Mégsem elég zöldek a hibridek?

Szinte az összes tömeggyártásra specializálódott autómárka a modellpalettájának zöldítésén dolgozik, aminek első lépése általában a hibridizáció szokott lenni. Többen is nyilatkozták már, hogy a következő évtizedben még ez marad a meghatározó technológia, egyrészt mert a tisztán villanyhajtású autók egyelőre túl drágák, másrészt mert a megfelelő infrastruktúra hiánya és a hosszú idők alatt berögzült vásárlói szokások miatt a vevők sem tudnak egyik napról a másikra áttérni. Az autógyártók előszeretettel reklámozzák konnektoros és lágy hibrid modelljeiket, vagy azért, mert rászorulnak ezek nagyarányú eladásaira a bírságok elkerülése miatt, vagy mert valóban hisznek ezek környezetbarátságában (vagy mindkettő). Többen is hivatkoztak például Patrick Plötz, a Fraunhofer ISI intézet 2017-es tanulmányára, mely szerint a hibridek kedvező hatással vannak a környezetre - ironikus módon pont Plötz legújabb tanulmánya állítja most ennek ellenkezőjét, írja az Automotive News Europe. A fő probléma a konnektoros hibrid autókkal a töltés hiánya, ezáltal az elektromos, zéró emissziós képességek kihasználatlanul maradnak. Bár hatótáv szempontjából biztonságot jelent, hogy lemerült akkumulátor esetén is képes közlekedni az autó a belsőégésű motort használva, sok tulajdonos nem csak néha-néha használja így autóját (ahogy elvileg az ki volt találva), hanem rendszeresen elmulasztja az energiatároló feltöltését. Plötz új tanulmánya szerint sokan csak kétnaponta töltik hibridjüket, főleg azok, akik ezt céges autóként használják, ennek ellenére viszont majdnem minden nap nagyobb távolságot tesznek meg, mint amit a villanymód hatótávja indokolna. Ez nem is meglepő, egyrészt mert sok esetben a vállalat fizeti az üzemanyagot, így a sofőr nincs ösztönözve az aksi töltésére, másrészt pedig mert eleve erősen korlátozott az elektromos módban megtehető kilométerek száma. A német kutató szerint 80-90 km körüli tisztán villanymódban megtehető hatótávra lenne szükség, hogy a technológia kedvező környezeti hatása érvényesülni tudjon. Ameddig ez nem teljesül, szerinte visszább kéne venni a vegyes meghajtású autókra nyújtott állami támogatásokból, inkább a villanyautók elterjedését kéne szorgalmazni. A hibridek kizárólag belsőégésű motorral való üzemelés mellett ugyanis kutatásuk szerint valós használat során (azaz az akkumulátort nem rendszeresen töltve) legalább kétszer annyi szén-dioxidot pöfögtetnek a levegőbe, mint amennyit a tesztciklusokon produkálnak, de előfordulhat akár négyszer akkora érték is - ilyen számokkal pedig bizony már károsabbak, mint a csak fosszilis tüzelőanyagot égető társaik. Az új kutatást Plötz szerint részben az motiválta, hogy több autógyártó is hivatkozott előző tanulmányára, de kissé elferdítve a valóságot: akkor ugyanis azt feltételezve számoltak, hogy megfelelően vannak töltve az autók. Újfent azt javasolja, az autógyártók károsanyag-kibocsátási célok elérését értékelő EU-s kreditrendszerben vegyék majd figyelembe a januártól az Euro 6d modelleken életbe lépő új, anonim üzemanyagfogyasztási adatokat küldő rendszer számait, amiből következtetni lehet majd, összességében mennyire zöldek a hibridek valójában, az utcákon.