Nagyon óvatosan nyúltak a dizájnhoz a frissítés során
Érthető módon a közönségkedvenc formatervhez csak nagyon óvatosan nyúltak a frissítés során. Ahogy ilyenkor szokás, egy picit átszabták a lökhárítókat, a fényszórókat, és természetesen új karosszériaszíneket kevertek ki. Habár a C-HR-nek alapból sincs szüksége feltűnő színekre, hiszen a formája extravagáns, azért az új narancs, vörös és szürke árnyalatok - akár kéttónusú, fekete tetős kivitelben - még inkább magukra vonják a figyelmet. Nézzük mi változott tehát kívül: az első fényszórótestekben a nappali menetfények és az irányjelzők közös elemben kaptak helyet, emellett a ködfényszórók az első lökhárító alsó részének széleire költöztek. Hátul szintén LED-fényeket kaptak a lámpák, valamint most már egy fényes feketére fényezett légterelő köti össze őket, amely szélesebbnek láttatja így a kompakt SUV hátsóját.
A hátsó lámpatesteken belül változott a LED-fények rajzolata
A lökhárító alsó részén új a fényezetlen betét, illetve a rajta látható, talán kipufogóvég imitációnak szánt krómdíszek
Az utastérben a minőségérzet növelését tűzték ki célul, ami sikerült is. Minden felület tapintása kellemesebb lett, a megmunkálás és az összeszerelés pedig példás. Látványos megoldásként a gyémánt motívum köszön vissza több helyről is, például az ajtóburkolatok és a tetőkárpit mintázatán, a JBL hangszórók rácsán, a magassugárzó formáján, sőt, még az analóg műszerek számlapjainak mutatóin is. Módosítottak továbbá a központi kijelzőn, hiszen a 8 colos érintőképernyőt manuálisan működtethető gombokkal egészítették ki, megkönnyítve ezzel a vezetés közbeni beállítást. A digitális órát pedig beépítették a képernyőbe, ami az egész műszerpanelt még letisztultabbá tette.
Enyhén a vezető felé fordul a középkonzol
Belül 11 különböző ponton módosítottak a csendesebb utastér érdekében. A terv sikerült, tényleg halkabb az elődnél
A frissítés során a multimédiás rendszer Android Auto és Apple CarPlay kompatibilissé vált, de az autó saját rendszere is frissíthetővé vált, csupán internetkapcsolat szükséges hozzá. Érdekes még a MyT fedélzeti kommunikációs rendszer, ami az ugyanilyen néven letölthető, mobiltelefonos alkalmazással közreműködve számos további szolgáltatást tesz hozzáférhetővé. A felhasználók rákapcsolódhatnak autójukra, függetlenül attól, éppen hol vannak: otthon megtervezhetik útvonalukat, majd elküldhetik azt az autónak, megtalálhatják, hol parkolták le a járművet, emlékeztetőt kaphatnak a soron következő karbantartás esedékességéről és időpontot is foglalhatnak kedvenc márkakereskedőjüknél.
Sőt, akár tanítómesterük is lehet annak érdekében, hogy a vezető maximálisan kihasználhassa a hibrid hajtáslánc hatékonyságát.
A „hibrid tréner”, ugyanis kielemzi a vezetési stílust, közli az elektromos üzemmódú vezetés időtartamát, az így megtett távolságot és elárulja a megtakarított üzemanyag és károsanyag-kibocsátás mennyiségét is, majd pontozza a sofőrt. Emellett pedig még tanácsokat is ad, hogyan vezethet még hatékonyabban.
5 másodperc alatt nem nehéz elérni a 100 százalékos arányt, de a C-HR nem csak papíron tudja hozni a városi közlekedés során a villanyhajtás 80 százalékos arányát. A menetpróba országúti szakaszain pedig 60 százalékot mutatott
A frissítés azonban új hajtásláncot is hozott, immár kétféle teljesítményszint szerepel a C-HR palettáján. A kétliteres egység a nagyobb újdonság, de természetesen az 1,8 literes hibrid rendszeren is faragtak kicsit. A 122 lóerős „egynyolcas” újdonsága a kisebb, könnyebb, ám erőteljesebb lítium-ion akkumulátorcsomag, amely nagyobb mennyiségű energia felvételére és továbbítására képes.
Az igazi csemege viszont a 184 lóerős, kétliteres egység. Ennek a rendszernek a benzinmotorjában az égési időt a minimumra csökkentették, így több hőenergiát és nyomást alakít mechanikai munkává.
Teljesen újratervezték a szívócsövet, megnövelték a szívószelepek által bezárt szöget és úgy helyezték el őket, hogy a hengerekbe bekerülő levegő erőteljes örvénylését idézzék elő. Ebbe a gyorsan örvénylő levegőbe érkezik az üzemanyag több adagban, ráadásul egyszerre közvetlen- és szívócső-befecskendezéses is a rendszer. Mindkettőnek megvannak az előnyei a motor különböző terhelési tartományaiban, ráadásul a két befecskendező-rendszer egyszerre és egymástól függetlenül is képes működni. További érdekesség, hogy a szívóoldalon a szelepmozgatást a szokásos hidraulikus rendszer helyett villanymotoros szabályozás látja el, szélesebb állítási tartományt megengedve, minden korábbinál rövidebb beavatkozási idők mellett.
Az új 2,0 literes motor termikus hatásfoka a 41 százalékot is elérheti
Szintén nagyon ügyeltek a belső veszteségek csökkentésére. Különösen a mozgó alkatrészek: vezérműtengelyek, forgattyústengely, hajtókarok, dugattyúk, vezérműlánc és vezérműkerekek tömegét csökkentették. Sőt, a motorblokk külső fala is csak 2,3 milliméter vastag, amely alacsonyabb tömegközéppontot is eredményez. A motor összességében 20 százalékkal könnyebb a korábbi kétliteresnél, egészen pontosan 113 kilogrammot nyom a mérlegen.
A fogaskerekes áthajtómű és a motor/generátorok több tengelyen helyezkednek el, ezzel a berendezés 44 milliméterrel rövidebb az előző hibridrendszereknél
Ahogyan az a Toyota hibrideitől megszokott, az erőátvitel négy fő komponensből áll: két elektromotor-generátorból (MG1 és MG2), egy bolygóműből és a differenciálműhöz kapcsolódó lassító áttételből. Az MG1 elsősorban generátorként működik, tehát a benzinmotortól származó energiatöbbletet elektromos árammá alakítja, míg az MG2 mozgatja az autót álló helyzetből elinduláskor, alacsony sebességeknél, elektromos üzemmódban, valamint hátramenetben, de természetesen a benzinmotor mellett is képes részt venni a hajtásban. Mivel az MG2 magasabb fordulatszámokon az eddigieknél jobb teljesítményre képes, az új C-HR akár 120 km/h tempónál is képes tisztán elektromos hajtással működni.
180 cellás nikkel-metál-hidrid akkumulátort kap a kétliteres változat, amelynek névleges feszültsége 216 V
A kétliteres változatnak a futóművét is teljesen újrahangolták, új lengéscsillapítókat kapott. Bár üresen hajlamos némi elpattogási hajlamot mutatni a hátsója, ettől függetlenül kimondottan sportosan terelgethető. A kormányzás rendkívül pontos, ráadásul a tempós kanyarokban sem érezni a karosszéria dőlését. Persze az alacsony tömegközéppont is szerepet játszik az élménydús percekben, ám a CVT váltó józanságra int. Habár tovább finomítottak a szerkezeten, a fokozatnélküli váltók jellegzetességeit továbbra is magán viseli. A padlógázas gyorsítások helyett a higgadt pedálkezelést preferálja.
Kézi sebességváltóval kimondottan sportosnak nevezhetném a kétliteres hajtáslánccal felvértezett C-HR-t
Fontos megemlíteni még, hogy a már alapáron jár a Toyota Safety Sense rendszer több tétele is Ezek a gyalogos-felismeréssel kiegészített ütközést megelőző biztonsági rendszer, az adaptív sebességtartó automatika, a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, valamint az automatikus távolságifény-vezérlés és a jelzőtábla felismerő. Extraként tovább fokozható a biztonság adaptív fényszórórendszerrel, intelligens akadályelkerülő radarral és fékező funkcióval rendelkező hátsó keresztirányú forgalomfigyelővel is.
Végül néhány szót megérdemel a 116 lóerős, 1,2 literes turbós benzinmotor is, hiszen csak ezzel érhető el a dinamikus nyomatékszabályozású összkerékhajtás, a CVT váltóval párban. Valamint ez a belépőmodell, ami 7 280 000 forintért már megrendelhető a hazai márkakereskedésekben, persze ez az elsőkerék-hajtású változat ára. Viszont a hazai eladások nagy részét a hibridek teszik ki, valószínűleg a friss modell esetében sem változik a helyzet. Az 1,8 literes hibrid bevezető ára - idei rendelés esetén - 8 410 000 forint, míg a kétliteres 9 550 000 forintról indul.
Idén még kedvezményes áron rendelhető a friss C-HR
A cikk végi táblázatot érdemes lenne korrigálni, mert több dolog sem stimmel:
1) Az 1.2 literes motor végsebessége a legnagyobb. Még a másfélszer akkora teljesítményű 2 literes verzióra is ráver 10 km/h-t.
2) Az 1.2 literes motor nyomatéka nagyobb mint az 1.8-asnak, és alig kisebb a 2 literesnél. Értem én, hogy más a hangolás, a gyújtási ciklus, stb. De ennyire?
3) Az 1.2 literes motor gyorsulása 100 km/h-ig rövidebb mint a kisebbik hibridnek – alacsonyabb teljesítménye és összesített nyomatéka ellenére.
4) Az 1.2 literes motor fogyasztása csak 1 decivel több a kisebbik hibridnél. Közben a CO2 kibocsátása másfélszer több annál. Ez hogy jön ki, miközben a CO2 kibocsátás egyenesen arányos a fogyasztással?
Amennyiben a fenti számok nem elírás eredményei, hanem igazak, akkor a Toyotának le kéne húznia a kisebbik hibridjét a WC-n. Mert a kis 1.2-es motorja gyakorlatilag ugyanazt a menetdinamikát és fogyasztást nyújtja akkumulátor és komplikált hibridhajtás nélkül is.
Alighanem itt valami tévedés kell, hogy legyen. Különben hülyék lennének az emberek hibridet venni. A két literes motorral szerelt 10%-kal többet is fogyaszt, mint a 110 kilóval könnyebb 1.2-es. Ez viccnek is rossz.
A nyomatéknál szerintem egyértelmű a táblázatban, hogy a belsőégésű motor nyomatéka mellett még ott van a villanymotor nyomatéka is. Márpedig így az 1,2 literes nyomatéka nem nagyobb.
A végsebesség a váltótól is függ.
A fogyasztásnál valóban van egy kis csalafintaság: az 1,2 literesnél még az NEDC ciklus szerinti adatot adták meg a hibrideknél már a WLTP-t.
Tehát a valóságban az 1,2-esnek jóval több lehet a fogyasztása.
Persze a WLTP sem szentírás. Majd egy itthoni teszt során megmérjük pontosan.
ADAC mérések :
1.8 hibrid EcoTest-Verbrauch 5,5 l/100km Stadt/Land/BAB 4,1/5,0/7,4 l/100km
1,2T kézi EcoTest-Verbrauch 7,0 l/100km Stadt/Land/BAB 6,9/6,2/8,3 l/100km
Magyarul, mindenhol kevesebbet fogyaszt a hibrid, városban különösen.
Gyorsulás :
1.2 T Überholvorgang 60-100 km/h (3.Gang) 7,5 s
1.8 hibrid Überholvorgang 60-100 km/h (in Fahrstufe D) 7,6 s
A hibrid 80 kilóval nehezebb, mint a kézi váltós 1.2.
“komplikált hibridhajtás” Az éppen nem komplikált, esetleg nézz utána a dolognak.
Köszönöm az extra adatokat. Mindjárt tisztábban lehet látni, mint a katalógusban WLTP-t NEDC-vel keverő adatokból.
Komplikált vagy nem komplikált?
Definíció kérdése. Számomra a belsőégésű motor – váltó kombinációnál komplikáltabb a belsőégésű motor – akkumulátor és elektromos motor – bolygómű kombinációja. Még akkor is, ha a bolygómű egyszerűsít a dolgokon a hagyományos váltóhoz képest.
Nem definíció kérdése. Az 1.2-es egy közvetlen benzinbefecskendezéses, feltöltött motor, töltőlevegő-hűtővel, kuplunggal, kézi/automata sebességváltóval, indítómotorral, míg a hibridben ezek nincsenek. Az akkumulátor hosszú életű és nem bonyolult, ezért adnak rá 10 év garanciát, kilométermegkötés nélkül.
Pontosan rávilágítottál, hogy definíció kérdése. Én megmaradtam a fő egységek szintjén, te pedig belementél a részletekbe. Ilyen szempontból aláírom, hogy a hibrid egyszerűbb.
A végsebeség simán lehet több mert tudtommal a hibridek 180-nál nem tudnak többet.
Ráadásul a hibrid nem tudja folyamatossan leadni a teljes rendszer teljesitményt csak amig birja aksival (mondjuk nem is életszerü folyamatossan padlon közlekedni).
Plusz az 1.2 az turbó.
Értem én. De nagyon furcsán néz ki, ahogy egy 1.2-es turbós elhúz a német autópályán a papíron másfélszer akkora teljesítményű hibrid mellett. Tudom, váltóáttétel, aki hibridezik, nem tolja padlógázzal az autópályán, stb. De ettől még ciki. Mint ahogy a kisebbik hibrid gyengébb gyorsulása és rugalmassága az 1.2-es turbóhoz képest. Papíron nagyobb a teljesítménye, lényegesen nagyobb az össznyomatéka, a villanymotor késedelem nélkül le tudja adni a maximális nyomatékát. És mégis az a fránya turbólyukkal agyonvert kis motor le tudja nyomni. Akkor is furcsa, ha értem a műszaki hátteret.
A CH-R-nél 90% a hibrid aránya, fogalmazzunk úgy, hogy elenyésző az esélye annak, hogy egy 180 km/h-val nyomuló hibrid és egy 1.2 turbo elméleti versenyéből a kicsi kerül ki győztesen. Már csak azért is, mert a 180 lovas hamar eléri a végsebességét, míg az 1.2 alaposan megküzd azzal, továbbá ne feledjük el, hogy a legkisebb emelkedő, vagy pillekönnyű szembeszellő esetén bukott a mutatvány a turbo részéről.
Szerintem alapvető fogalmakkal sem vagy tisztában : egy autó gyorsulásában és végsebességében kizárólag a teljesítménynek osztottak lapot, ott a nyomatéknak semmiféle jelentősége sincs. Két autó közül jellemzően az gyorsul jobban, amelyiknek kedvezőbb a teljesítmény/tömeg aránya, jelen esetben minimálisan az 1.2-nek, ezt tükrözi a 0,1 másodperc a 0-100 idejében. Tegyük hozzá, hogy a hibriddel anyukám is tudja a 11 másodpercet 100-ig, míg a kézi váltós esetében abban sem vagyok biztos, hogy nem hagynál benne néhány tizedet abban a gyorsulásban…
Az eladási arányok nem tudom, hogy jönnek ide amikor a katalógusadatokat szemlézzük. Nyilván sosem fog az 1.2-es leelőzni a valóságban nagyjából senkit, mert aki ilyen motorral veszi, az jó eséllyel még nem hajtott gyorsabban 140-nél az életében. Ilyen szempontból kár is tovább csépelni a szót.
A felhozott érveidet mind osztom, nincs vitánk. Nekem csak a katalógus böki a szemem.
Én az eredeti hozzászólásomban a műszaki adatlap visszásságaira próbáltam felhívni a figyelmet. Különösen a fogyasztás és CO2 kibocsátási számok ellentmondására. Az pedig sajnos ült.
Akkor az a cikk hibája, nem az autóé…
Nem is állított senki mást.