésből feltétlen. Flottában bérautóknak, céges (és részben magánjellegű) használatra persze kitűnőek, ahol fokozottan érvényes a minél jobbat, minél többet, de okosan és olcsón venni és kapni hozzáállás. És akkor a Renault-nál ott az 1.5 dCi, ami az 1.6-osnál alig gyengébb, de még takarékosabb, s amivel a Mégane még vonzóbb lehet nem csak a Civicnél vagy a Leonnál, hanem mindenki másnál is.